Az Index közölt egy elemzést arról, hogy nem volt túlságosan hatásos a Vona Gábor elleni buzizó hadjárat. A cikkben leírt számokból tényleg az rajzolódik ki, hogy a kampány nem érte el a célját, de biztosak lehetünk abban is, hogy nem ez volt az utolsó karaktergyilkossági kísérlet Vona ellen, ha pedig ebből a szempontból nézzük, akkor a hatékonyságot is máshogy kell vizsgálni.
Kép forrása: 24.hu / Neményi Márton
Az Index számai szerint a megkérdezettek 42,8 százaléka hallott Terry Black Vonát lejáratni akaró kijelentéseiről, és csupán 12 százalék tartotta hitelesnek magát Terry Blacket, és így a kijelentését. Ebből egyrészt azt láthatjuk, hogy a lényegében csak a kormánymédiában, a semmiből felépített információt is majd a lakosság feléhez el tudták juttatni néhány hét alatt. Viszont azt is vegyük észre, hogy egy viszonylag szűk kör, a lakosság 12 százaléka az, aki még a legegetverőbb hülyeséget is benyeli, ha a kormánypárti média azt mondja. Persze kérdés, hogy mennyivel emelkedett volna ez a szám, ha nem csupán a Fidesz médiája, hanem a párt vezető politikusai is azt mondják (például Orbán Viktor), hogy el kell hinni: Vona Gábor meleg.
De a cél nem is feltétlenül csak az volt, hogy az emberek elhiggyék, hogy Vona buzi. Inkább az, hogy egy olyan képet fessenek Vonáról, amelyben ő maga ellentmondásba kerül: vagy a baloldali szavazókat megszólítani akaró új stratégiájával, vagy a régi táborával szemen kelljen nyilatkoznia. Ez pedig sikerült is, hiszen Vona olyan kijelentést tett, ami nem volt a legjobb reakció, ha a baloldali szavazók megszólításáról van szó, amikor közölte, hogy ő büszke heteroszexuális.
Egy ilyen karaktergyilkos kampánynak viszont nem csupán az azonnali győzelem a célja, és ebből a szempontból most lényegtelen, hogy Vona nyert-e. Ha emlékszünk például Bajnai Gordonra és az ellene irányuló kampányra, ott is olyan állításokkal támadta őt a kormány, amelyek nem voltak igazak, vagy nem fedték a valóságot (pl. Bajnai-gárda, öngyilkosságokért felelős a Hajdú-Bét ügyben, stb.), a cél viszont nem is az volt feltétlenül, hogy ezekben az ügyekben Bajnait kínos helyzetbe hozzák, hanem az, hogy tagadnia kelljen, és ezáltal a választók fejében képződjön egy gondolat Bajnai ügyeiről. De a Norvég Civil Alap kapcsán is ez történt: hiába van bebizonyítva az egyes kormányzati mondásokról, hogy azok hazugságok, megteremtődött az a gondolat a civil szervezetek kapcsán, hogy ezeknek van valami vaj a fülük mögött.
Ebben a keretben értelmezve Vona lebuzizása is csak egy állomás, ami lényegében érdektelen, hogy győzelemmel végződött-e, elhitték-e a választók az állítást. A lakosság 42 százaléka hallott arról, hogy van valami Vonával. Majd aztán jön a következő, és az azt követő ügy mindaddig, amíg bele nem talál a kormányzati média: lesz egy negatív állítás Vonáról, ami igaz lesz, ez az állítás pedig igazolni fogja azt a képzetet, ami az előző lejárató kampányok kapcsán létrejött. Így pedig visszamenőlegesen más súlyt fognak kapni a korábbi ügyek is, függetlenül attól, hogy a választók emlékeznek-e még rájuk.
„Emlékszel? Volt még az a buzis ügye is…”
De említhetnénk példának azt a toposzt is, hogy a németek (esetleg konkrétan maga Angela Merkel), a liberálisok vagy a baloldaliak a kontrollálatlan bevándorlás pártján állnának. Ez a toposz ma is él, pedig a menekültválság idején senki nem volt lényegében, aki az ellenőrzés nélküli menekültbeengedést támogatta. Például mi se írtunk soha ilyet, mégis gyakran a fejünkre olvassák ezt kommentben.
Egy kép marad meg csupán, nem maguk a konkrét történések, konkrét állítások. És ez a kép egyre csak bővül a befogadó újabb és újabb információszerzése által.
Tehát lényegtelen, hogy Vona most megnyerte-e ezt a lejárató kampányt, a kérdés az, meddig tudja megnyerni az újabbakat és az azt követőket. És mikor változik meg a vele szimpatizáló emberekben a róla kialakult kép.
Persze ezután az olvasó kérdezheti, hogyan lehet jól kijönni egy ilyen lejárató kampányból? A kérdés nehéz, de két dolog van, amit biztosan lehet tenni. A független médiának emlékeztetnie kell az olvasókat a korábbi hazugságokra is, és hiteltelenné kell válnia a tömegek számára a lejárató kampányokat végző orgánumoknak, hogy később se fogadjuk el tőlük a hazug állításokat.
Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!
Ez a cikk a ti támogatásaitokból készült el, a Kettős Mércét a ti adományaitokból tartjuk fenn!A Kettős Mércét nem támogatják oligarchák. Mi úgy őrizzük meg függetlenségünket, hogy a csak az olvasók támogatásából írjuk cikkeinket.Célunk, hogy a társadalom számára fontos kérdésekről beszéljünk: az egyenlőtlenségekről, a szegénységről, az egészségügyről, az oktatásról, a nők jogairól, és hogy támogassuk azokat az alulról jövő kezdeményezéseket, amelyek egy igazságosabb Magyarországért küzdenek!A Kettős Mérce fennmaradásához és fejlődéséhez 1000 állandó támogatóra van szükségünk. Jelenleg 368 állandó támogatónk van.Legyél te az egyik a hiányzó támogatók közül, támogass minket havi 1000, 2000, 5000 vagy 10000 forinttal, vagy egyszeri átutalással, és járulj hozzá ezzel a független sajtó fennmaradásához Magyarországon!
