A G7 mutatott rá az érdekes összefüggésre: megnézték az összesen 197 járásban és fővárosi kerületben a legalább érettségivel rendelkező nagykorú lakosság arányát, illetve a Fideszre leadott listás szavazatok arányát (az érvényes szavazatokra vetítve).
Amiből az jött ki, hogy az érettségizettek és a Fidesz-szavazatok aránya között egyértelműen erős a negatív irányú kapcsolat, ami azt jelenti, hogy minél nagyobb az egyik értéke, annál kisebb a másiké.
Magyarán annak a járásnak a népessége, amelynek tagjai többségében alacsonyan képzettek (nincs érettségijük), nagy valószínűséggel többségében a Fideszre szavaztak.
Az okok nyilván meglehetősen összetettek, és nem is kizárólag az érettségi megléte vagy hiánya befolyásolja a pártpreferenciát. Ha ehhez hozzávesszük azonban, hogy az érettségivel nem rendelkezők köréből kerül ki az alacsony jövedelmi rétegbe tartozók többsége, ezen belül is a végletekig kiszolgáltatott közmunkások százezrei, ha feltételezzük emellett azt is, hogy a kormányzati médiafölény miatt ez az a réteg, amelyikhez nehezebben jutott el az ellenzéki sajtó (és akkor az álhírek terjedését, ezen belül a gyűlöletpropaganda különböző formáit még fel se sikerült térképezni), ráadásul az ellenzéki pártok sem tudták őket hatékonyan megszólítani és mobilizálni, akkor azért árnyaltabb lesz a kép.
Amit viszont fontos kiemelni: 2010 óta a kormány szisztematikusan veri szét az oktatási rendszert. A tankötelezettségi korhatár 16 éves korra történt lecsökkentése rengeteg fiataltól vette el az érettségi lehetőségét is, a szakképzés kivéreztetése jelenleg olcsó, képzetlen munkaerő termelésére van beállva. Továbbra is lexikális (felesleges) tudás átadására van berendezkedve a rendszer, ami egyáltalán nem segíti a diákokat abban, hogy felkészüljenek a 21. század kihívásaira. A szegregáció, a rossz minőségű állami tankönyvek, a túlterheltség, a fejlesztőpedagógusok hiánya – lehetne még sorolni jócskán a nehezítő körülményeket.
Az esélyegyenlőtlenség a jelenlegi oktatási rendszerben hatványozottan érvényesül: jellemzően azok a gyerekek nem jutnak el az érettségiig, akik eleve hátrányos helyzetből indultak, az iskola pedig nem hogy nem segít kiegyenlíteni, de tovább fokozza ezeket a hátrányokat.
Az elmúlt 8 év oktatáspolitikája egyetlen dologra volt jó: hogy bebetonozzon egy olyan rendszert, amely szándékosan nehezíti a hátrányos helyzetű fiatalok kitörési lehetőségeit, elveszi tőlük a továbbtanulás esélyét is, és így a jövőt is.
Az eredmények pedig önmagukért beszélnek: ha 2018-ban így alakultak a választások – mire számítsunk legközelebb?
