Az Ifjúsági Garancia Program Európai Uniós forrásokból megvalósuló programokat indított még 2015-ben, aminek célja, hogy az ifjúsági munkanélküliséget csökkentsék. A program 3 lépcsőben valósult meg: 2015-ben a legalább 6 hónapja, 2016-tól a legalább 4 hónapja, 2018-tól pedig minden álláskeresőként regisztrált 15-24 éveseknek kínálnak a tanácsadás és mentorálás mellett azonnali elhelyezkedést, vállalkozóvá válást, piacképes szakképesítést és az ahhoz szükséges általános iskolai végzettséget.

Ennek ellenére mégis van Magyarországon 114 ezer fiatal, aki már nem tanul, de még nem dolgozik.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országai között így még mindig elég rossz helyen állunk a munkanélküli pályakezdők tekintetében.

A program eredményességéről a Nemzetgazdasági Minisztérium által közvetített sikerek árnyaltabbak, mint elsőre gondolnánk. Az ellenzék szerint

nem költik el hatékonyan az Uniótól kapott támogatásokat, ezért nem is hoz tartós javulást a fiatalok munkaerőpiaci helyzetében a program.

A 24.hu körképet készített az ellenzéki javaslatokról, amelyben az Együtt, az LMP, a Párbeszéd, a DK és a Jobbik programja keres megoldást a fiatalok problémájára. Közülük a Jobbik kivételével mindenki bevezetné a 18 éves korig tartó tankötelezettséget, legtöbbjük az oktatásban és a végzettség megszerzésében (akár utólagosan is) látják a megoldást, fontosnak tartják a mentorálást és szívesen támogatnák a fiatal vállalkozókat is.

Az Együtt Váradi András Alapítványa önálló kiadványt is szentelt a témának. Javaslataik egy része a munkáltatók szempontjából próbálja megközelíteni a problémát: például járulékkedvezményt csak akkor adnának a munkáltatónak, ha a munkavállaló fiatalt már legalább egy éve sikeresen foglalkoztatja, emellett a munkaügyi központoknak is megreformálnák. Szerintük az azonnali kedvezmény inkább  rövid távú foglalkoztatásra ösztönöz, ami nem elég a fiatalok megállapodásához.

Az oktatás oldaláról is próbálják megfogni a dolgot: a tankötelezettségi korhatárt megemelnék, a 18 év alatti közmunkát megtiltanák, a közoktatásból kiesőket pedig visszaterelnék az iskolába érettségit szerezni. A tanulásban az egyedi segítséget támogatnák mentorok biztosításával, pályaválasztási tanácsadással.

Az LMP szerint a program (a neve ellenére) nem garanciális, egyáltalán nem biztos, hogy a meghirdetett 4 hónapon belül állást, gyakorlatot vagy szakképzést biztosít a fiataloknak, ráadásul egy részük a közmunkaprogramban köt ki, ami pont az eredeti céllal ellentétes. Ők is megreformálnák a munkaügyi rendszert, képzéssel, pénzügyi tanácsadással, információs portállal, inkubátorházakkal segítenék a vállalkozni vágyókat.

Elérhetővé tennék az ingyenes nyelvi és informatikai képzést, végzettséghez vagy szakmához juttatnák azokat, akik legfeljebb az általános iskolát járták ki, majd munkát is közvetítenének illetve bevételarányos adózást biztosítanának számukra. Úgy gondolják, a korai iskolaelhagyást nem lehet utólag kezelni, ezért országossá terjesztenék a Biztos Kezdet Gyerekházak programját, ami a szülőket is bevonva segít a korai fejlesztésben.

A hátrányos helyzetűeket oktató pedagógusok munkáját pótlékkal és szakemberek bevonásával (mint például pszichológus, szociális munkás, fejlesztő pedagógus, logopédus) segítenék.

A Párbeszéd kicsit kilóg a sorból. Ők az átképzést, a mobilitási és a lakbértámogatást, az álláskeresőknek nyújtott személyre szabott támogatást és mentorálást helyeznék központba. A közoktatással kapcsolatban fontosnak tartják, hogy minden magyar diák legalább középfokon tanuljon meg angolul 18 éves korára. Minden gyereknek garantálnák az érettségi lehetőségét és ingyenessé tennék az első diploma megszerzését.

A Jobbik szerint elsősorban a munkahelyek hiánya, és nem az alacsony bérek miatt ekkora az elvándorlás, megoldásnak a béruniót tartják. A fiatal pályakezdő vállalkozókat támogatnák, a pályakezdők alkalmazására pedig az Együtthöz hasonlóan járulékmentes kedvezményt adnának.

A DK is az oktatásban találta a hibát, szerintük a a fiatalok munkanélküliségének legfőbb oka az iskolai lemorzsolódás és a végzettség nélküli iskolaelhagyás. Ők is segítenének a hiányzó általános iskolai és szakmai képzés befejezésében illetve a kompetenciafejlesztésben. Segítenék a vállalkozóvá válást és önfoglalkoztatást támogató programokat indítanának.