Anyák napja alkalmából megint meghallgathattuk Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkártól, hogy a Fidesz-KDNP kormányzása alatt mennyi támogatást kaptak az anyák és a családok. Novák sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy az újonnan megalakuló kormány célja, hogy az eddigiekhez képest még jobban támogassa az édesanyákat.

Az államtitkár elmondása alapján a további támogatás része lesz, hogy a kormány erőteljesebben támogatja a főállású anyaságot, a fiatalokat házassági és családi adókedvezménnyel ösztönzi a gyermekvállalásra, valamint szóba került a diplomás gyed és a gyed-extra is, ami lehetővé teszi, hogy „az édesanyáknak ne kelljen választani munka, karrier, illetve a család között.”

Novák sajtótájékoztatója szépen illeszkedik a kormány családpolitikával kapcsolatos utóbbi időben tett közleményeinek sorába: a felsorolt célok és elképzelések jól hangzanak, de kevés konkrétumot tartalmaznak. Balog Zoltán még az előző év végén jelentette be, hogy 2018 a családok éve lesz, ami „a családok számára több támogatást, több figyelmet jelent.” Sok szó esett már arról is, hogy 2010 óta folyamatosan nőttek a családokra fordított állami források. Ez tulajdonképpen igaz is, de ahogy Szikra Dorottya szociológus egy 2017-es interjúban a 444-nek kifejtette, a pénz nagyon nagy százaléka az eleve tehetősebb családokhoz megy, míg a szegényebbek egyre kevesebbet kapnak.

De nézzük meg, hogy mivel támogatta eddig ténylegesen a kormány a családokat és azon belül is az anyákat!

Családi pótlék, GYES, GYED, családi adókedvezmény

A támogatási rendszer mintha egyre csak bonyolódna, de egy dolog nem változik: a családi pótlék összege. Ez 2008 óta nem emelkedett, a legmagasabb összeg, amit ezen a címen kapni lehet, az 25 900 forint – és ez csak tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyereket egyedül nevelő szülő esetén jár. Egy gyerek és két szülő esetén már csak 12 200 forint a pótlék összege havonta. A családi pótlékot nem is tervezi emelni a kormány arra hivatkozva, hogy „a munkához kötött támogatásokat tartja hatékonynak”, másrészt a sokrétű családtámogatási rendszernek ez csak az egyik eleme, a mértékét a többi támogatás kompenzálhatja.

A családi adókedvezmény és a GYED, azaz a gyermekgondozási díj összegén viszont emeltek az elmúlt években, jelenleg az előbbi 66 670 forint adóalap-kedvezményt jelent egy gyermek után havonta, 116 670-et két gyermek után és 220 000-et gyermekenként 3 gyermek után. Az adóalap-kedvezmény annyit jelent, hogy ennyivel kevesebb adót kell befizetned, tehát ha munkanélküli vagy, akkor nem veheted igénybe a támogatást, miközben a legmagasabb jövedelmű családok is ugyanolyan százalékban igényelhetik, mint az alacsonyabb jövedelműek.

A GYED a legmagasabb összegű támogatás, amit egy gyerek után igényelni lehet. Kereset után jár, tehát a munkanélküliek ebből is kiszorulnak. Feltétele, hogy az igénylő a gyermek születését megelőző két évben legalább 365 napig biztosított legyen (tehát vagy legyen állása, vagy hallgatói jogviszonya legyen), keresetének 70 százalékát kapja meg, amiből még lejön az adó. A támogatásnak van felső plafonja: maximum a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százalékát kaphatja a támogatott. Ez 2018-ban 193 200 forintot jelent. De például ha minimálbérért foglalkoztattak, egy gyerek után mindössze 96 600 forintot kapsz havonta.

És akkor ott a GYES, azaz a gyermekgondozást segítő ellátás, ami nem munkához kötött támogatás, tehát ezen nyilván nem emeltek. 2014 óta egy gyerek után a harmadik életévének betöltéséig 28 500 forint jár havonta, amelyből még levonják a 10 százalékos nyugdíjjárulékot. És ha a gyerek fél éves kora előtt kereső tevékenységet végzel, máris elestél ettől az összegtől is.

Van még a GYED extra, a CSED, azaz csecsemőgondozási díj, az anyasági támogatás és a gyermeknevelési támogatás. No meg az első házasok adókedvezménye, amit szintén beleszámíthatunk a családtámogatás kategóriájába, főleg, ha a kormány családdefiníciójáról beszélünk. Komolyan, ha biztosan nem akarunk elesni semmilyen támogatástól, lehet, érdemes gyerekvállalás előtt könyvelőt fogadni.

Főállású anyaság, munkavállalás támogatása

Novák Katalin már korábban is beszélt arról, hogy a kormány igyekszik azt a szempontot érvényesíteni a családpolitikájában, hogy „a család és a munka ne egymást kizáró, hanem egymást segítő, támogató elem legyen az emberek életében.” Szerinte ezt a gyed emelésével, a gyes harmadik évének „visszaadásával” a bölcsődei rendszer átalakításával és a bölcsődei dolgozók béremelésével lehet elérni.

Mindez kétségkívül segítheti egy anya (vagy apa) munkavállalását a gyermeknevelés mellett, de például a bölcsődékkel kapcsolatos fejlesztések eddig csak ígéretek szintjén hangzottak el, a bölcsődei dolgozók béremelése pedig valójában csak a minimálbér emeléséből fakad.

A főállású anyaságot pedig legfeljebb a gyes és a gyed lejártáig támogatja anyagilag az állam, de ha egyedülálló szülőről van szó, akkor azok összegéből is nehezen elképzelhető, hogy meg tudjon élni valaki munkavállalás nélkül.

Családbarát szülészetek?

Az egyik első nehézség, amit gyermekvállaláskor meg kell ugrani, az nyilván a szülés. Arról már sokan sokszor írtak, mennyire sok probléma van Magyarországon a szülés és a szülészetek körül, kezdve a császármetszések és gátmetszések indokolatlanul (ha a WHO irányelveit mérvadónak tekintjük) magas arányával egészen a túl gyakran előforduló szülészeti erőszak eseteiig. Arról nem beszélve, mekkora terhet jelenthet ezen a téren is a szinte mindig elvárt hálapénz.

Egy ideje ígérgeti a kormány, hogy családbarát szülészeteket fog létrehozni (egyébként a nemzetközileg elterjedtebb kifejezés az anya- és bababarát), de eddig ezeket az intézkedéseket nem foganatosították. Legutóbb március elején jelentették be, hogy családbarát szülészetek kialakítására pályázhatnak intézmények tízmilliárd forint keretösszegben, ami az eddigi legkonkrétabb intézkedés ebben a kérdésben. Addig azonban, amíg nem létezik országos szakmai szülészeti irányelv és ezáltal kiszámítható szülészeti ellátás Magyarországon, addig ez sajnos még mindig kevés.

Összegezve tehát azt lehet mondani, hogy a kormány tett néhány valóban pozitív lépést a családok támogatása terén, de ahogy egész politikájában, úgy ezen a téren is óriási előnyben részesíti a tehetősebbeket, az alacsonyabb jövedelműeket pedig minden lehetséges módon igyekszik kiszorítani a támogatási rendszerből. Eközben viszont hangzatos ígéreteket tesz, melyek mögött kevés a valós tartalom.

Több tiszteletet, nem csak a gazdag anyáknak!