Azt gondolná az ember, hogy a minimálbérnél is kevesebb jövedelemmel járó közmunkaprogramban a legtöbben a legszegényebb jövedelmi tizedhez tartozó emberek vesznek részt. Ám a KSH 2016-os évre vonatkozó háztartási életkörülményekről szóló jelentése cáfolja ezt a feltételezést.
Ezzel szemben az igazság az, hogy a társadalom második, harmadik, negyedik és ötödik tizedében is többen vesznek részt közmunkában, mint a legalsó tizedben. Miközben ebben a társadalmi csoportban 27 490 személy közmunkás, addig
- a második decilisből 67 ezren
- a harmadik decilisből 53 ezren
- a negyedik jövedelmi tizedből 39 ezren
- a ötödikből pedig 32 ezren dolgoznak közmunkában.
A második tizedben tehát az alkalmazásban állók bő 20 százaléka dolgozik közmunkában, a harmadik tizedben pedig 15 százalékos a közmunkások aránya az alkalmazásban állókhoz viszonyítva.
A legszegényebb magyarok esetében tehát már a közmunka sem jelenik meg mint plusz jövedelemforrás. Ugyancsak a KSH 2016-os életszínvonal jelentéséből tudjuk, hogy ebben a társadalmi kategóriában az egy főre jutó éves (!) bruttó jövedelem 363 ezer forint, ami nemcsak az éves bruttó átlagjövedelemtől (1,5 millió forint) marad el nagyon durván, de már a második jövedelmi tizedtől is. Itt 651 ezer forintra rúg az egy főre jutó éves bruttó jövedelem, ami szintén nem nagy összeg, de még így is szinte duplája az első jövedelmi tizedének.
Az éves bruttó átlagjövedelem szintjét egyébként csak a hetedik jövedelmi tized éri el, tehát a társadalom 60 százaléka kevesebbet visz haza évente, mint amennyi az átlagjövedelem.
Kerestük Molnár Györgyöt, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársát, világítsa meg, miért is alacsonyabb a közmunkások száma a legszegényebb magyarok között.
Molnár elmondta, a legalsó decilis egy meglehetősen sokszínű kategória, ebben találhatók például azok az emberek, akiknek már közmunka sem jut.
Emellett viszonylag magas az egészségügyi okokból munkaképtelenek és fogyatékos emberek, illetve rokkantnyugdíjasok aránya is. Ahogyan azoké is, akik napszámból vagy feketemunkából szerzik jövedelmeik nagy részét, ők pedig értelemszerűen ezt nem tudják bevallani a felméréseken.
„Akiknek akár a közmunkából van rendszeres jövedelmük, azoknál valószínűbb, hogy egy lépcsőfokkal feljebb vannak a jövedelmi létrán” – véli Molnár.
Jól látszik tehát, hogy a szociális juttatások visszavágásával, illetve a munkanélküliség kizárólag közmunka általi kezelésével, a kormány jelentős társadalmi csoportokat hagyott mélyszegénységben.
(Mérce / Zoom.hu)