Hírek szerint a kormány különdíjakkal kíván terhelni egyes áruházláncokat. A Varga Mihály és Lázár János által jegyzett előterjesztés hangsúlyosan hivatkozik környezetvédelmi szempontokra is. A környezetvédelmi szempontok alapján az új díjakat a nagy autóforgalmat vonzó – elsősorban városszéli – bevásárlóközpontokra kellene kivetni. Ezt viszont egyáltalán nem tükrözi az előterjesztés.
Fotó: H. Szabó Sándor / MTI
A nagy áruházláncok nem véletlenül váltak rendkívül népszerűvé az utóbbi években, hiszen az egy helyen kínált, bőséges választékukkal és sok esetben viszonylag alacsony áraikkal a kisebb boltok nehezen tudnak versenyezni. Ami az árakat illeti, különös előnyben vannak a tömegközlekedéssel, kerékpárral, gyalogosan nehezen megközelíthető bevásárlóközpontok, ugyanis az általuk okozott költségek jelentős részét sikerrel hárították és hárítják át mind a mai napig a társadalomra.
Melyek ezek a költségek? Jelentős levegőszennyezést, zajt, forgalmi torlódásokat idéznek elő. A nagyszámú parkolóhelyhez hatalmas területet burkolnak le aszfalttal, ami egyrészt szinte teljesen eltünteti a természetes élővilágot, csökkenti a zöldterületeket, másrészt megakadályozza a csapadék beszivárgását a talajba.
Még külön előnyt is adnak a budapesti önkormányzatok a bevásárlóközpontoknak azzal, hogy a személyautóknak biztosított ingyenes vagy kedvezményes parkolási lehetőségekkel és a kevés, gyengén menedzselt rakodóhellyel nehezítik a sűrűn lakott területeken a kisebb áruházak, üzletek áruellátását.
Kattints, és kövesd a Kettős Mércét, hogy ne maradj le egyetlen hírről sem!
Így aztán a városszéli bevásárlóközpontok elszipkázzák a város sűrűn lakott területeiről a vásárlók számottevő részét. Ennek következtében az ottani boltok kénytelenek emelni az áraikat, ami tovább csökkenti a vásárlóik számát, és így ezen boltok egy része végleg le kell, hogy húzza a rolót. Átalakul a városkép, csökken a város belső területeinek vonzereje, élhetősége. Ezt jól láthattuk az amerikai belvárosok elnéptelenedésén. Bár Európában nem ennyire rossz a helyzet, például Budapesten is sok már az elhagyott bolthelyiség, üres, piszkos kirakat.
Elvben örülnünk kellene, amikor egy új termék vagy szolgáltatás kiszorítja a régebbi, rosszabb minőségűeket. A városkép, a város szerkezetének átalakulása egyes bevásárlóközpontok hatására azonban nem hasonlítható össze azzal, amikor például a digitális fényképezés elterjedése miatt tönkremegy a Kodak. A lakóterületek élhetőségének romlása ugyanis súlyos társadalmi problémákat idéz elő.
Ha a városszéli bevásárlóközpontok megfizetnék mindazokat a környezeti, társadalmi költségeket, amelyeket okoznak, akkor valószínűleg megszűnne a versenyelőnyük a környezetkímélő közlekedési módokkal jól megközelíthető áruházakkal és részben a kisebb boltokkal szemben is. Megint kinyitnának a sűrűn lakott városrészekben az üzletek, élettel telne meg a város. Igaz, számos helyen, például a Budapest belvárosát átszelő Kossuth Lajos utcában ehhez az is kellene, hogy a városvezetés megszüntesse a városvezetés az autópálya-jelleget, és fasort, zöldet telepítsen, kerékpársávot létesítsen az autóforgalom helyére a szélső sávokban.
Lukács András
a Levegő Munkacsoport elnöke
Ez a cikk is a ti támogatásaitokból készült el, a Kettős Mércét a ti adományaitokból tartjuk fenn!A Mércét nem támogatják oligarchák vagy pártpénztárnokok, csupán egyszerű magánemberek. Ez biztosítja a függetlenségünket. Támogass minket rendszeresen havi 1000, 2000 vagy 5000 forint átutalásával, hogy még több ilyen cikket írhassunk, és még több emberhez juttathassuk el, mi történik valójában az országban!
