A KSH adatai arról árulkodnak, hogy egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a magyarországi civil szervezetek. 2011 után négyezerrel csökkent a nonprofit szervezetek száma: a második Orbán-kormány hivatalba lépése után 65 ezerről 2016-ig 61 ezerre csökkent a szervezetek száma.

A kormánynak kétharmadra volt szüksége a civil szervezeteket bombázó Stop Soros törvénycsomag elfogadásához, ami áprilisban meg is lett, ennek fényében pedig nem valószínű, hogy a közeljövőben megáll a szervezetek fogyása.

A grafikonon jól látható, hogy egy nem túl meredek, de egyértelmű csökkenés indult meg a civil szervezetek számában, ami korábban csak a rendszerváltás előtt volt tapsztalható.

A Stop Soros első változata szerint adatszolgáltatásra köteleznék az „illegális migrációt támogató” civileket, illetve 25 százalékos adóval terhelnék a külföldről származó támogatásaikat. A kormány szerint ugyanis a Soros-terv kulcsfontosságú szereplői ezek a civil szervezetek, mivel Soros György az ő pénzelésükkel tervezi bevándorlókkal elárasztani Magyarországot.

A májusban megalakuló új Orbán-kormány viszont már egy szigorított verziót tervez kedden az Országgyűlés elé terjeszteni.

Az új változat szerint a 25 százalékos adó kivetése helyett  bűncselekménnyé válik az illegális migráció szervezése (ami jelenleg is bűncselekménynek számít) – kérdés, hogy a kormány bármiféle kontroll nélkül rásüti-e majd ezt a tevékenységet a neki nem tetsző szervezetekre,

mint például a TASZ, az Amnesty International vagy a Helsinki Bizottság. A Stop Soros elfogadásával 5 törvény módosulna: a Btk., a rendőrségi törvény, a menedékjogról szóló törvény, az államhatárról szóló törvény és a szabálysértési törvény.

Az adatokból viszont az is kiderül, hogy a kormány sokmilliárdos kampánya és a Stop Soros egy nagyon szűk réteget céloz meg, ugyanis a hazai civil szektor bevételeinek még a tizede sem származik külföldről. A civil szektor több mint 1600 milliárdos bevételből működött 2016-ban, amiből az uniós támogatásokkal együtt csupán 118 milliárd származott külföldről.

A legtöbb civil szervezet ráadásul valamilyen szabadidős tevékenységgel, kultúrával és egészségüggyel foglalkozik, míg politikával vagy jogvédelemmel a legkevesebben (1,6%) – a kormány pedig célzottan ezt a szűk, ám annál kritikusabb réteget veszi most össztűz alá.

(Forrás: Népszava, KSH)