A volt krikett-sztár, Imran Hán társadalmi igazságosságot, széleskörű bérlakásprogramot, az iszlamista terrorizmus visszaszorítását és a korrupció felszámolását ígéri. Az ország eddigi urai választási rendellenességekről beszélnek és újraszámolást akarnak.
Fotó: Imran Khan, Twitter
Felfordulás után ellenzéki győzelem
Komoly változásokat hozott a július 25-én tartott választás a dél-ázsiai Pakisztánban, amelyet a közel egy évtizede, a szinte reménytelen ellenzéki aktivizmust folytató volt krikettcsillag és politikai vezető, Imran Hán és pártja, a centrista, de vallásos Pakisztan Tereek-e Inszaaf (Pakisztán Mozgalma az Igazságosságért – PTI) nyert meg. A választáson a szavazók 51,4%-a vett részt, ez némileg alacsonyabb részvételi arány, mint a 2013-as 55%. A PTI több, mint 16 millió szavazattal az első helyen végzett, és megduplázva 5 évvel ezelőtti eredményét, 32%-ot kapott. Őket az eddigi kormánypárt, a Muszlim Liga követi: ők a 2013-as 32% helyett, most csak 24% ot (kicsit több, mint 12 millió szavazat) kaptak.
A pártnak nincsen többsége a törvényhozásban, de elemzők szerint a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy Hán az eddigi ellenzéki pártok koalíciós kormánya élén miniszterelnök lesz a közel 200 milliós ázsiai országban.
A választásra éppen azután került sor, hogy az eddig három, egymást követő terminusban kormányzó Navaz Saríf miniszterelnököt július 13-án nagymértékű sikkasztás és korrupció vádjával letartóztatták, és azóta is előzetesben van.
Saríf pártja, a Muszlim Liga (PML-N), és szövetségese, a Pakisztáni Néppárt (PPP) azt állítják, választási visszaélések miatt nyertek ellenfeleik, és bejelentették, újraszámolást fognak követelni a nemzeti választási bizottságnál. Imran Hán úgy reagált, hogy a vizsgálatokat ő is el fogja rendelni, mivel szerinte csak azt fogják bizonyítani, hogy semmiféle visszaélés nem történt.
Az Európai Unió külön megfigyelő csoporttal volt jelent a pakisztáni választásokon. Michael Gahler, a misszió vezetője hivatalosan cáfolta Saríf pártjának állításait, melyek szerint a pakisztáni katonai elit aktívan befolyásolta volna a választások kimenetelét, hozzátették azonban, hogy a szavazáson a különböző jelöltek nem egyenlő eséllyel indultak.
A PTI szavazói az Al Jazeera riportja szerint elégedettek pártjuk győzelmével, ugyanakkor nem tetszik nekik, hogy Hánnak a kormányalakítás értelmében ki kell egyeznie a „régi pakisztáni elit” néhány csoportjával. Ezzel kapcsolatban egy, a londoni tévé által megszólaltatott asszony óvatosságra is intette Hánt, mondván, ők épp ptenciális koalíciós partnerei ellen szavaztak.
Embed from Getty Images
Választási kampány, és a PTI híveinek győzelmi ünnepe Pakisztánban, 2018 július. Fotók: Getty Images
Hán idei programja a pakisztáni politikán belül erősen baloldalinak mondható, noha maga a pártvezér iszlám konzervatív értékeket vall, de ezzel együtt modernista is: pártja azt ígérte, hogy győzelme esetén Hán leül az ország északnyugati részét ellenőrző tálibokkal tárgyalni, diplomáciai úton szeretné rendezni a kasmíri konfliktust Indiával, és az elit korrupciójának felszámolásával nyert pénzen valódi, jóléti rendszer bevezetését ígérte a pakisztániaknak.
A választást felfokozott nemzetközi hangulat kísérte végig, és Imran Hán győzelmének sem Pakisztán nyugati szövetségesei (az USA és az EU), sem pedig a szélsőségesen nacionalista és iszlámellenes indiai vezetés nem örül. Mögötte és koalíciós próbálkozásai mögött az iszlámábádi katonai elitet sejtik, akik az indiai sajtó szerint csupán „bábnak” használják a sztárpolitikust.
Ugyanakkor Narendra Modi újdelhi kormánya egyelőre kivár: hivatalos csatornán az indiaiak reményüket fejezték ki, hogy Hán „folytatja az együttműködést” velük a „terrorizmus elleni harcban” Dél-Ázsiában.
Az USA katonai vezetése és diplomáciája természetesen aggódik annak lehetősége miatt is, hogy Hán végül tényleg leül tárgyalni a tálibokkal, hiszen az amerikaiak 2007 óta drónokkal támadják a tálibok által ellenőrzött, Afganisztánnal szomszédos Nyugat-Wazirisztánt is. Imran Hán maga százezrek kedvence lett Pakisztánban, amikor 2011-ben Lahoréból Wazirisztánba vonult hívei élén, hogy az Obama-kormányzat dróncsapásai ellen tiltakozzon, hiszen azok sok ártatlan civilt is megöltek.
Pakisztáni Erdoğan?
Imran Hán 1996 óta ellenzéki politikus, programja szerint modernizálná Pakisztánt, ingyenes és új egészségügyi rendszert, nagyszabású bérlakásprogramot és a korrupció felszámolását ígérte. Ebből a célból eredetileg támogatta a Pervez Musaraf vezette 1999-es katonai puccsot, azonban a tábornok ellen fordult, amikor a reformokból semmi sem lett. 2007 és 2013 között több ellenzéki párttal sikeresen harcolt Musaraf végső bukásáért.
Hán már a kétezres évek vége óta a súlyos egyenlőtlenséggel, és a 64%-os vidéki népességet sújtó nyomorral küzdő országot felváltva uraló elit klánok, a PPP-t máig uraló Bhuttók és a PML-N-es Sarífok hatalmával való szembehelyezkedés jelképe Pakisztánban. Társadalmilag vallásos és konzervatív, de a szélsőséges iszlamizmust elutasító kampányában Hán arra a gondolatra épített, hogy a Korán elsősorban a társadalmi igazságosság érvényesítését, és nem a vallási türelmetlenséget, konfliktusokat jelenti a hívők számára.
2013-ban már egyszer felajánlották Hánnak a kormányfői posztot, mivel azonban ekkor komoly kompromisszumokra kényszerült volna programjában, ezt visszautasította.
A most 65 éves Hán Lahoréban született, pastu családból származik. A helyi elit tagjaként a hetvenes években az Oxfordi Egyetemen, a Keble College-ben hallgatott politológiát és közgazdaságtant. Mivel krikettben kitűnt, a worcestershire-i krikettklubba is felvették. Diploma után, 1976-ban csatlakozott a pakisztáni nemzeti válogatotthoz, 1982 és 1992 között többször csapatkapitány is volt. Nemzeti hőssé 1992-ben vált, amikor vezetésével a válogatott megnyerte a Világkupát is. Mivel az ütős sport Dél-Ázsiában olyan szerepet tölt be, mint Európában a futball, innentől csakis Puskás magyar kultuszához mérhető népszerűségnek örvendhetett hazájában.
A londoni felső körökbe bejáratos Hán a kilencvenes években pazarló „playboyként” volt ismert a brit társasági lapokban, de azok már akkor megjegyzik, hogy Hán fiatal kora óta politikai ambíciókat dédelgetett saját hazájában. Évtizedek óta tartó próbálkozásai pedig az idén kibontakozó kormányválság után jártak végső sikerrel.
A 2010-es évek eleje óta a pakisztáni nagyvárosokban, főleg a pastu többségű Lahoréban megszokottá váltak Hán ellenzéki gyűlései, amelyek alkalmanként több százezer embert vonzottak. A milliomos Hán, aki 2014-ig az angliai Bradfordi Egyetem kancellárja is volt, az ország vallásos muszlim, de modernizációra vágyó középosztályának hőse, aki a „kulturált, nyugatias műveltségű” vezetőt jelképezi számukra. Hán maga a 2000-es évekbeli „megtérése” óta többször jelezte, példaképe Recep Tayyip Erdoğan török elnök. Hán hívei Erdoğan lelkes, külföldi támogatóinak is számítanak (főleg a Twitteren rajonganak érte), ugyanakkor a PTI propagandája eltitkolja a szavazók előtt a török elnök diktatórikus tendenciáit, és őt a „mérsékelt, iszlám demokrácia” képviselőjéként adja el.
