A Partners Hungary Alapítvány 2013-15-ben megvalósuló roma mediációs projektje keretében több településen közösségi kerekasztalokat szervezett, és az ott azonosított legsúlyosabb probléma az illemhelyek teljes hiánya volt. Ekkor vált világossá számunkra, hogy e szanitációs gondok tömegeket érintenek hazánkban.
Kép forrása: vanveced.hu
Ma Magyarországon a statisztika csak azt tartja nyilván, hogy kinek nincs beltéri WC-je, de tapasztalataink alapján a kültéri illemhely is hiányzik több tízezer családnál. Sem a szakpolitika, sem a helyi vezetés, sem a civilek nem foglalkoznak ezzel a problémával. Az Eurostat adatai alapján Magyarországon 523,5 ezer fő (köztük pedig több, mint 170 ezer gyermek) él olyan lakásban, amely nem rendelkezik saját WC-vel. Az átlagnépességhez képest a romák lakáshelyzete lényegesen rosszabb lakásminőség terén, így ez a probléma kiemelten sújtja őket.
Azért kezdtünk adománygyűjtésbe 2015-ben, hogy a korábban megépített 84 kültéri WC mellé még további 30-at építhessünk Porcsalmán. Az akció sikeres volt, a településen azóta minden családnak van legalább kültéri illemhelye.
Emiatt 2015-ben csatlakoztunk az ENSZ World Toilet Day elnevezésű figyelemfelhívó kampányához. Az ENSZ azért döntött ennek a világnapnak az elismerése mellett, mert ma a Föld népessége felének az otthonában nincs bekötve a vezetékes víz, és az ENSZ becslése szerint 2,5 milliárd ember él olyan lakásban, amelyben nincsen WC.
Naponta 2000 gyermek hal meg olyan hasmenéses megbetegedésben mely a tiszta ivóvíz és a WC hiányára vezethető vissza.
A WC nem léte miatt naponta a világon minden harmadik nő kockáztatja az egészségét és azt, hogy bántalmazás, vagy más típusú erőszak áldozatává válik.
Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy ezekkel az akciókkal csak nagyon kis mértékben lehet enyhíteni a legszegényebbek nyomorán. A lakhatás, de főképp a lakásminőség kérdése rendkívül összetett probléma, és különösen igaz ez a telepeken vagy telepszerű környezetben, szegregátumokban élő, leginkább roma származású családok esetében. A diszkrimináció mellett szembe kell nézniük ugyanis az közmű-infrastruktúra teljes hiányával, az egészségügyi, valamint szociális szolgáltatások elérhetetlenségével, és azzal is, hogy a lakásfenntartási támogatás 2015-ös megszüntetésével még nehezebb helyzetbe kerültek ezek az emberek.
Az illemhelyek hiánya és az ebből fakadó lakhatási, valamint egészségügyi problémák ilyen mértékű súlyossága nekünk sem volt mindig ennyire egyértelmű. Az „Együtt a Jobb egészségért” elnevezésű, nemzetközi partnerségben, egy román, egy bolgár és egy szlovák partnerszervezettel megvalósuló projektünk keretében vált a „WC-ügy” a legkirívóbb, az egészségügyet érintő kihívássá azokon a településeken, amelyek részt vesznek a programban. A nemzetközi projekt célja, hogy az egyes országokban, a jelenleg tapasztalható helyzethez mérten, közös fellépéssel segítse a mediáció egészségügyi hozzáférést erősítő elterjedését, egészségügyi ellátórendszerbe történő beépülését, további megerősödését. A magyarországi kísérleti projektben a közvetítői tevékenység (interkulturális mediáció) és a közösségi tervezés módszerének alkalmazásával szeretnénk az egészségügyi rendszer és a kistelepüléseken élő, leginkább cigány származású emberek és közösségek között hidat építeni, ezzel erősítve a helyi ellátórendszer elérését, igénybevételét, valamint az egészségtudatos életmód népszerűsítését, gyakorlását. A projektben a helyi védőnők, a háziorvosok, a polgármester, a szociális intézmények munkatársai, illetve a pedagógusok is részt vesznek, akiknek a munkáját a helyben kiképzett, a helyi közösségből származó roma mediátor segíti. Az ő feladatuk, hogy hidat képezzenek a közösség, valamint az intézmények között.
A projekt tehát jóval többről szól a WC-k megépítésénél. Az akciót a mediátor által szervezett közösségi kerekasztalokon tervezik meg a helyiek. Ezen részt vesznek az intézményvezetők, a védőnők, a háziorvos és természetesen az érintett lakosság is. A helyiek maguk tervezik meg az eszközbeszerzést, a munkafolyamatot, közösen döntenek az építés idejéről, helyéről és arról, hogy kinek mi lesz a feladata. Vagyis a helyiek maguk szerzik be a vécék építéséhez szükséges faanyagot, valamint az eszközöket, a részleteket pedig közösségi kerekasztalokon beszélik át. Fő célunk ugyanis a „képessé tétel”, vagyis, hogy segítsünk ezeknek az embereknek abban, hogy közösségi megoldásokat keresve kitörhessenek abból a nyomorból, amiben élnek.
Részben e problémákra reagálva indult el szintén nemzetközi partnerségben a „Personal Hygiene and Sanitation Education (PHASE)” projekt is, melynek célja, hogy csökkentse a szanitációs és higiénés problémák miatti megbetegedések számát a szegénységben élő gyermekek és családjaik körében. A projekt keretében játékok segítségével tanítjuk meg a gyermekeket az alapvető higiénés módszerek használatára. A program egyik fő eleme, hogy a gyermekeken keresztül a szülőket is képesé tegyék arra, hogy javítsanak az életkörülményeiken. A PAHSE eddig a fejlődő világ országaiban indult el, azonban világossá vált, hogy Európában is igen nagy szükség van erre. El is készült egy, a 3-6 éves gyermekeknek szóló mesekönyv, valamint a hozzá kapcsolódó szakmai kézikönyv. A kézikönyvet pedagógusoknak, szociális munkásoknak, védőnőknek és más, a koragyermekkori fejlesztésben érdekelt szakembereknek szánjuk, ám online formában bárkinek elérhetővé tesszük majd, várhatóan még januárban. A mesekönyvvel a gyermekeknek igyekszünk játékosan megtanítani többek között a helyes WC használatot, vagy a kézmosás fontosságát.
Érdemes még néhány szót ejteni magáról az interkulturális vagy roma mediációról is. Az elmúlt 10-15 évben a különböző roma integrációs programok megvalósítása során – számos programban, különféle megjelenési formában és elnevezéssel – felbukkant egy új funkció, illetve szakmai szerep: a közvetítőé, aki a legtöbb esetben roma származású, és az a feladata, hogy segítse a megértést, párbeszédet, együttműködést a roma közösség tagjai és a különféle intézmények és a helyi önkormányzat között, ezzel javítva a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést, a romák, valamint a helyi lakosok részvételét a helyi döntéshozatali folyamatokban. Emellett a közvetítők hozzájárulnak a konfliktusok megelőzéséhez, illetve segítséget nyújtanak a már kialakult konfliktusok megoldásában. A roma mediáció tehát olyan fiatal, formálódó szakma Európában, amely hatékonyan támogatja és mozdítja elő a romák társadalmi integrációját helyi szinten. Minderre oly módon törekszik, hogy megteremti a folyamatos párbeszéd lehetőségét a helyi közösség, az intézmények, a szolgáltatók, valamint a döntéshozók között. Ezzel párhuzamosan kiemelt figyelmet fordít arra, hogy az érintettek bevonásával, részvételével beazonosítsa azokat a helyi szinten tetten érhető problémákat, amelyek akadályokat gördítenek a roma közösség integrációja elé. A mediáció folyamatában fontos elvi alapvetés, hogy a már feltérképezett problémákra az intenzíven együttműködő felek folyamatosan keressék a megoldásokat, ezzel párhuzamosan pedig törekedjenek a helyi szükségletek minél hatékonyabb kielégítésére. 2011 és 2016 között 1479 mediátor képzése valósult meg Európában 500 település elérésével 22 országban, köztük Magyarországon is.
Álláspontunk szerint a roma mediációval hathatós módon tudjuk elősegíteni, hogy az érintett települések gazdasági, társadalmi szempontból fejlődőképesebbek, élhetőbbek legyenek, amelyekben érték az aktív állampolgári magatartás, a mindennapok rutinjait képezi a felek közötti együttműködés, ami által demokratikusabbá, szolidárisabbá válnak. Mindezek révén lehetőség nyílik arra, hogy a roma közösségek aktívan vegyenek részt a település mindennapjainak alakításában, fejlesztésében, illetőleg egyenlő eséllyel vehessék igénybe a helyi közszolgáltatásokat, amelyek elősegítik a roma közösségek társadalmi, oktatási, munkaerő-piaci és lakhatási, valamint egészségügyi esélyeinek fejlődését.
Ebben az évben Encsen szeretnénk kültéri illemhelyeket építeni. Adományoddal a WC-k megépítésén túl segítheted a helyi közösségi tervező kerekasztalok megrendezését, valamint az építés alatt a munkások étkezését is. Adományodat ide várjuk.
További információt a www.vanveced.hu valamint a www.partnerhungary.hu oldalon találsz.
Kovács Ádám
A szerző a Partners Hungary Alapítvány projektmenedzsere
Ez a cikk a ti támogatásaitokból készült el, a Kettős Mércét a ti adományaitokból tartjuk fenn!A Kettős Mércét nem támogatják oligarchák. Mi úgy őrizzük meg függetlenségünket, hogy a csak az olvasók támogatásából írjuk cikkeinket.Célunk, hogy a társadalom számára fontos kérdésekről beszéljünk: az egyenlőtlenségekről, a szegénységről, az egészségügyről, az oktatásról, a nők jogairól, és hogy támogassuk azokat az alulról jövő kezdeményezéseket, amelyek egy igazságosabb Magyarországért küzdenek!A Kettős Mérce fennmaradásához és fejlődéséhez 1000 állandó támogatóra van szükségünk. Jelenleg 394 állandó támogatónk van.Legyél te az egyik a hiányzó támogatók közül, támogass minket havi 1000, 2000, 5000 vagy 10000 forinttal, vagy egyszeri átutalással, és járulj hozzá ezzel a független sajtó fennmaradásához Magyarországon!
