Tízből négy magyar (a lakosság 40,4 százaléka) él olyan lakásban, amelynek mérete nem felel meg a család méretének, derül ki az Eurostat frissen közzétett 2016-os adataiból. Ez jóval meghaladja a 16,6 százalékos uniós átlagot.
A helyzet azonban nem hazánkban a legrosszabb: a mezőnyt Románia vezeti, a lakosság majdnem fele (48,4%) lakott túlzsúfolt lakásban 2016-ban. Keleti szomszédunkat Lettország (43,2%), Bulgária (42,5%), Horvátország (41,1%) és Lengyelország követi (40,7%).
A spektrum másik végén Ciprus található, a túlzsúfolt lakások problémája itt csupán a lakosság 2,4 százalékát érinti. Szomszédaink közül legjobban Szlovénia teljesít a maga 12,6 százalékával.
De mit is jelent a túlzsúfolt lakás? Az Eurostat szerint egy személy túlzsúfolt háztartásban él, ha a lakás nem rendelkezik az alábbi feltételeket teljesítő minimális számú szobával:
- külön szoba a háztartás egészének,
- külön szoba a háztartásban élő felnőtt párnak,
- külön szoba minden 18 évét betöltött, egyedülálló családtagnak,
- külön szoba két azonos nemű, 12-17 év közötti gyereknek,
- külön szoba két 12 év alatti gyereknek.
A magyar lakáshelyzetet nem csupán a túlzsúfoltság teszi siralmassá. A lakosság 10 százaléka nem tudja rendesen fűteni a lakását, és minden ötödik magyarnak van lakbér- vagy rezsitartozása. Emellett rengetegen élnek fürdőszoba vagy vécé nélküli, sötét, beázott lakásokban is.
(Eurostat)
