Éjjel-nappal gyógyíthatatlan beteg kisfiát ápolja, miközben az utcára kerülés fenyegeti Farkas Andreát, akit kőbányai albérletében látogattunk meg. A már-már kórteremnek berendezett nappaliban mesélte el nekünk az édesanya kisfia történetét, akinek kezét végérvényesen és teljesen elengedte a magyar egészségügy. Andreának egyidejűleg kell küzdenie a lakhatásért és kisfia fájdalmai ellen.

A tízéves Balázs Sándor Ferenc, azaz Benuka koraszülöttként született, ezt követően vízfejűség alakult ki nála. A betegség miatt söntöt helyeztek be neki, ami levezeti az agyvizet a hashártyába, ám a sönt egyik cseréjénél – a kórházi személyzet hibájából – fertőzés lépett fel, aminek következtében a kisfiú három hónapra kómába, majd éber kómába került.

Benuka állapotán nem lehet segíteni, így Andrea – aki korábban hét évig dolgozott kórházi ápolóként – hazavitte kisfiát a kórházból, hogy otthon próbálja a szenvedéseit enyhíteni, és a lehető legjobb körülményeket kialakítani számára.

Az egyedülálló édesanya – akit Benuka édesapja magára hagyott a gyermekkel, amikor a kisfiú kómába esett – évek óta magányosan próbálja a gyermek 24 órás ápolása mellett előteremteni a napi költségekhez és a lakhatáshoz szükséges bevételt. A költségek azonban jelenleg is meghaladják Andrea keresetét:

az ápolási díj és a családi pótlék összesen 75 ezer forintot tesz ki, de ebből még az albérletet sem tudná kifizetni, ezért otthoni munkákkal igyekszik kiegészíteni jövedelmét.

„Az a baj, hogy eleve nehezen adnak ki nekünk albérletet, mert meglátják a gyereket, a gépeket, a három oxigénpalackot, és nemet mondanak. Illetve félnek, hogy nem tudjuk fizetni a lakbért, pedig mindig az az első” – mondja Andrea.

A kisfiúnak ugyan nagyon jó lenne egy kertes ház, mert ágyhoz kötött állapotban a panelből nem tudják kivinni a szabadba, de Andrea most mindenekelőtt egy olcsóbb albérletre gyűjt, mert a mostanit nem tudja fizetni. Itt egyébként még csak négy hónapja laknak: azelőtt társbérlőkkel éltek egy nagyobb helyen, de aztán az ottaniak közül mindenki szétszéledt, Andreáéknak pedig gyors megoldás kellett, így az első adandó lakást kivették.

Benuka állapota az utóbbi egy évben jelentősen romlott: jelenleg oldalra fordulni sem tud, legfeljebb rövid időre felülni, és ha csak napi hat-hét rohama van, akkor az már jónak számít – mondja az édesanya. Éppen ezért most mindennél fontosabb lenne enyhíteni a fájdalmain, a kisfiú ápolásának költségei azonban elviselhetetlen anyagi terhet jelentenek a kis család számára. „Egy üveg fájdalomcsillapító kétezer forintba kerül, ez három napra elég. A görcsoldóból öt darab háromezer forint, ebből pedig naponta kettő is kellhet” – meséli Andrea.

Az állam ezen a ponton ténylegesen magára hagyja a kiszolgáltatott gyermeket és édesanyját: sem a fájdalomcsillapítót, sem a görcsoldót nem fedezi ugyanis a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő közgyógyellátási kerete.

Ezen kívül pedig semmilyen támogatásban nem részesülnek, mivel Benuka ápolása miatt nem Andrea bejelentett lakcímén laknak, emiatt nem jogosultak segélyre. Egy alkalommal ráadásul csalás áldozataivá is váltak, amikor egy idegen nő Benuka fényképeivel a saját számlaszámára gyűjtött adományokat, az ügyben jelenleg is rendőrségi eljárás folyik.

Egyetlen segítségük Andrea egyik barátnője, de Benuka Facebook-oldalán keresztül is kapnak támogatást. Az édesanya azt mondja: nem csak pénzt, egyéb segítséget, például kötszert, gyógyszert, pelenkát is szívesen fogadnak.

„De ha most egész éjszaka kell dolgoznom, akkor keresek valamit, mert ugye neki nem lehet azt mondani, hogy nincs gyógyszer. Olyan nincs” – mondja kétségbeesetten Andrea.

A videót készítették: Bogatin Bence és Pósfai Orsi.