Az elmúlt hat évben meghatszorozódott a határon túli magyaroknak folyósított kormányzati támogatások összege, 2016-ban a magyar kormány 60 milliárd forintot költött a külhoni magyarok megsegítésére. A tendencia nem meglepő, hiszen a Fidesz mindig is kiemelt figyelmet fordított a szomszédos országokban élő magyar kisebbségekre – ezzel is bizonyítva saját nemzeti elkötelezettségét. Ezzel nem is lenne baj, hiszen jól elköltve ezek a pénzek komoly segítséget nyújthatnak a magyar közösségeknek. A probléma azonban a jól elköltéssel van: a Fidesz támogatáspolitikája semmilyen átfogó stratégiára nem épül, és inkább hasonlít az itthonról is ismert klientúraépítésre, mintsem egy valódi nemzetstratégiára.
2016 decemberében, mindössze két nap alatt a kormány 36,7 milliárd forintnyi támogatást osztott ki külhoni magyar intézményeknek – derül ki abból az összeállításból, amelyben az Átlátszó Erdély értékeli az elmúlt hét év támogatáspolitikáját. Ez a két napos költés egyébként nagyobb, mint az év maradék 363 napján elköltött összeg, és ez sokat el is mond arról, milyen szempontok alapján zajlik a pénzek elosztása: átgondolt stratégiák helyett az improvizáció és a baráti hálózatok kistafírozása dominál.
A rendszerváltás óta, az Alkotmányban is lefektetett felelősségvállalás szerint, a mindenkori magyar kormányok kisebb-nagyobb összegekkel támogatták a különböző külhoni magyar közösségeket. Bár az sosem volt világos, hogy összesen mennyi pénz kerül így elköltésre, de az látható, hogy az összegek folyamatosan nőttek. Ahogyan bővült az anyaországot és kisebbségeket összekötő intézményrendszer, úgy nőtt a támogatások mértéke is, és ez általában így volt jobb- és baloldali kormányok alatt is. A különbség talán annyi, hogy a baloldali-liberális kormányok nagyobb beleszólást adtak a kisebbségi intézményeknek az elosztást illetően, a Fidesz viszont ebben is a központosított rendszereket preferálta.
Határon túli magyar támogatások 2010-2016 (Forrás: Átlátszó Erdély)
A teljes összegek ma sem világosak, hiszen a költések notórius átláthatatlansága mellett, az egymással versenyző minisztériumok és önkormányzatok sokasága is nehezíti a tisztán látást. Az Átlátszó Erdély elemzése így az első számú támogatáspolitikai intézmény, a Szülőföld Alap jogutódjaként 2011-ben életre hívott Bethlen Gábor Alap (BGA) költéseit vette figyelembe.
Kattints, és kövesd a Kettős Mércét, hogy ne maradj le egyetlen hírről sem!
A számok érdekes tendenciákat mutatnak. Miközben a BGA 2011-ben 11,5 milliárd forintos költségvetésből gazdálkodott, 2016-ban már 60,1 milliárdot osztott ki. Ez a hatszoros növekedés azonban igen egyenlőtlenül oszlott meg. Miközben a legfontosabb közösségi költségek (pl. oktatási-nevelési támogatás, kiemelt nemzeti intézményeknek adott támogatás) mértéke viszonylag állandó maradt, 2015-16-ban megugrott az „egyéb támogatások” címszó alatt kiutalt pénz mennyisége. 2015-ben ez a kategória 10,5 milliárd forintot, a következő évben pedig már 51 milliárdot tett ki, miközben a többi, normális költség stagnált, ahogy az az alábbi ábrán is látszik.
(Forrás: Átlátszó Erdély)
Az Átlátszó Erdély azt is kiderítette, hogy az „egyéb támogatások” hatálya alá főként a barátok esnek, akik befolyásos döntéshozókkal folytatott informális egyeztetések után pályáznak, és meglepő módon szinte mindig meg is kapják a kért összeget (vagy még annál is többet). A kedvezményezettek között főként az egyházak és más magánalapítványok szerepelnek, például az elengedhetetlen foci- és hokiakadémiák is – nagyrészt mind ingatlanfejlesztésre kaptak támogatást.
A költés maga nem probléma, hiszen a határon túli magyarok számára ezek a támogatások fontos kiegészítői annak, amit a saját államaik költségvetésétől kapnak, és sokszor létfontosságú oktatási és kulturális intézményeket támogatnak. Az összeg nem is kiemelkedő, még a tavalyi rekord is jóval elmarad például a vizes vébé megrendezésének 100 milliárdot is meghaladó költségeitől. A probléma az elköltés milyenségében rejlik.
Hogy az ad-hoc, baráti és lobbialapon kiosztott, bármiféle hosszabb távú gondolkodást nélkülöző „egyéb támogatások” számának megugrása nem jó irány, gondolom, nem kell sokat bizonygatni. De még a hosszú távú projektek esetében sincs rendes utánkövetés, nem tudjuk, hogy a pénzek tényleg a kívánt hatást érik-e el. Ez a helyzet például az oktatási-nevelési támogatással is, amely a magyar gyerekeket ösztönözné arra, hogy magyar tannyelvű iskolákba járjanak. Ám sok szakértő szerint a támogatás túl alacsony ahhoz, hogy bármiféle tényező legyen az ilyen döntések meghozatalánál. Ehelyett például célzottabban lehetne foglalkozni az anyagi nehézségekkel küzdő oktatási intézmények fenntartásával.
A kormány a jövőben is bővíteni szeretné a támogatási összegeket, a Magyar Nemzet információi szerint például a 2018-as kampány felvezetőjében egy 17 milliárdos óvodafejlesztési támogatás is szerepel. Ez például egy határozottan jó irány, de még mindig jóval elmarad az „egyéb támogatások” nagyságrendjétől.
Rengeteg hasznos ötlet kering ezügyben a szakértők között. A magyar nyelven oktató tanároknak nyújtandó bérkiegészítéstől, a munkahelyteremtő programokon át, az átlátható, plurális támogatásrendszerig nagyon sok olyan javaslat felmerült már, amelyek tényleg hozzájárulhatnának a kisebbségi közösségek hosszú távú fennmaradásához.
Azt azonban látni kell, hogy az elmúlt években a határon túli magyarok ügye egyre hátrébb szorult a Fidesz fontossági listáján. Csak azok a szempontok maradnak, amelyek elengedhetetlenek a Fidesz nemzeti legitimitásának fenntartásához, illetve a kettős állampolgárok levélszavazatának megszerzéséhez. Nem csoda hát, ha a klientúraépítés és a presztízsberuházások, egy-egy szimbolikusnak ítélt baráti szereplő kistafírozása képezi a támogatáspolitika alapját. Az azonban szinte biztos, hogy ez sokat nem segít a határon túli magyarok hétköznapi életén és hosszú távú fennmaradásán.
Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!
Ez a cikk is a ti támogatásaitokból készült el, a Kettős Mércét a ti adományaitokból tartjuk fenn!A Mércét nem támogatják oligarchák vagy pártpénztárnokok, csupán egyszerű magánemberek. Ez biztosítja a függetlenségünket. Támogass minket rendszeresen havi 1000, 2000 vagy 5000 forint átutalásával, hogy még több ilyen cikket írhassunk, és még több emberhez juttathassuk el, mi történik valójában az országban!
