Már közhellyé vált az a hazugság, hogy a Fidesz bármit megcsinálhat, nincs esélye ellene senkinek. Pedig ezt számos példa cáfolja a netadós tüntetésektől, a HaHá-n át, a választási regisztráció történetéig. És ott van Schmitt Pál lemondatása, ami tökéletesen megmutatja, mi kell ahhoz, hogy győzelmet érjünk el. 5 éve ezen a napon jelent meg a HVG első cikke Schmitt Pál plagizált doktorijáról, és ezzel indult el a folyamat, ami a köztársasági elnök lemondásához vezetett.
fotó: Nagy Attila, origo
Schmitt Pált nem tömegtüntetések buktatták meg. Nem jóléti kérdés volt, és ügye nem érintette személyesen az állampolgárok tömegeit. Schmitt lemondatásáért egyetlen 5000 fő feletti tüntetést se tartottak. Mégsem volt a Fidesznek más lehetősége, mint lemondatni. Ehhez szükség volt egy tökös újságíróra, aki megírta a sztorit, egy kemény főszerkesztőre, és sok más újságíróra, akik végigvitték az ügyet, egy a tisztesség mellett kiálló tudományos munkatársra, egy kemény doktori tanácsra, bloggerekre, valamint aktivistákra és pártokra, akik nem engedték el a témát hónapokon keresztül. Schmitt Pálnak azért kellett mennie, mert a tisztesség mellett egy olyan koalíció jött létre, amely nem hagyta őt futni.
De nézzük, mi is történt.
A HVG.hu 2012 január 11-én robbantotta a bombát. Cikkükben azt írták, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök doktori dolgozatának 180 oldala majdnem szó szerint megegyezik egy bolgár sportkutató dolgozatával. Egy héttel később az is kiderült, további 17 oldal egy német szerző művével egyezik Schmitt doktorijában. Schmitt a plágiumvádat tagadta, de az állításokat nem tudta cáfolni. Végül a lap kiderítette, a köztársasági elnök 215 oldalas disszertációjából csupán 12 oldal lehetett a saját szövege.
Január 25-én a Semmelweis egyetem rektora, Tulassay Tivadar utasította a a Testnevelési és Sporttudományi Kar dékánját, hogy hozzon létre vizsgálóbizottságot Schmitt Pál ügyében. A vizsgálat eredménye március 27-én került nyilvánosságra, és lényegében felmentette Schmitt Pált a vádak alól. Március 28-án viszont Fluck Ákos ügyvéd, a bizottság egyetlen állami alkalmazásban nem álló tagja nyilvánosságra hozta különvéleményét, amely szerint a dolgozat nem felel meg a korábbi követelményeknek sem, ezért meg kell vizsgálni a doktori cím visszavonásának lehetőségét. Ugyanaznap a Hallgatói Hálózat tagjai elfoglalták a SOTE rektori hivatalát, követelve a doktori cím visszavonását. 29-én az egyetem doktori tanácsa 33-4 arányban Schmitt Pál doktori címének visszavonása mellett döntött. A következő napokban számos kisebb tüntetést tartottak Schmitt Pál lemondását követelve. Az akkor még egységes LMP többször is demonstrált, ahogy tüntetést szervezett a Milla is az ügyben, és akadtak más demonstrációk is.
Az újságírók pedig folyamatosan újabb és újabb dolgokat ástak elő, cáfolták Schmitt védekezését, aki szerint a bolgár sporttörténész, akiről másolta a dolgozatát, engedélyt adott volna neki a másolásra. Az újságírók olyan akadályokba is ütköztek, hogy egy idő után tilos volt lemásolni Schmitt dolgozatát. De folyamatosan pörgött az ügy, és nem hagyták levenni a napirendről.
Végül jött a legendás Obersovszky-interjú, amelyet tüntetők élőben hallgattak az elnöki rezidencia előtt. Az interjú után pár perccel a Jobbik Ifjúsági Tagozatának tagjai lezárták a Lánchíd pesti hídfőjét, míg később a Szabadság-hídnál kísérelték ezt meg balos aktivisták (köztük-e cikk szerzője).
Végül április másodikán az „emberek embere” lemondott hivataláról.
Az ügy tanulsága 5 évvel később, a már majdnem teljesen befoglalt Magyarországon is ugyanaz. Ha vannak tisztességes emberek, akik nem hajlandóak elfogadni a tisztességtelenséget, hogy úgyse lehet mit csinálni (akkor is sokan mondták, hogy nem lehet), ha vannak olyan hősök mint Fluck Zoltán, a megfélemlített bírálóbizottság tagja, aki kiállt saját véleményével, és elmondta, mi az igazság, ha a szakmai elit, mint a SOTE rektori tanácsa kiáll, ha az újságírók keményen beleállnak a sztoriba, ha az aktivisták buldogként tapadnak az ügyre, és ha az emberek se fordítanak hátat a tisztességnek, mondván, áh úgyse lehet mit csinálni, akkor győzhet a tisztesség.
Ha létrejön egy ügyben egy összefogás a szakmák, az aktivisták, a média és a nép között, és az ügyet ellenzéki pártok is hangosan támogatják, és senki sem enged a tisztességtelenségnek, akkor győzhet a tisztesség.
Ezt kéne 2017-ben újratanulnunk.
Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!
Ez a cikk a ti támogatásaitokból készült el, a Kettős Mércét a ti adományaitokból tartjuk fenn!A Kettős Mércét nem támogatják oligarchák. Mi úgy őrizzük meg függetlenségünket, hogy a csak az olvasók támogatásából írjuk cikkeinket.Célunk, hogy a társadalom számára fontos kérdésekről beszéljünk: az egyenlőtlenségekről, a szegénységről, az egészségügyről, az oktatásról, a nők jogairól, és hogy támogassuk azokat az alulról jövő kezdeményezéseket, amelyek egy igazságosabb Magyarországért küzdenek!A Kettős Mérce fennmaradásához és fejlődéséhez 1000 állandó támogatóra van szükségünk. Jelenleg 368 állandó támogatónk van.Legyél te az egyik a hiányzó támogatók közül, támogass minket havi 1000, 2000, 5000 vagy 10000 forinttal, vagy egyszeri átutalással, és járulj hozzá ezzel a független sajtó fennmaradásához Magyarországon!
