Orbán Viktort leszámítva mindenkinél többször említette idén a magyar média Soros Györgyöt. Az IMEDIA Médiafigyelő 2012 első napjától egészen az amerikai üzletember nemrégiben közzétett videóüzenetéig figyelte a médiában megjelenő tudósításokat. A vizsgált időszakban összesen 50 ezer anyag jelent meg Sorossal kapcsolatban, de a dömping igazából idén tavasszal, a kormány plakátkampányával párhuzamosan indult be.
A médiafigyelő cég szerint 2015 végéig az üzletember neve egyszer sem haladta meg, a havi háromszázas említésszámot, akkor azonban beindult a látványos emelkedés. A tetőpontot idén tavasszal érte el, a plakátkampány indulásakor egyetlen hónap alatt 6000 különböző Sorosról szóló anyag született – az említésszám így csak az idei évben már 33 ezernél jár.
Ez azt jelenti, hogy a Soros-ügy öt év alatt összesen 5,7 milliárd fős elérést produkált. Tehát minden magyar polgár átlagosan 700-szor találkozott az üzletember nevével ebben az időszakban. Ha az idei évet nézzük, akkor elmondható: naponta átlagosan másfél Soros-anyag jutott el minden egyes magyar látóterébe.
Mivel az IMEDIA a direkt reklámokat nem, csak a sajtóanyagokat figyelte, azt is ki tudták számolni, ezek a cikkek és tudósítások mekkora reklámértékkel bírtak. Ha ezekért a cikkekért valaki fizetett volna, akkor összesen 18 milliárd forintba került volna ez neki. Ez háromszor akkora összeg, mint amennyit a kormány tényleges hirdetésekre költött.
Vagyis becsületes ingyenreklámot is kapott a médiától a Soros-ellenes kampány.
És nem pusztán a kormánypárti médiumok. Igaz a legtöbbet sorosozó lap a kormánypárti Magyar Idők, de második helyen a Népszava áll. A Legtöbb Sorossal kapcsolatos anyagot termelő portálok 20-as listáján 10 olyan médiumot is találhatunk, amely nem nevezhető kormánypártinak.
Ennek kapcsán az elemzés felhívja a figyelmet a kormány tematizációs erejére:
„A kormány azonban valószínűleg pontosan tudja: a napirendmeghatározás a politikai kommunikáció egyik legelső és legfontosabb feladata. A „hogyan írunk”-nál sokszor fontosabb a „miről írunk”. A „miről” kérdésre pedig, sarkos példával élve, az idei évre jellemző egyoldalú és rendkívül hatékony kormányzati tematizáció eredményeképp, a 444.hu hasonló választ ad, mint a 888.hu.”
A Soros-kérdésen túlmenően is fontos tanulságai vannak ennek az elemzésnek, hiszen látványosan mutat rá arra, milyen túlsúllyal rendelkezik a kormány a közbeszéd alakításánál, és felveti annak szükségességét, hogy a független média új megoldásokat dolgozzon ki ennek a tematizációs fölénynek a leküzdésére.
(via Kreatív)