Az iraki haderők erőszak nélkül átvették a kurdisztáni ellenőrzésű Kirkuk városának olajfinomítóit a kurdoktól – jelentette be az iraki hadsereg.

Kép: Scanpix/Thomas Mukoya

Korábban arról is volt szó már, hogy az iraki biztonsági erők elfoglaltak egy fontos légibázist a térségben, de ezt nem erősítette meg a kurd régiós kormány. Korábban ellentmondásos hírek jelentek meg arról is, hogy a szemben álló felek rakétákat vetettek be egymás ellen.

A szunnita többségű kurd hadsereg és az iraki kormány oldalán harcoló síita milíciákat összefogó Népi Mozgósítási Erők konfliktusának előzménye az az észak-iraki Kurdisztán régióban szeptember 25-én tartott népszavazás, amely az autonóm régió függetlenségéről szólt. A referendumon 72 százalékos részvétel mellett a résztvevők több, mint 92 százaléka, mintegy hárommillió ember szavazott igennel.

A kérdéses terület 1991 óta élvez autonómiát, amelyet 2003 óta az Irakot megszálló amerikai erők biztosítottak. A függetlenségi népszavazást már több alkalommal elhalasztották, mert az Iszlám Állam elleni küzdelem közben nem lett volna célszerű megtartani.

A kurdok a Közel-Kelet negyedik legnagyobb etnikai csoportját alkotják, körülbelül 25-35 millió kurd él elszórtan Törökország, Irak, Szíria, Irán és Örményország területén. Ráadásul ők a térség egyik legősibb népe is, több mint 4000 éve élnek a területen, viszont sosem volt állandó nemzetállamuk.

Az iraki kurdok most a saját nyelvük, a több ezer éves kultúrájuk, illetve a nagyjából egységes etnikai tömbjük miatt indokoltnak érzik függetlenségüket. Az Iszlám Állam elleni harcokból is jócskán kivették részüket, ezért is tartották helyesnek a referendum időzítését.

A nemzetközi közösség viszont már kevésbé helyesli az időpont alkalmasságát: az ENSZ Biztonsági Tanácsa és az Egyesült Államok is úgy gondolja, hogy az ISIS elleni háború megnyugtató lezárása előtt nem szabadna kockáztatni, hogy a függetlenség miatt kirobbanjon egy olyan konfliktus, amely elvonhatja az erőket a terrorista állam elleni harcokból.

Törökország és Irán sem támogatja a kurdok törekvéseit, ugyanis tartanak attól, hogy példájukon felbátorodva az ő országukban élő kurdok is függetlenedni kívánnak majd. A két ország szeptember végén közös elrettentő hadgyakorlatokkal nyomatékosította álláspontját az Irakkal határos területeken.

Varsányi Bence/Forrás: DR Nyheder