Valószínűleg mindannyiunknak feltűnt már, bárhová is megyünk, a pár kilométeres körzetünkben biztos találunk egy szép új épületet, sportpályát vagy bármit, ami mellett tábla hirdeti, hogy ennek a dolognak a megvalósulását bizony az Európai Unió támogatta sokmilliárd forinttal. Jogosan támad az az érzésünk, a magyar gazdaság igencsak függhet az EU-s forrásoktól – mert így igaz, nélkülük nehezen működne tovább az a rendszer, amit a Fidesz az elmúlt 8 évben épített ki, emellett a beruházások alakulása és a gazdasági fejlődés is függ tőlük.

Erre tapinthat rá az Unió a következő támogatási ciklus átszervezésével: a Financial Times információi alapján Magyarországnak van miért aggódnia az uniós támogatásokkal kapcsolatban. Először is azért, mert az EU szigorítja majd a felhasználási feltételeket,

vagyis korlátok közé szorítja, hogy mire lehet közösségi forrásokat költeni.

Emellett a fennmaradó támogatásokat is feltételekhez kötik majd, méghozzá az európai alapértékek betartásához.

Magyarország és Lengyelország is sok kritikát kap az Unió tagállamaitól a jogállamiság és a demokratikus normák leépítése miatt.

Az európai értékek  betartása és az egy főre jutó GDP alapján számított támogatási intenzitás mellett olyan mutatókat is figyelembe vesznek a következő ciklusban, mint például a fiatalok munkanélküliségi rátája, az oktatás helyzete, a migráció kérdése, vagy az innováció támogatása.

Az pedig már csak plusz egy ok a megszorításokra, hogy a Brexittel egy jelentős nettó befizető állam esik ki, amit főként Franciaországnak, Németországnak és Hollandiának kellene pótolni, ráadásul az Európai Bizottság több tízmilliárd eurót irányítana át a kelet-közép-európai országokból a válság által sújtott déli államokba, mint például Görögország és Spanyolország.

Az Európai Bizottság is pontosan tudja, hogy az uniós támogatások korlátozásával meg lehet szorongatni Magyarországot, ráadásul rajtunk tartja a szemét az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is, ami többek közt a miniszterelnök veje, Tiborcz ügyét sem hagyta szó nélkül.

A 2014-2020-as költségvetési ciklusban Magyarország 22 milliárd eurót, azaz közel hétezer milliárd forintot kapott az úgynevezett kohéziós alapokból, ami a hazánknak járó uniós támogatások 75 százalékát teszi ki.

 Ezt a pénzt pedig rohamtempóban hívjuk le: 2017 végén 96 százalékos forráselosztásnál jártunk, míg a régió országai 35-50 százalékon álltak.

Ezt a tempót maga az állam is csak úgy képes követni, hogy a pályázatok nagy részét saját forrásból előlegezi meg.

A következő ciklus 2021-től 2027-ig fog tartani, de már most folyik róla a vita. Májusban teszik közzé az első terveket, melyek közt szerepel a 350 milliárd eurós támogatást tartalmazó kohéziós alap is.

(Forrás:G7.hu)