A magyar szakszervezetek nem az erőteljes kiállásukról, eredményes sztrájkjaikról és demonstrációikról híresek, ami hamarosan a tagságok teljes leépüléséhez vezethet. A szakszervezetek például épp a kafetéria vagy a túlórák kifizetéséért harcolnak, azt azonban mindannyian érezzük, hogy ezek csak halovány próbálkozások. A jó hír az, hogy a problémát maguk a szakszerveztek is érzékelik és szeretnének megoldást találni, éppen ezért a háttérben velük együttműködő társadalomtudósok folyamatosan keresik a választ arra a kérdésre, hogyan lehetne feléleszteni a magyar dolgozók érdekvédelmét.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) vezetői a Dolgozók Lapjának azt mondták, az eddigieknél sokkal határozottabb és demonstratívabb összefogásra, illetve magas színvonalú szakmai háttéranyagokra van szükség. A Vasas Szakszervezeteli Szövetséget vezető Balogh Béla és a Vasutas Szakszervezet elnöke, Meleg János is úgy gondolja, csak így lehet sikeres sztrájkokat vagy tüntetéseket szervezni.
A tagszakszervezeteket tömörítő konföderációk ugyanis egyformán érintettek a bérkérdésekben, szociális ügyekben, a Munka törvénykönyvének módosításában vagy például a nyugdíjba vonulás feltételeinek meghatározásában,a szervezetek mégis egymással versengve küzdenek a saját túlélésükért ahelyett, hogy együttműködnének.
Abban is egyeznek a vélemények, hogy amíg a túl sok szövetség ereje felaprózódik, a kormány ugyanúgy játszik a szakszervezetekkel, mint a civilekkel vagy az MTA-val. Ha viszont nem sikerül törvényi változtatásokat elérniük, addig nem fog nőni az elismertségük.
A hazai szakszervezetek megújulása talán végre megkezdődhet Karácsony Szilárd szervezetfejlesztési szakértő vezetésével, aki a Népszavának adott interjút a tervekről: hamarosan elindul az első magyar szakszervezeti online képzés, melyre főként a munkahelyi tisztségviselőket várják. Mivel 1990-ben megszűnt az országos szakszervezeti képző intézmény, a szakmai szervezetek és konföderációk tartanak évente 2-3 napos oktatásokat a tisztségviselőknek, hogy az akut problémákat megbeszéljék, ám rendszerezett tudás átadására ilyen rövid idő alatt nincs lehetőség.
Az alaptanfolyam a szakszervezetekkel szemben fennálló tévhiteket igyekszik majd tisztázni, mivel rengetegen gondolják azt, hogy a szakszervezet dolga a szolgáltatás, üdültetés, segélyosztás és az évenkénti béremelés kiharcolása. Ezt a tévhitet maguk a szakszervezetek idézik elő, mivel a túl sok szakszervezet egymásra licitálva harcol a tagokért, akik amikor befizetik a tagdíjat, azt kérdezik, mit kapnak a pénzükért. Karácsony szerint ez a „szolgáltató szemlélet” nagyon káros, ugyanis a jó kérdés az lenne, „mit tudunk mi magunkért tenni?” Az utóbbi hetek kafetéria-rendszer átalakítása körüli vitájából például hiányzott ez a hajtóerő, a tagság aktivitása.
„Azért nincsenek nagy demonstrációk, mert nem tanítottuk meg az embereket, hogy ki kell állni magukárt”
– modta a Népszavának a szakértő.
Mindez belülről, a szakszervezetek döntéshozatali rendszeréből fakad, ugyanis a tagok a vezetők megválasztásán kívül szinte semmiről nem dönthetnek. „Ha a konföderáció vezetése tiltakozni akar a cafetéria megváltoztatása ellen, de erről nem kérdezte meg a tagság véleményét, ne csodálkozzon, ha az illető azt mondja: csináljátok, de én itthon maradok. Ha ő döntötte volna el, hogy tenni kell a kormány lépése ellen, akkor kimenne az utcára tiltakozni.”
De például az sem mindegy, hogy érdekvédőnek vagy érdekérvényesítőnek nevezzük a szakszervezeteket: „Nagy a különbség, mert érdekvédő az, aki a munkáltató negatív intézkedései ellen tiltakozik, az érdekérvényesítő pedig megnézi, milyen gondjai vannak a tagságnak és ezeken akar javítani, vagyis proaktív.”
A szakértő szerint a tömeges megmozdulások is hiányoznak, vagy legalábbis az, hogy a kormány tudja, képesek lennének rá.
De ahhoz, hogy a kormányt rákényszerítsék, hogy változtasson például a gyülekezési törvényen vagy a sztrájktörvényen, fel kell mutatni az akarategységet.
„Ezért is kell a képzés. Ha egy konföderáció demonstrációt akar szervezni, haza kell menni és megkérdezni a tagságot, hogy benne vannak-e és nem arra várni, hogy majd az elnök elintézi.” – véli Karácsony.
