Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) december végétől számítva fél évet adott minden óvodának és iskolának, hogy elkészítsék saját Honvédelmi Intézkedési Tervüket (HIT), mely magába foglalja, miként szerveznék meg a rájuk háruló honvédelmi feladatokat egy esetleges terrorcselekmény esetén.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára indoklása szerint NATO kötelezettségek miatt kell minden intézménynek saját tervet készítenie szükségállapot idejére. A Honvédelmi Minisztérium közleménye szerint hazai és nemzetközi szabályok köteleznek a honvédelmi intézkedési terv végrehajtására. A tagállamoknak minden olyan lehetőséget meg kell teremteniük, amely a lakosság felkészítését segíti esetleges krízishelyzet esetén, NATO-tagállamként pedig eleget kell tennünk jogszabályi kötelezettségünknek.

Ezzel szemben a NATO meg is cáfolta a kijelentést, a Népszava érdeklődésére az ügyben egyik hivatalnokuk ezt a választ adta:

„A NATO tagállamok eltökéltek, hogy megerősítsék az ellenálló képességüket a fegyveres támadásokkal szemben, a szövetség azonban csak tanácsokat ad és minimum elvárásokat fogalmaz meg a tagjai felé, továbbá fórumot biztosít a tapasztalatcserére”.

Tehát ismét tanúi lehettünk a klasszikus, ferdítésekkel megtűzdelt, túltolt propagandának.

Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő szerint sincs Magyarországnak olyan NATO-tagságból adódó közvetlen jogi kötelezettsége, ami ennyire konkrét, óvodákra és iskolákra vonatkozó védelmi tervet kívánna meg. Tálas szerint ezt az egészet „szép csendben” is el lehetett volna intézni, ráadásul alapvetően egy hasznos intézkedésről lenne szó, ha nem kizárólag a terrorfenyegetésre hivatkoznának, hanem a különleges jogrendet kiváltó összes veszélyhelyzetre.

A kialakult helyzetre reagálva a Civil Közoktatási Platform (CKP) levélben kéri a közoktatási intézmények vezetőit, hogy ne kezdjék el a HIT kidolgozását, inkább jelezzék fenntartásaikat a tankerületeknek, a fenntartónak, az Oktatási Hivatalnak és az EMMI-nek. A levélből továbbá az is kiderül, hogy nem maga a katasztrófahelyzet vagy terrorcselekmény esetére készülő intézkedési tervvel van a probléma, hiszen erre szükség lehet annak érdekében, hogy mindenki, így a pedagógusok is tudják, hogy kinek mi a teendője. Az iskolákra rótt, a helyzethez képest teljesen aránytalan mértékű feladatokat kifogásolják. Míg katasztrófa-, tűz- és bombafenyegetettség esetére a teendők listája csupán 1-2 oldalas, a HIT tervezetmintája 34 oldalas, ezáltal „a megkövetelt honvédelmi intézkedési terv önmaga karikatúrájává válik”.

Érzékelhető, milyen aránytalanul fel lett fújva a dolog, miközben a reális veszély mértéke kimutathatatlan.

Mivel a tűzvédelmi szabályzatot is az arra szakosodott cégek készítik, a pedagógiai végzettségű igazgatóknak nem feladata meghatározni a feladatokat különleges jogrend idején.

A CKP szerint (és ahogy azt már mi is megírtuk) a veszély ilyen mértékű eltúlzása a köznyugalom megzavarására is alkalmas, szorongást kelthet a polgárok körében, ezért felhívják az oktatási intézmények vezetőinek figyelmét, hogy lelkiismereti szabadságukra hivatkozva is megtagadhatják az akcióterv kidolgozásában való részvételt.