Novák Katalin családügyekért felelős államtitkár volt az ATV Start vendége, ahol oktatásról, és ezen belül többek között Szabó Tünde sportért felelős államtitkár gyerekeinek magániskolájáról kérdezte Bombera Krisztina.
A műsor első kérdésében Bombera Krisztina arról kérdezte Novákot, nem nehéz-e kifizetni az iskolai költségeket egy szülőnek ma? Novák erre azt válaszolta, van költsége az iskolakezdésnek, és felsorolta a tanszerek, iskolai ruhák vásárlását és a különórák kifizetését, mint költséget. Azt is elmondta, a kormány ezt a nehézséget segít könnyíteni az ingyenes tankönyvekkel, az iskolai étkeztetés támogatásával, vagy a korábban utalt családi pótlékkal. Novák azt is elmondta, hogy míg 2010-ben a kormány 1000, most már 2000 milliárdot fordít családtámogatásra.
Persze azt Novák nem tette hozzá, hogy például a családi pótlék összege 10 éve változatlan, 2010-hez képest pedig a családi adókedvezménnyel és a kormány családtámogatási rendszereivel pont a tehetősebbeknek ad több támogatást a kormány, miközben például az iskolai étkeztetést korábban az önkormányzatok fizették, de 2010 után a kormány elvonta tőlük nem csupán ezt a jogkört, hanem a pénzt is, így csupán egyik zsebéből a másikba pakolta a pénzt ebben az ügyben a kormány.
Már ebből a kérdésből és a ráadott válaszból is látszik, hogy a szolidaritás és az egyenlőtlenségek csökkentése nem annyira témája az államtitkár asszonynak, de ez még világosabb lesz, amikor Szabó Tünde ügyére tereli a szót Bombera Krisztina.
Ugyanis az államtitkár egyszerűen nem érti, hogy nem mindenkinek van pénze arra, hogy minden lehetőséget megadjon a gyerekének, vagy nem érti, hogy ez mekkora különbségeket tud létrehozni gyerek és gyerek között. Persze az is lehet, hogy csak úgy csinál, mint aki nem érti.
Először arra kérdésre, hogy mit gondol arról, hogy Szabó Tünde gyerekei magániskolába járnak, hosszas tiszteletkörök után azt válaszolja a családügyi államtitkár, hogy „jogában áll eldönteni ezt neki is és mindenkinek, hogy a gyerekei milyen iskolába járnak.”
Valójában ez a mondat úgy hangozna helyesen, hogy aki megteheti, annak jogában áll eldönteni, milyen iskolába járatja a gyerekeit. Gondolhatnánk, hogy ez nyelvbotlás Novák részéről, csakhogy az államtitkár kicsit később még egyszer megismétli ezt a mondatot.
Novák ugyanis azt próbálta elmagyarázni, hogy a magániskola, a magántanár nem kimenekítés a közoktatási rendszerből. Ellenben pont az ellenkezője sikerült, és pont azt sikerült lemagyarázni, hogy a szülők anyagi helyzete hogyan képzi az oktatási egyenlőtlenségeket.
„Ha valaki, akinek a gyermeke- és ezt megteheti, nem mondom, hogy bárki, de vannak akik úgy döntenek- hogy például hiába tanulnak a gyermekei nyelvet, és hiába gondolja azt, vagy tapasztalta azt, hogy a gyermekek már az iskolában megszervezett nyelvtudás birtokában is meg tudnak szerezni egy nyelvvizsgát, mégis akkor érzi magát biztonságban, ha a gyermekét különórára járatja. Ez is lehet egy példa, vagy az is lehet egy példa, ha valaki egy gimnáziumi felvételi előtt még szeretné azt, ha külön tanulna a gyermeke, magyart vagy éppen akármit, hogy ha ez kiderülne most valakiről, akkor azt mondanánk, hogy nem bízik a magyar oktatási rendszerben, hogy az nem képes felkészíteni a gimnáziumra? Nagyon sok ember van ilyen helyzetben. Tehát én azt hiszem, hogy az, hogy a szülők még hogyan biztosítják, hogy még ők a saját gyermekeik jövőjében ilyen vagy olyan módon pluszként invesztálnak, ez szerintem mindenkinek a saját döntése.”
Egészen döbbenetes, hogy a családügyi államtitkár szerint normális állapot, hogy egy gimnáziumi felvételire emberek különtanárt bérelnek az általános iskolás gyereküknek. Egyrészt döbbenetes, mert ennél nagyobb ítélet nem kell a magyar közoktatásnak, hogy 13-14 évesen már különtanár kell ahhoz, hogy egy elitgimnáziumba bejusson valaki. Másrészt pedig ennél semmi nem mutatja jobban az oktatási rendszer egyenlőtlenségeit, hogy már a gimnáziumba való bejutáskor ennyire durván szelektálódik a rendszer, és hogy ebben a szelekcióban már 14 évesen előnybe kerülnek azok, akik magántanárt tudnak bérelni.
Mert Novák kérdésére válaszolva, nem tapasztalat az, hogy a nyelvvizsga megszerzéséhez elegendő az iskolai nyelvoktatás. Lehet, hogy pár elitiskolában, vagy szerencsés nyelvtanárral így van, de talán a magyar diákok borzasztó nyelvtanulási mutatói mutatják, hogy ez ma nem általános tendencia. És igen, a magántanár bérlése, a magán nyelvtanár bérlése a közoktatás állapotának katasztrofális helyzetét mutatja. Anno azért béreltek fel különtanárokat, hogy a rossz tanuló gyerekeket egy-egy tárgyból korrepetáljak. Ha ma általános tendencia az, hogy azért bérelnek különtanárokat, hogy esélye legyen egy gyereknek bejutni a közoktatás, vagy a felsőoktatás valamilyen intézményébe, az inkább probléma, mintsem normális állapot.
Ebben a rossz minőségben pedig az, ha pénzért vett különtanárokkal lehet megvásárolni már a jobb gimnáziumba való bejutást, a jobb egyetemre való bejutását, a nyelvvizsgát, az pont azokat az egyenlőtlenségeket erősíti, amik utána szelektálják a társadalmat.
Talán pont az így működő közoktatás eredménye az, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők gyerekei majdnem biztosan felsőfokú végzettséggel fognak rendelkezni, míg az ezzel nem rendelkező szülők gyerekei majdnem biztos, hogy nem fognak felsőfokú végzettséget szerezni Magyarországon. Akkor ez a közoktatási rendszer újratermeli a szegénységet, és elveszejti a tehetséges gyerekek sorát.
Egészen ijesztő, hogy a családügyi államtitkárnak mi a normális és mi nem, hogy többször is arra utal a beszélgetéseben, hogy csak akarat, döntés kérdése szerinte a magániskola, a magántanár, hogy be se látja azt, hogy ez a közoktatási rendszer hogyan teszi tönkre gyerekek lehetőségeit és életét. Így persze teljesen érthető, miért gondolják magánügynek, hogy magániskolába jár-e valamelyik kormánypolitikus gyereke, ha fel se ismerik, hogy probléma van, és hogy felelősségük van gyerekek százezreinek életének tönkretételében.
