A legtöbb ember nem azért megy ki ma este tüntetni, mert olyan nagyra értékeli a civil szervezetek munkáját, hanem mert egyszerűen tele van a töke ezzel a hazug, tolvaj rendszerrel. De azért érdemes egy kicsit elgondolkodni, hogy miért is fontos nekünk a független civil társadalom! 
fotó: nyugat.hu
A kormány szerint a külföldről támogatott szervezeteknek nincs helyük a magyar politika alakításában, „el kell őket takarítani” Magyarországról. Ezt a célt szolgálja az a törvényjavaslat, amelyet Gulyás Gergely és (bűn)társai sunyi módon péntek délután nyújtottak be a parlament elé, mindenféle társadalmi egyeztetés nélkül. A törvény látszólag semmi másról nem szól, mint hogy „átláthatóvá” teszi a civil szervezeteket.
Ez persze nem igaz.
Ezek a szervezetek eddig is a törvényeknek megfelelően, sőt, azt messze túlszárnyaló módon átláthatóak voltak.
Hiszen nem csupán a támogatásaikról tettek közzé pontos beszámolókat, de tevékenységeik is mind a legszélesebb nyilvánosság előtt zajlanak – mivel éppen az a céljuk, hogy közügyekre irányítsák rá a köz figyelmét! Ezekre a szervezetekre nem a zárt ajtók mögötti lobbitevékenység jellemző, mint bizonyos állami szerződéseken felhizlalt, gázszerelőből lett vállalkozókra, vagy saját lábon álló miniszterelnöki vőkre. Ha ezek a szervezetek akarnak valamit, akkor holtbiztos lehetsz abban, hogy hamarosan írni fognak róla az újságok, törekvéseiket nem rejtik véka alá.
Azok a szervezetek, amelyek állami pénzektől függenek, államilag zsarolhatóak. A nemzetközi támogatások viszont nagy mozgásteret biztosítanak a szervezeteknek az állam kritizálásához. Akár még ki is perelhetik az államtól a Putyinnal kötött, titkolni kívánt szerződéseket, vagy éppen kiboríthatják a környezetet súlyosan károsító állami beruházások bilijét, esetleg kiszolgáltatott emberek jogait védhetik meg az állami jogsértésekkel szemben. Ezért is zavarják a külföldről támogatott szervezetek annyira a hatalmat.
A törvény valódi célja az, hogy ezeket a szervezeteket megbélyegezze és feketelistázza, ez pedig későbbi hatósági zaklatásoknak és hecckampányoknak szolgálhat majd alapul.
Az egyes civil szervezetek által képviselt ügyek külön-külön talán nem mindenkinek szimpatikusak. Van, akit a hideg kiráz a gendertémától, mások szerint a kannabiszt nem szabadna legalizálni, megint mások nem hisznek a az ember által előidézett klímakatasztrófában. Mégis, van egy olyan érték, ami miatt azoknak is érdemes kiállniuk a civil társadalom vegzálása ellen, akik nem minden üggyel értenek egyet. Mégpedig az, hogy az erős civil társadalom nem holmi kiegészítő luxuskellék, és nem is csupán tejszínhab a parlamentáris demokrácia tortáján. A demokrácia lényegéhez tartozik hozzá.
Kattints, és kövesd a Kettős Mércét, hogy ne maradj le egyetlen hírről sem!
Amikor a kormány azt állítja, hogy a „senki által meg nem választott” civil szervezeteknek nincs helyük a politika alakításában, akkor látszólag a parlamentáris demokráciát védi a „külső” behatásokkal szemben. Egy valódi demokrácia azonban jóval több, mint a formális parlamentarizmus, és abban a politikacsinálás nem lehet pusztán választott képviselők monopóliuma. Már Alexis de Tocqueville rámutatott arra, hogy a polgárok szabad önszerveződése nélkül bármely parlamentáris demokrácia könnyen válhat olyan atyáskodó zsarnoksággá, amely rosszabb, mint a legőrültebb római császárok elnyomása.
Nem véletlen az sem, hogy a cseh rendszerváltás hőse, Václav Havel többször figyelmeztett arra, hogy a pártállam lebontásának valódi sarokköve nem a piacgazdálkodás vagy a formális parlamenti demokrácia helyreállítása, hanem az erős és független civil társadalom megszületése.
Amikor ma este tüntetünk, nem pusztán absztrakt elvek mellett, és nem is a civilek által képviselt, egyébként külön-külön fontos társadalmi ügyekért állunk ki. Ezeknek a szervezeteknek az ellehetetlenítése azon szellemi műhelyek és csoportok módszeres lerombolásának a része, amelyek a jövőben a zsarnoksággal szembeni ellenállás fészkei lehetnek. Nem mintha ezek a szervezetek meg tudnák buktatni a kormányt, vagy hatalomra törnének, azonban jelentős befolyásuk lehet a közbeszéd és a közhangulat alakulására, és fontos szerepük lehet olyan, konkrét ügyek köré épülő társadalmi mozgalmak katalizálásában, amelyek megakadályozhatják a hatalom igazságtalan és önkényes döntéseinek végrehajtását.
Nem azokat a művelt, nyelveket beszélő, nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező fiatalokat kell sajnálni, akik ezeknél a szervezeteknél dolgoznak, és esetleg elveszítik munkájukat: ők találnak majd munkát külföldön is, jobb fizetésért. De azokért a gyakran teljesen kiszolgáltatott, a társadalom margójára szorult emberekért kár, akiket ezek a szervezetek képviselnek, és akikért senki sem fog többé felszólalni, ha ezek a szervezetek elnémulnak. És bár mi, jogvédők, nem szeretünk magasztos szavakat használni, talán ideje elkezdeni: a nemzetért kár, ami szabadság nélkül nem létezhet. Mert ahogy Eötvös József mondta, a népet a szabadság teszi embersokaságból nemzetté.
Amit a jelenlegi hatalom akar, nem más, mint hogy a nemzetet embersokasággá fokozza le, atomizált alattvalók sokaságává.
Az állam-Leviathán féltékeny istenként kizárólagosságot követel az alattvalóival való viszonyban. Ezt nem engedhetjük!
Ezért kell tüntetnünk ma este.
Sárosi Péter
Jogriporter Alapítvány
Ez a cikk is a ti támogatásaitokból készült el, a Kettős Mércét a ti adományaitokból tartjuk fenn!A Mércét nem támogatják oligarchák vagy pártpénztárnokok, csupán egyszerű magánemberek. Ez biztosítja a függetlenségünket. Támogass minket rendszeresen havi 1000, 2000 vagy 5000 forint átutalásával, hogy még több ilyen cikket írhassunk, és még több emberhez juttathassuk el, mi történik valójában az országban!
