Argentínában a feminista mozgalom évtizedes erőfeszítései nyomán most komoly esély nyílik az abortusz legalizációjára. A vonatkozó törvénytervezetet június 14-én fogadták el első körben a képviselők, és július 3-án érkezett meg a Szenátusba, ahol augusztus 8-án döntenek majd sorsáról.
Ebben a kontextusban kapcsolódott be a vitába a nagy sikerű sorozatként reneszánszát élő, de még 1985-ben született regény, A Szolgálólány meséjének szerzője, Margaret Atwood. A kanadai írónő június végén az ország alelnöki és a Szenátus elnöki posztját betöltő Gabriela Michettit szólította meg Twitteren.
Arra kérte, „ne fordítsa el tekintetét arról a több ezer nőről, akik évente belehalnak az illegális abortuszokba, és adjon lehetőséget arra az argentin nőknek, hogy válasszanak”.
Vicepresident of Argentina @gabimichetti: don’t look away from the thousands of deaths every year from ilegal abortions. Give argentinian women the right to choose! #AbortoLegalYa #QueElAbortoSeaLey #NiUnaMenos #AbortoEnSenadoYa @cdnwomenfdn @equalitynow
— Margaret E. Atwood (@MargaretAtwood) 2018. június 25.
A jobboldali Michetti néhány nappal később újfent kifejtette egy interjúban, hogy ellenzi a legalizációt, minden esetben. Még nemi erőszak esetén is, amit már jelenleg is lehetővé tesz a törvény.
„Igen. Mindig is egyértelmű voltam e témában. Választhatod az örökbe adást, kivárhatod, mi történik terhesség közben, konzultálhatsz pszichológussal, vagy nem tudom… Értem, milyen dráma ez, de annyi drámai dolog van a világban, amit nem tudunk megoldani, ezért nem gondolom, hogy csak emiatt vége lenne az életnek. Szóval örökbe adod, és nem történt semmi.”
Ezután az interjú után kereste meg az UNO Santa Fe nevű újság a kanadai írónőt, aki egy publicisztikával reagált. Rabszolgatartó állam? Című szövegében a rabszolgasághoz hasonlítja az abortusz tiltását.
„Azok a nők, akik nem dönthetik el, hogy akarnak-e gyereket vagy sem, rabszolgák, mivel az állam tulajdonjogot követel testük felett, és jogot formál arra is, hogy eldöntse, mire kell használni e testeket.”
„Egy gyermek ajándék, amelyet az élettől kapunk. De az ajándékot szabadon adják és fogadják el, el is lehet utasítani. Az ajándék, amit nem utasíthatunk el, nem ajándék, hanem a zsarnokság tünete.”
„Kényszerítsd ki a születéseket, ha ezt akarod, Argentína, de akkor legalább nevezd nevén ezt a kényszert: rabszolgaságnak” – zárja érvelését Atwood.
A Szolgálólány meséjének új kiadásához írt előszóban, emlékeztet a Le Monde, a szerző elmeséli, hogy többek között az argentin diktatúra alatt elrabolt csecsemők története ihlette disztópiáját, amelyben a nőket megfosztják jogaiktól, és csupán a reprodukciót szolgálják. Argentínában éveken át elvették a politikai ellenzék tagjainak csecsemőit, és álnéven adták őket örökbe – a becslések szerint félezer gyerek életét „cserélték” így el.
Atwood és regénye egy demonstrációt is megihletett: július 10-én, a bizottsági vita kezdetének napján a szolgálólányok viseletében, vörös köpenyben és főkötőben vonultak a Parlament elé egy argentin újságíró kollektíva tagjai.
#Ahora | Vestidas de El Cuento de La Criada frente al Congreso. #AbortoLegalYa https://t.co/SY2kSqwkvq
— lavaca tuitera (@Lavacatuitera) 2018. július 10.
Az elmúlt hónapokban óriási tüntetéseket szerveztek Argentínában a feminista kollektívák, és a helyi nőjogi mozgalom reményt ad szinte az egész kontinensnek.
2007 óta most kerül hetedszerre a parlament elé a „legális, kockázatmentes és ingyenes abortuszt” lehetővé tevő tervezet, miközben a becslések szerint évente 300-500 ezer nő szakítja meg terhességét, és a civil szervezetek szerint 100-300 lehet évente azok száma, akik belehalnak a műtétbe.
(Le Monde)
