Nyílt levelet írt a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, NANE és a PATENT Egyesület, hogy a kormány ratifikálja, iktassa törvénybe az Isztambuli Egyezményt.
A három szervezet, három kérdést tett fel Orbán Viktornak, Trócsányi László igazságügyi és Balog Zoltán emberi erőforrás miniszternek:
- Az Isztambuli Egyezmény aláírása óta – az elmúlt közel négy évben – pontosan milyen intézkedések, lépések, jogszabályi és egyéb változások történtek az Egyezmény ratifikációja érdekében? Hol tart a még szükséges lépések megtételének folyamata?
- Tervezi-e a kormány, és ha igen, pontosan mikor az Országgyűlés elé terjeszteni a törvényjavaslatot?
- Számít-e a jövőre nézve a témával foglalkozó nőjogi szervezetek, civil szervezetek érdemi bevonására a kapcsolódó munkába?
A három szervezet szerint az Isztambuli Egyezmény több évtizedes bevált módszereken alapul. Meghatározza továbbá a legfőbb szükséges beavatkozási területeket és feladatokat. A fellépés csak ilyen átfogó szemlélettel lesz hatékony – egy-egy egyébként fontos és szükséges intézkedés önmagában nem tud rendszerszintű, átütő eredményt hozni. Egy, a nők elleni erőszakkal szembeni szakszerű és hatékony fellépés iránt valóban elkötelezett kormányzat tehát késlekedés és halogatás nélkül csatlakozna az Egyezményhez.
A kormányzat korábban a kommunikáció szintjén elköteleződést mutatott a nők elleni és családon belüli erőszakkal szembeni fellépés, illetve az Egyezmény ratifikációja iránt – állítja a NANE, a PATENT, és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség. Ugyanakkor hozzáteszik a döntéshozói körökben a közelmúltban ezzel ellenkező tartalmú kijelentések jelentek meg, a ratifikációs folyamat pedig eközben nem halad.
A szervezetek állítják a reprezentatív kutatásokból kiderül a milliós nagyságrendű azon magyar nők száma, akik a nők elleni erőszak különböző formáit szenvedik el, a szexuális zaklatások ügye pedig a magyar társadalomban is tabut döntött. Az egyezmény aláírásától a mai napig százas nagyságrendben követelt halálos áldozatokat a családon belüli erőszak. 2014 és 2016 között 167 nőnemű hozzátartozó sérelmére elkövetett emberölési ügyet regisztráltak. (A valós szám ennél is magasabb, vannak olyan halállal végződő bántalmazásos esetek, melyek nem kerülnek be a statisztikákba.) Hatékony fellépéssel még a halálos végű cselekmények is jó eséllyel megelőzhetők. A szakszerű fellépésért – illetve annak hiányáért – pedig az állam, a kormányzat felelősséggel tartozik.
Az állampolgárokat a nőjogi szervezetek arra biztatják, hogy írják alá azt a petíciót, ami az Egyezmény mielőbbi magyarországi ratifikálását követeli.
Mutassák meg, hogy érdemi, hatékony és azonnali lépéseket várnak: az áldozatok számára valódi védelmet és segítséget, az elkövetők felelősségre vonását, s a nők, gyermekek és családok védelmének és biztonságának garantálását.
