Berlin nyugodt ezekben a napokban. Ha nem tudná az ember, mi történt, észre se venné. A téli hidegben az utolsó karácsonyi ajándékokért futkosnak a lakók – minden „business as usual„. De a nagyobb tereket, gyülekező helyeket, pályaudvarokat és repülőtereket nagyobb rendőrségi jelenléttel védik. Főképp azért, hogy az esemény utáni napokban megnyugtassák az embereket, és a potenciális utánzók veszélyét elhárítsák.
Fotó: AFP
Berlin jobban tisztában van azzal, mi történik, ha a félelem a populizmus kezére játszik, mint szinte bármelyik másik város a világon. Az utcákon, a házak előtt a földbe helyezett arany kövek (Stolpersteine) emlékeztetnek arra, hány ember, hány berlini család esett áldozatul a populizmusnak 70 évvel ezelőtt. Az arany kövekbe azon emberek nevei vannak bevésve, akiket a házból hurcolt el a Gestapo a táborokba. A mostani támadás színtere, a most már hírhedt Breitscheid tér pedig Rudolf Breitscheid után lett elnevezve, aki szociáldemokrata ellenzéki munkája miatt esett a nácik áldozatául.
A téren a Vilmos császár emléktemplom (Kaiser-Wilhel-Gedächtniskirche) is emlékeztet a második világháborúra: Nyugat-Berlin egyik legforgalmasabb helyén még mindig romosan áll, sosem lett restaurálva. Így mutatja, hogy Berlin a világháború után a mai Aleppóra hasonlított, mely szintén a félelemnek és populizmusnak esett áldozatul.
Ebben a templomban mondott beszédet kedd este Michael Müller, Berlin főpolgármestere , a Breitscheid téri katasztrófa 12 áldozatának emlékére. Beszédében arra kérte a berlinieket, hogy tegyék azt, amit nehéz időkben mindig tesznek (és ez a város sok nehéz időt túlélt már): fogjanak össze, legyenek bátrak és magabiztosak. Egy szabad társadalomban nem lehetséges a teljes biztonság – ez az ára a szabadságnak. A berliniek számára ez is személyes tapasztalat, hiszen az elmúlt évszázadban kétszer is éltek olyan társadalomban, amely nem volt szabad: először a nácik, majd az NDK alatt. Mindkét államban a társadalom lehallgatásokkal és a szólásszabadság elvesztésével fizetett az állítólagos biztonságért.
Angela Merkel kancellár, Heiko Maas igazságügyi miniszter és más magas rangú politikusok is hangsúlyozták, hogy a terrorcselekmény politikai következményeiről most még nem szabad beszélni. Ezzel próbálják elhárítani a félelemből fakadóan túl gyorsan levont következtetéseket. Annak ellenére, hogy a Merkel vezette CDU-tól főleg jobbra eső pártok (AfD, CSU) már jelezték, hogy szerintük több fegyver kellene a rendőrségnek, és több térfigyelő kamera.
De ezzel nem mindenki ért egyet. Frank Tempel (Die LINKE), hajdani nyomozó, és most a Bundestag belpolitikai bizottságának helyettes elnöke szerint a térfigyelő kamerák jelentősége túl van becsülve. Utcákon, tereken nagyon egyszerű elkerülni a kamerákat. Bevásárlóközpontokban és pályaudvarokon már inkább van értelmük, de a térfigyelő kamerák mindenképpen csak a tünetek kezelésére alkalmasak, a belföldi terror kiváltó okain és gyökerein nem segítenek.
Sokan egyesített bevándorláspolitikát követelnek. De ehhez először is el kellene kezdeni Németországot bevandorló-országként kezelni, amit a CDU politikusai a `80-as évek óta próbálnak elvitatni. Pedig ez az ország már régóta olyan hely, ahova nagyon különböző helyekről és helyzetekből jönnek emberek, és sok különböző ideológiának vannak kitéve. Emiatt nagyon fontos lenne a kirekesztő, félelemmel operáló ideológiák ellen küzdeni, és ebbe a küzdelembe erő- és energiaforrást invesztálni.
Merkel politikáját jelenleg súlyos kritikával illetik a szélsőjobboldali pártok. Persze, az AfD és más jobb-populista erők pont egy ilyen alkalomra vártak, hogy mint a keselyűk, rávethessék magukat „Merkel hallottaira”.
Felcsillant egy kis remény, amikor a támadás utáni AfD-gyűlésen a kancellári hivatal előtt alig 200 ember gyűlt csak össze, köztük pár neves AfD politikus. A Breitscheid tér melletti Hardenberg téren pedig nyolcszázan demonstráltak a szerda esti hidegben a a gyűlölet ellen.
2017-ben Németország választ. Ekkor fog eldőlni, hogy tényleg nyugodt-e annyira az ország többi része is, hogy ellen tudjon állni a félelemnek, amelyet a populizmus szít, és hogy az ország ellenáll-e a kirekesztő ideológiáknak, akár keresztény, akár muszlim vallásra hivatkozik. Bízzunk benne, hogy akárcsak most Berlin, Németország is ellenáll majd a félelemnek.
Ez a cikk a ti támogatásaitokból készült el, a Kettős Mércét a ti adományaitokból tartjuk fenn!A Kettős Mércét nem támogatják oligarchák. Mi úgy őrizzük meg függetlenségünket, hogy a csak az olvasók támogatásából írjuk cikkeinket.Célunk, hogy a társadalom számára fontos kérdésekről beszéljünk: az egyenlőtlenségekről, a szegénységről, az egészségügyről, az oktatásról, a nők jogairól, és hogy támogassuk azokat az alulról jövő kezdeményezéseket, amelyek egy igazságosabb Magyarországért küzdenek!A Kettős Mérce fennmaradásához és fejlődéséhez 1000 állandó támogatóra van szükségünk. Jelenleg 356 állandó támogatónk van.Legyél te az egyik a hiányzó támogatók közül, támogass minket havi 1000, 2000, 5000 vagy 10000 forinttal, vagy egyszeri átutalással, és járulj hozzá ezzel a független sajtó fennmaradásához Magyarországon!