Tovább nőttek a egyenlőtlenségek a szegényebb és gazdagabb régiók és települések közt az elmúlt években. Többek közt ez derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. vásárlóerő-kutatásából.
A Portfolio.hu által összefoglalt kutatás szerint az egy főre jutó vásárlóerő 1.2 millió forint volt 2016-ban, azonban ez nagyon egyenlőtlenül oszlik meg a régiók közt. Az első térképen is látszik, hogy az átlag feletti, illetve jelentősen átlag feletti vásárlóerővel rendelkező települések nagy része az Észak-Dunántúlon, Közép-Magyarországon van, illetve Budapesten is jó a helyzet. (Ez persze nem azt jelenti, hogy ezeken a településeken nincsenek szegények, hiszen a számok átlagokat tükröznek.)
A legszegényebb települések többnyire a Dél-Dunántúlon és Észak-Kelet-Magyarországon helyezkednek el.
A vásárlóerő eloszlása így néz ki:
- az egy főre jutó vásárlóerő 280 településen nem haladta meg a 800 ezer forintot sem
- 558 településen 800 ezer és 1 millió között volt az átlag
- 1-1,2 millió forint volt 895 településen és a VII. kerületben
- 1,2-1,4 millió forint volt 787 településen és 4 kerületben
- 1,4-1,6 millió volt 442 településen és 6 kerületben
- a leggazdagabb 189 településen és 12 kerületben 1,6 millió forintnál is nagyobb volt az egy főre jutó vásárlóerő
Ha ehhez hozzátesszük, hogy a legszegényebb és a leggazdagabb település között közel 3 millió forint volt a különbség, akkor jó képet kapunk arról, mit jelent az, hogy az egyes régiók és települések közt nagyon jelentősek az egyenlőtlenségek.
A GKI-kutatás másik fontos megállapítása az, hogy 2009 óta azokon a településeken tudnak az emberek több/ jobb terméket és szolgáltatást vásárolni, amelyeken már korábban is viszonylag jó volt a helyzet: Közép-Magyarországon, az Észak-Dunántúlon, valamint Budapest, Szeged, Debrecen és Nyíregyháza környékén.
55 településen és a 19. kerületben azonban még úgy is alacsonyabb jelenleg a vásárlóerő, mint 2009-ben volt, hogy a kutatás nem számolt a pénz értéktelenedésével. 156 településen és 4 budapesti kerületben pedig nem állt be jelentős változás, ha az inflációval nem számolunk – tehát valójában itt is rosszabb kell legyen a helyzet.
Valamivel jobb lett a helyzet 677 településen és 2 kerületben (15-30%-os – inflációval nem számoló – vásárlőerő gyarapodás). Átlagos (30-45%-os) emelkedés 1218 településen és 7 kerületben volt megfigyelhető, míg 967 településen és 6 budapesti kerületben az átlag felett, 45-80%-kal nőtt a vásárlóerő. 78 településen és 3 kerületben következett be 80% feletti a gyarapodás.
A GKI települések szerinti vásárlóerő-kutatásának eredményei teljesen összhangban vannak azokkal a kutatásokkal, amelyek szerint a kormány társadalompolitikájának köszönhetően az elmúlt években a szegények szegényebbek, a gazdagok pedig gazdagabbak lettek.
