3 hónapnyi konzultáció után a Tanítanék Mozgalom, az Oktatói Hálózat és 9 ellenzéki párt összefogásával jött létre az az Oktatási minimum, ami az oktatási rendszer teljes reformját jelenthetné. Javaslatukkal az összes párt képviselőit megkeresték, a Fidesz-KDNP részéről azonban nem érkezett válasz. Ma 9 ellenzéki párt, az MSZP, a DK, az LMP, az Új Kezdet, az Együtt, a Párbeszéd, a Momentum, a Liberálisok és a MoMa írta alá a dokumentumot,

amivel garantálják, kormányra kerülésük esetén megvalósul az új oktatási rendszer.

A Tanítanék és az Oktatási Hálózat célja, hogy az oktatási rendszer gyerekközpontú, esélyteremtő, demokratikus, átjárható és autonóm legyen Magyarországon. A közoktatásról és a felsőoktatásról is határozott elképzeléseik vannak. Fontosnak tartják az óraszámok csökkentését, a kompetencia-alapú (és nem a lexikális tudáson alapuló) oktatást, valamint a kritikus gondolkodás előtérbe helyezését. Szeretnék csökkenteni a pedagógusok adminisztratív terheit, növelni a megbecsültségüket, szabad kezet adni nekik a tankönyvek és a tanítási módszerek megválasztásában. Számításaik szerint a stabil és kiszámítható finanszírozás érdekében a kormánynak a GDP 6 százalékát kellene az oktatásra költenie, a fontos döntéseket pedig mindig szakmai, érdekképviseleti és társadalmi egyeztetést követően kellene meghozni. Mindezek eléréséhez az Oktatási minimum új közoktatási és szakképzési törvény elfogadását rögzíti.

A mai eseményen a 9 ellenzéki párt képviselői néhány szóban összefoglalták a közös munka részleteit, kiemelték a számukra, illetve pártjuk számára legfontosabb intézkedéseket és köszönetet mondtak a Tanítanék és az Oktatói Hálózat munatársainak, amiért sikerült összehozni a pártokat és egyetértést teremteni közöttük egy ilyen fontos ügyben.

Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom képviselője elmondta, az oktatás nemzeti ügy, ami lényegében közvetve, vagy közvetlenül, de mindenkit érint. Szerinte a kormány olyan változtatásokat vezetett be, ami még közelebb lökte az oktatást és az országot is a szakadék széléhez. Ami még nagyobb probléma, hogy nem hajlandóak párbeszédre, együttműködés helyett lejáratni próbálják azokat a civileket és szervezeteket, akik tenni akarnak az oktatásért. Az oktatási rendszer néhány főtől függ, nem konszenzuson alapul, hanem öltetszerűen rángatják jobbra-balra. Pilz 6 fő szempont szerint értékelte a közoktatást: az autonómia hiánya, a diákok és a tanárok túlterheltsége, a módszertani elmaradottság, az esélyteremtés és a társadalmi egyeztetés hiánya jelentik a legfőbb problémákat.

Hangsúlyozza, az Oktatási minimumnak üzenet értéke van, az aláíró pártok példát mutattak a kompromisszumkészségre, a belátásra és a kölcsönös tiszteletre.

Pásztor Erzsébet, az Oktatói Hálózat képviselője szerint a november 10-én megkezdődött tárgyalások a pártokkal barátságos, konstruktív, bizalmas beszélgetések formájában zajlottak le. Kiemelte, nem csak a közoktatásnak, a felsőoktatásnak is gyökeres változásokon kell átesnie: szerinte az elmúlt 8 év propagandája lerombolta az oktatók megbecsültségét, akiknek bármilyen összehasonlításban nagyon alacsony a bérük, elmaradottak a módszertanok, vissza kell adni az intézmények autonóm működését mind pénzügyi, mind döntésbeli szempontból, továbbá a hallgatói érdekképviselet hatékonyságát vissza kell állítani.

A pártok vezetői, illetve képviselői is megszólaltak. Legtöbben az iskola szabadságát, a gyerekek és tanárok túlterheltségét, az elavult tananyagot és oktatási módszereket, az esélyegyenlőség megteremtésének fontosságát, illetve a gondolkodásra nevelést emelték ki.

Juhász Péter, az Együtt elnöke szerint nagy erénye az Oktatási minimumnak, hogy az összes demokratikus ellenzéki pártot sikerült megmozgatnia, összefogásra késztetnie. Egy bejelentéssel is készült:

az Együtt a mai nappal kezdeményezi, hogy a pártok vállaljanak egy etikai kódexben való részvételt, amiben leszögezik, hogy nem  kampányolnak oktatási intézményekben, mivel fontos, hogy az iskola politikamentes legyen. Ezen felül a vallási felekezetektől és az egészségügyi intézményektől is távol szeretné tartani a politikát.

Hadházy Ákos, az LMP társelnöke szerint nagyon komoly kormányzati hazugságáradatban élünk, sok tízmilliárdot lopott el és lop is a kormány az oktatástól, amikor viszont fel kellett mutatni valamit, primitív tankönyvek és rengeteg fölösleges adminisztráció lett csak az eredmény.

Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt egyik alapítója szerint a pártokkal való együttműködés során létrejött egy közösség, amelyben „jól működött a világ”, jól látszik, hogy a demokratikus pártoknak van dolga egymással. Elmondta, egy olyan szint alá mentünk, amit külföldön még a szélsőséges pártok sem engednek meg maguknak.

Molnár Gyula, az MSZP elnöke kiemelte, összesen három fontos dokumentum jött már létre: az egészségügyi minimum, a nyugdíjasokat segítő minimumprogram, és az oktatási minimum – látszik tehát, hol vannak a legnagyobb problémák.

Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke szerint nem elszigetelten az oktatásról beszélünk, hanem az egész ország jövőjéről. A saját fia példáján keresztül is látja, hogy

az elnyomó oktatási rendszerben egész családok és így az ország egy része is milyen nyomásnak, szorongásnak van kitéve.

Elmondta még, az esélyegyenlőség kiemelten fontos a pártja számára, mivel nem is az oktatásban, hanem már a születéskor eldől, kinek mi lesz a sorsa attól függően, hova születik, ezért megemlítette többek közt a védőnői hálózat fontosságát. Szeretnék, hogy valódi esélyt kapjanak a gyerekek, hogy ne morzsolódjanak le az oktatásban, a pedagógusoknak néhány évente 1 év szabadságot adnának, továbbá az esélyegyenlőség szempontjából támogatják az első diploma ingyenessé tételét.

Az oktatási minimum teljes szövege itt érhető el. Az eseményről készült videónkat itt lehet megtekinteni: