A gyűlöletkeltés leszivárog a hétköznapokba.
Nemrég egy Budapest közeli településen hallottam egy idevágó történetet. A város vezetése azoktól tagadta meg a véleménynyilvánítás jogát, akik csupán néhány éve költöztek be. Mit tudhatnak a „bevándorlók”, milyen jogon szólnak bele a város működtetésébe? Nem ez az egyetlen példa, ahol leleményességgel alkalmazzák a helyi viszonyokra a megosztó kormányzati retorikát. De nincs új a nap alatt. Mondhatni, a magyar politizálás sava-borsa eddig is a közösségek egymás elleni kijátszása volt. Persze az említett településen is akadtak olyanok, akik a szívükre vették a történteket. Például az a nő, aki elment a helyi érdekvédelmi csoport nyilvános találkozójára, hogy megkérje őket, szeressék az újonnan beköltözőket. Nem győzték megnyugtatni, hogy itt demokratikusan gondolkodó emberekre talált, ahol mindenki elmondhatja a véleményét, sőt, akkor is lehet a várossal kapcsolatos jó ötlete, ha az ország túlsó felén él.
Számos olyan politikai taktikának lettünk az áldozatai, amelyek vallási, ideológiai, etnikai alapon megosztják a magyarokat és minden túlzás nélkül milliókat idegenítenek el a közélettől. A következő évtizedek boldogulásának egyik kulcsa, hogy fogunk-e tudni változtatni ezen a kiábrándultságon.
Meg tudjuk-e tisztítani az országot a gyűlölködéstől? Vissza tudjuk-e adni az embereknek a véleménynyilvánítás felszabadító élményét? A bizalmat? A demokráciába vetett hitet? Ezen célok szolgálatában szervezzük március 19-25. között a Részvétel Hetét,
Magyarország egyik legnagyobb civil eseménysorozatát. Idén is több mint 40 szervezet, közösség vesz részt a kampányhétben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyétől Baranyáig, hogy együttes erővel hívjuk fel a figyelmet az aktív civil társadalom, a részvétel és a politikai tudatosság értékeire. A programokról itt lehet bővebben olvasni.
2018 februárjában a Közélet Iskolájával közös cikksorozatunkban a Magyarországon érdekvédelmi munkát végző civil szervezetek írtak arról, hogy hogyan viszonyulnak az április 8-i választásokhoz. Mi a tétje az általuk képviselt ügyek szempontjából a '18-as országgyűlési választásnak, és milyen kampány(oka)t végeznek a választás kapcsán?
Ahogy vitaindítóként szolgáló cikkünkben írtuk, „hiszünk abban, hogy a demokrácia gyakorlata valójában a választások között bontakozik ki, de abban is, hogy az érdekvédelmi munkával a választások idején sem szabad felhagyni”. A 2018-as választásoknak azért lehetett még a szokásosnál is nagyobb a tétje, mert nemcsak arról volt szó, hogy melyik párt nyeri a választást, hanem arról, hogy mennyire betonozódik be a 2010 óta következetesen épített társadalmi és politikai kirekesztés és gazdasági kisemmizés.
A részvétel nem másról, mint a közélet alakításáról és az életminőség javításáról szól. Ahogyan a mi munkánk is. A Civil Kollégium Alapítvánnyal olyan alulról szerveződő csoportokkal, civil szervezetekkel dolgozunk, akik jobbá akarják tenni közösségük életét, helyben akarnak változást elérni. Tapasztalataink alapján ez akkor sikeres, ha meg tudjuk mutatni, hogy az általunk képviselt ügyek sok embernek fontosak. Az érdekérvényesítő-képesség pedig összefüggésben van a politikai tudatossággal, azaz azzal, hogy képesek-e közösségünk tagjai az egységes fellépésre és vannak-e világos elvárásaik, javaslataik a döntéshozók felé, amelyek mellett ki is tartanak. Egyszerűbben szólva, nem lehet őket megvezetni vagy lekenyerezni. Ez pedig szoros összefüggésben van a választói tudatossággal. Ezért is lett a Részvétel Hete kiemelt témája az áprilisi választás.
A részvétel, a véleménynyilvánítás egyik alapvető módja, hogy elmegyünk szavazni. 6 okunk van, amiért nekünk, állampolgároknak, közösségeknek, civil szervezeteknek is érdemes tenni azért, hogy minél többen és minél tájékozottabban szavazzanak Magyarországon. Ebből is a legfontosabb, hogy
a választás nem (csak) a pártok ügye, hanem legalább annyira a civil közösségeké is. A választásokon való részvétel ugyanis a közösségek, civil szervezetek érdekérvényesítő erejét is növeli. A politikusoknak szavazatokra van szükségük pozíciójuk megőrzéséhez vagy megszerzéséhez.
Értelemszerűen a hangjukat hallató szavazópolgároknak próbálnak kedvezni ígéreteikkel, döntéseikkel. Ha mi, civilek, meg tudjuk mutatni, hogy az általunk képviselt emberek aktívak és ráadásul szavazni is fognak, nagyobb eséllyel érzi majd a képviselő, hogy kedvezzen ígéreteivel, döntéseivel. Ha szavazol, számítasz!
Tegyétek aktívvá a közösségeiteket! Segítsetek tájékozódni a körülöttetek élőknek, hogy milyen fontos a szavazatuk. A Még van választásod! oldalon ehhez nyújtunk érveket, ötleteket és segítséget. Közzétettünk egy tematikus gyűjtést arról, hogy a pártok programjaik alapján milyennek képzelik el Magyarország jövőjét. Ötleteket adunk arra, hogyan lehet pártsemlegesen mozgósítani a választásra, értékelni a képviselőjelölteket és tájékoztatni erről a választókat. Facebook oldalunkon megosztható grafikákat teszünk közzé, és támogatjuk, hogy legyen miniszterelnök-jelölti vita.
Az elmúlt években a kényszer és az igény is megnőtt a civilek megmutatkozására. A nem várt nyilvánosság egyértelmű kihívást jelent, ugyanakkor lehetőséget is munkánk, eredményeink, nehézségeink bemutatására, kötődéseink és kapcsolataink megerősítésére, közös érdekeink védelmére. Ez egy új civil társadalom víziója, ahol a közéletben való aktivitás nem félelemmel, hanem örömmel tölt el. A munkánk során és a Részvétel Hetén is arra bátorítjuk a civil szervezeteket, közösségeket, hogy vállaljanak szerepet a közügyekben és vegyenek részt egy nyitott, a politika iránt érdeklődő, felkészült civil társadalom építésében.
Ha egyetértetek a célokkal, csatlakozzatok ti is a Részvétel Hetéhez egy programmal!
Frissítés 04.05.: időközben elkészült a Részvétel hetéről szóló kisfilm.
