A legtöbb európai ország súlyos mulasztásban van a Párizsi Egyezményben vállaltakkal kapcsolatban: a legtöbben nem támogatják a klímaváltozás elleni küzdelem szempontjából hasznos intézkedéseket, és több szén-dioxidod bocsátanak ki, mint amennyi az egyezményben vállaltak alapján megengedhető lenne. Magyarország is rosszul teljesít, derül ki egy nemzetközi NGO-hálózat jelentéséből.

A CAN (Klímaakció Hálózat) egy számos európai civil szervezetet magában foglaló hálózat a napokban tette közzé jelentését, ami az európai országok részéről megerősítette, amit korábban is sejteni lehetett: a párizsi vállalások teljesítésével kapcsolatban súlyos mulasztásban van az országok nagy része.

A 2015-ben 178 ország által aláírt egyezmény célja az ember által okozott klímaváltozás visszaszorítása azáltal, hogy az országok fokozatosan csökkentik a szén-dioxid-kibocsátásukat, a gazdagabb országok pedig azt is vállalták, hogy a szegényebb társaikat segítik a tiszta energiaforrásokra való átállásban. A klímacsúcs résztvevői azt fogalmazták meg célként, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével a Föld felmelegedés mértékét 2°C-k alatt tartják.

Az egyezményt már megszületésének idején sokan elégtelennek tartották. Sok szakértő szerint a vállalások nem elégségesek a cél biztosítására, ráadásul az egyezmény semmiféle mechanizmust nem tartalmazott a vállalásoktól eltérő országok szankcionálására.

Az egyezménybe ráadásul Donald Trump nagyot rúgott, amikor egy évvel ezelőtt kijelentette, az USA nem hajlandó tartani vállalásait. A CAN friss jelentése szerint azonban a vállalásaikat papíron tartó európai országok sem tartják a szavukat.

A jelentés két szempont alapján rangsorolja az Európai Uniós országokat: mennyire harcolnak nemzetközi szinten a klímaváltozás ellen, és hogyan teljesítenek saját szén-dioxid-kibocsátásuk terén. A jelentés készítői arra jutottak, hogy nincs olyan ország, amely mindkét területen jól szerepelne.

A lista tetején szereplő országok (Svédország, Portugália, Franciaország, Hollandia és Luxemburg) 77% és 56% között teljesítették a CAN kritériumait. Ők EU-s szinten tesznek erőfeszítéseket, azonban maguk még nem végezték el a házi feladatot: a CAN szerint még mindig túl magas a szén-dioxid-kibocsátásuk, és nem helyezik eléggé előtérbe a megújuló energiaforrásokat és az energiahatékonyságot.

Az elemzés kiemeli, hogy Dánia, Németország, az Egyesült Királyság és Belgium korábbi harcosságukat hátrahagyva relatív jólétük ellenére már nem tartoznak a klímaváltozás elleni küzdelem éllovasai közé. Egyes országok, így Horváország, Románia és Görögország tartják vállalásaikat, noha a jelentés szerzői megjegyzik, ez főképp annak tudható be, hogy nagyon alacsony vállalásokat tettek. Azoknak az országoknak a nagy része ráadásul, amelyek jó úton haladnak a vállalásaik teljesíte felé, nem tesznek semmit annak érdekében, hogy a közösség ambícióuzusabb célokkal álljon elő.

A lista végén Észtország, Írország és Lengyelország szerepel 24-16%-kal, ezek az országok a CAN szerint mind otthon, mind nemzetközi szinten hátráltatják a klímaváltozás elleni küzdelmet.

A jelentés az országok jelentős része kapcsán vázlatos elemzést is közöl, Magyarországról ilyet nem készítettek, de a rangsorból látszik, hogy Magyarország teljesítményét is rosszra értékelték, az ország 32%-kal hátulról 7. a listán, Görögországgal együtt.