Doaa Salah speciális jelmezben jelent meg heti tévés magazinjának július 28-ai adásában. A fiatal nő kipárnázott hassal elmélkedett a házasságon kívüli terhességről az AL-Nahar egyiptomi magáncsatornán. Kérdéseket tett fel a közönségnek a törvényes kapcsolaton kívüli szexről, sőt, szóba került a spermadonorok szerepe is, ha egy nő úgy döntene, egyedül vág bele a gyermekvállalás kalandjába. Az adás azonnal óriási felháborodást okozott, a műsort három hónapra felfüggesztették, és múlt héten 3 év börtönre ítélték a műsorvezetőt.

Ha jobban belegondolunk, még Magyarországon is merészségnek számít arról elmélkedni a televízióban, hogy egy nő férfiak nélkül szeretne belevágni a gyermekvállalásba. Doaa Salah még azt is felvetette júliusi műsorában, hogy ha nincs más mód, egy nő csak arra az időre kössön házasságot, míg teherbe esik, aztán elválhatna, előzetes megegyezés szerint.

Múlt heti ítélete nyomán 10 ezer egyiptomi font (kb. 155 ezer Ft) óvadék kifizetése ellenében maradhatott szabadlábon a műsorvezető, a fellebbezés beadásáig. Mint köztudott, Egyiptomban nem viccelnek a szexualitás témájával. Egy fiatal író, Ahmed Nagy például alig néhány hónapja szabadult egy év börtön után, mert egy regényében a rezsimnek nem tetsző szexuális utalások voltak. A fiatal férfit két évre ítélték, most óvadék ellenében van feltételesen szabadlábon, a másodfokú tárgyalást várva.

A francia RFI rádió abból az alkalomból készített vele interjút, hogy az egyiptomi államfőt, Abdel Fattáh el-Szíszit 3 napra vendégül látta október végén Franciaországban Emmanuel Macron köztársasági elnök. A látogatás kapcsán tucatnyi emberjogi szervezet kampányolt erőteljesen annak érdekében, hogy „az emberi jogok hazája” hagyjon fel a „botrányos toleranciával” az egyre elnyomóbb egyiptomi rendszerrel szemben.

Ahmed Nagy elismerte a francia rádiónak, hogy „össze van törve”. Kiszabadulása óta nem dolgozhat, nem utazhat, az USA-ban tanuló feleségét 5 hónapja nem látta. A börtönben egyik társa a híres blogger, Allaa Abdel Fattáh volt, a 2011-es forradalom egyik vezéralakja. Őt öt év börtönre ítélték, mert részt vett egy tüntetésen. Nagy szerint generációjuk elveszett: Egyiptomban megszűnt a politikai élet, megszűnt a civil társadalom, a fiatalok élete börtön lett.

A Human Rights Watch szervezet adatai alapján el-Szíszi 2014-es hatalomra kerülése óta több tízezer ellenzéki került börtönbe, ahol szisztematikus a kínzás. Az Amnesty International megfogalmazásában „minden kritikus hang, újságírók, aktivisták, jogvédők, ügyvédek, szakszervezeti vezetők, mindenki, aki kritikát fogalmaz meg a rendszerrel szemben, a letartóztatást kockáztatja.”

A francia elnök végül úgy nyilatkozott, hogy nem „óhajt leckét adni” az egyiptomi államfőnek, aki számára „nagy kihívást jelent országa stabilitása, a terrorista csoportok, az erőszakos vallási fundamentalizmus elleni harc”. Ettől a kontextustól szerinte nem szabad elvonatkoztatni.

A háromnapos, nagy egyiptomi delegációval lezajlott vizit a két ország stratégiai közeledését igazolta. Míg Washington befagyasztotta a Kairónak nyújtott gazdasági és katonai támogatása egy részét, hogy így tiltakozzon az emberi jogok eltiprása ellen, Párizs lelkesen próbálja betölteni az így keletkezett űrt.

2015, tehát még a szocialista Hollande elnöksége óta Egyiptom 6 milliárd euró értékben vásárolt hadifelszerelést Franciaországtól, többek között 2 Mistral helikoptert és a korábban eladhatatlannak tartott Rafale szuperszonikus vadászbombázókból 24 darabot. További egy tucat harci repülőgépről is folyamatban van a megegyezés.

Az Elysée-palota szerint a két államfő kettesben folyt beszélgetése alkalmával szóba került körülbelül 15 újságíró és aktivista egyéni helyzete, írta a Le Monde. A napilap szerint „e diszkrét gesztus hatékonyságát” majd a jövő mutatja meg. Mindenesetre a jogvédők nagyon csalódottak, sok szakértő pedig kétségbe vonja, hogy az egyiptomi rezsim évtizedek óta nem tapasztalt elnyomása valóban eredményes lehet a terrorizmus megfékezésében.

(Címlapkép forrása: Facebook)