Nem vert túlságosan nagy hullámokat az a hír, hogy pénteken a Mediaworks tulajdonában álló, megyei lapokat kiadó Pannon Lapok Társasága (PLT) megvált több megyei napilap csúcsvezetőjétől. Pedig a hír egy már jóval korábban elindult folyamat végét jelzi, s különösen érdekes annak fényében hogy a kormány környezetéhez tartozó médiavállalkozások éppen a napokban kebelezik be a regionális lappiacon tevékenykedő utolsó két, többé kevésbé független kiadóvállalat megyei napilapjait.

A 24.hu pénteken arról írt, hogy behívták a Pannon Lapok Társaságához (PLT) tartozó három megyei lap és egy városi lap legfelső vezetőjét (háromnál lapigazgató-főszerkesztő, a negyediknél vezető-főszerkesztő a titulus), és a PLT központi lapigazgatóját is, majd közölték velük, hogy leváltják őket. Ezek a tények.

Valamivel később az Index.hu már csak két megyei napilap vezetőjének a kirúgásáról ír, valószínűleg nem függetlenül a Mediaworks által péntek este kiadott közleménytől. A Mediaworks közleménye arról szól, hogy a lapok vezetőinek csak a munkaköre szűnik meg, azaz feladatátcsoportosítás történik, ezért nincs szükség a korábbi vezető újságírókra. Az MTI által szemlézett közleményben arról is írnak, hogy sorozatos elbocsátásokról nincs szó, a veszprémi, a zalai és a dunaújvárosi lapok főszerkesztőit nem váltják le.

Ha jóindulatú akarok lenni, akkor a Mediaworks közleménye féligazságokat tartalmaz, ha viszont a véleményemet mondom, akkor bizony állítanom kell, hogy a közlemény hazudik. Hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó, és a PLT tulajdonosaként is működő kiadóvállalatnak miért van lehetősége a ködösítésre ebben az ügyben, könnyen megérthető abból a nehezen átlátható vezetői struktúrából, amit a PLT az utóbbi években felépített. Ember legyen a talpán, aki ebben, s általában a megyei lappiac történéseiben eligazodik, mégis fontos, hogy erről a kevésbé ismert területről legalább szó essék.

A PLT közelmúltbeli története a meghekkelt Orbán-interjún kívül is számos izgalmas eseményben bővelkedik. Igaz, ezek talán kevésbé látványos, és látszólag csak keveseket érintő események voltak. A veszprémi Naplót, a Zalai Hírlapot, a szombathelyi Vas Népét, a székesfehérvári Fejér Megyei Hírlapot, valamint Magyarország egyetlen ma is működő városi napilapját (Dunaújvárosi Hírlap) kiadó vállalatnál nem tegnap kezdődtek az átrendeződések. A lapcsoportnál nagyjából négy évvel ezelőtt, tehát nem sokkal a 2014-es választásokat megelőzően teljesen átalakították a megyei napilapok menedzsmentjét.

Az átalakítás látványos ugyan valóban nem volt, de lényegi kérdéseket érintett. A lapoknál megszüntették a felelős szerkesztői beosztást, amely a gyakorlatban korábban a főszerkesztő helyettesét jelentette, és a főszerkesztőéhez hasonlóan tartalmi vezetői funkciót jelentett. A főszerkesztői posztot kettéválasztották. Az egyik új pozíció a „lapigazgató-főszerkesztő” néven futott tovább, ide kerültek a lapok korábbi főszerkesztői, akik addig a lapok tartalmáért ténylegesen feleltek, és viszonylag nagy önállóságot élveztek a lapcsoporton belül. A másik pozíció az „operatív szerkesztőségvezető” nevet kapta. Ez – a neve alapján egyébként súlytalannak tűnő  – álláshely lett a kulcspozíció a PLT-s megyei lapoknál.

Az egyik, korábban vezető pozíciót betöltő újságíróval folytatott beszélgetésem alapján ez úgy nézett ki, hogy az összes PLT-lapnál háttérbe szorították az addigi főszerkesztőket, még akkor is, ha a titulusuk megmaradt, kiegészítve a lapigazgatói címkével. A lapok tartalmi irányítását mindenhol az úgynevezett operatív szerkesztőségvezetők vették át. A kiadóvállalat azzal próbálkozott, tulajdonképpen sikeresen, hogy minden laphoz kívülről hoznak embert, ezek az emberek pedig olyan, többnyire helyi médiaszereplők voltak, akik lojálisak a Fidesz-KDNP vezette kormányzathoz illetve a helyi hatalomhoz.

Ez a művelet egyedül a Zalai Hírlapnál nem sikerült egyébként, ahol az akkori főszerkesztő lemondott, s végül egy alku révén belső ember, a szerkesztőségben korábban is dolgozó újságíró kapta az operatív szerkesztőségvezető pozíciót. Ez egyébként ugyanaz a Horváth Attila, akit a Mediaworks közleménye, mint továbbra is maradó főszerkesztőt említ.

A Zalai Hírlapnál egyébként 2014 óta csak viszonylag kisebb átrendeződés történt, a korábbi szerkesztőség lényegében egyben maradt. Igaz, az egyik újságíró elindult egy kisebb város polgármesteri székéért fideszes színekben, amit aztán meglepetésre elbukott, de komolyabb mozgás nem történt. A többi PLT-s megyei lapnál ugyanakkor lényegében kicserélődött a szerkesztőségi állomány. A megüresedő helyeket feltehetően olyan munkavállalókkal töltötték fel, akikről el lehetett hinni, hogy képesek lesznek megfelelni az új kihívásoknak. A korábbi főszerkesztőket viszont a továbbiakban nem engedték hozzá a lapokat érintő tartalmi kérdésekhez. Ezekről minden esetben az új operatív szerkesztőségvezetők döntöttek. A lapigazgató-főszerkesztők lényegében protokolláris feladatokat láttak el, és emellett részt vehettek a lapcsoport prémiumtermékeinek előállításában.

A Mediaworks péntek esti közleménye arról ír, hogy a Mediaworks Zrt. és a PLT Kiadói Kft. integrációs folyamata részeként a PLT napilapok vezetési struktúrájában péntektől a lapigazgató-főszerkesztői munkakör megszűnik. A tájékoztatás szerint a Fejér Megyei Hírlap élére Pósa Árpád került, a Vas Népe főszerkesztője Lőrincz-Farkas Eszter lesz. A veszprémi Napló főszerkesztője változatlanul Néző László marad és a Zalai Hírlap élén is változatlanul Horváth Attila marad. A Dunaújvárosi Hírlap élén Várkonyi Zsolt marad, aki a jövőben „lapigazgatói munkakör” nélkül látja el feladatát.

Az integrációs folyamat emlegetése tulajdonképpen nem szorul magyarázatra. Az, hogy a „lapigazgató-főszerkesztő” pozíciót a PLT megyei lapjaitól kivezetik, logikus következménye annak a hatalomátvételnek, amely a Mediaworks és közvetetten Mészáros Lőrinc tulajdonszerzésével érte el tetőfokát a lapcsoportnál. A most elküldött vezető újságírók, Halmágyi Miklós (Vas Népe), Virrasztó Zsolt (Zalai Hírlap),  Elekes András (Fejér Megyei Hírlap) és Barták Péter (központi lapigazgató, korábban a veszprémi Napló főszerkesztője) lényegében a lapok 2014 előtti szakmai vezetői voltak. Azok az emberek ők, akik a regionális újságírásban valóban maradandót alkottak, egytől egyig független, s a helyi média általánosan ismert lehetőségeihez képest szakmailag feddhetetlen újságírók voltak.

Ezzel szemben a Mediaworks közleménye szerint helyén maradó Napló főszerkesztő az a Néző László, akit a Magyar Idők főszerkesztő-helyettesi posztjáról helyeztek át 2017 januárjában, nem függetlenül a meghekkelt Orbán-interjút követő tisztogatástól. A Fejér Megyei Hírlap élére kerülő Pósa Árpád a Simicska-féle gecigate-botrány előtt  a Magyar Nemzet munkatársa volt. Az MNO ma elérhető archívuma szerint az akkor még kormányközeli lapban az utolsó cikke 2015 márciusában jelent meg. A fentebb már említett Horváth Attila pedig valóban eddig is a Zalai Hírlap ún. operatív szerkesztőségvezetője volt, változás tehát valóban nem történt, legfeljebb annyi, hogy a korábbi lapigazgató-főszerkesztő, a többi régi megyei főszerkesztővel együtt lapátra került közös megegyezéssel távozott a kiadótól.

Hogy tiszta legyen: azok a vezetők, akik most távozni kényszerültek ezektől a lapoktól, az utóbbi években nem fértek hozzá a tartalmi vezetéshez, s ilyen módon nem felelősek a szakmai minőség drámai romlásáért. Ezek a főszerkesztők, vagy nevezzék őket bárhogyan, a szakmaiság és az újságírói etikai minimum utolsó, igaz, megkötött kezű védelmezői voltak ezeknél a regionális lapoknál. S mindez talán egyértelműen jelzi, hogy nem egyszerű szerkezeti átszervezésről van szó a lapcsoportnál. A korábbi főszerkesztők eltávolítása annak a folyamatnak a végét jelenti, amely a 2014-es választások előtt kezdődött meg a lapok szakmai vezetésének kiherélésével.

Kassai Zsigmond
A szerző 2008-ig a lapcsoporthoz tartozó Zalai Hírlap újságírójaként dolgozott.