A népszavazás után Orbán Viktor arra számított, hogy létrehozhat a Fidesz politikája körül egy új egységet, amely legitimálhatja őt és tetteit a 2018-as választásra. De jött a Népszabadság-ügy, feltehetőleg a Fidesz hatalomtechnikusainak eddigi egyik legnagyobb elszámolása, és valóban létrejött egy új egység. Már csak intézményekkel és politikai tartalommal kell megtölteni.
Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet
A Publicus kutatása szerint a magyarok többsége egyetért abban, hogy a Fidesz áll a Népszabadság bedöntése mögött, és kétharmaduk szerint a kormánypárt korlátozza a szólásszabadságot Magyarországon. De érezni ezt a hétköznapokban, a kommentekben, a Facebookon ugyanígy, és még a boltban is felváltotta a menekültezést a magyar jövőért való aggódás.
A kérdés, mi történik most. Nyilvánvalóan a legnagyobb csapás ebben a történetben, és a legnagyobb győzelem a magyar sajtószabadság mellett az lenne, ha a Népszabadság munkatársai folytatnák valamilyen formában a munkájukat. Ezt akarja elkerülni a hatalom azzal, hogy nem rúgja ki őket, de megtiltja nekik a munkát. Az ügyet megpróbálják addig elhúzni, hogy ne legyen esélye közösségi gyűjtésből újraéledni a Népszabadságnak.
Ezt kell megakadályoznunk, ezért kell fenntartanunk az ügyet, nem elfelejteni a Népszabadság munkatársait, beszélni róluk, kimenni a mellettük kiálló tüntetésekre. Majd pedig, ha eljön a pillanat, segíteni nekik az újrakezdést.
De van egy másik kérdés is. A cél egyértelmű, és a folyamat feltehetőleg nem áll meg a Népszabadságnál. Orbán Viktorék a 2018-as választásra minél inkább meg akarják csonkítani a szabad médiát, és megakadályozni, hogy bármilyen ellenzéki tevékenység, botrány vagy ügy eljusson a választókig.
Ezt otthon ülve nem tudjuk megakadályozni. És úgy se tudjuk megakadályozni, ha a Népszabadság-ügyet önmagában nézzük, nem politikai vontakozásában, és nem hosszú távon. A cél, amit magunk előtt látunk, középtávon ugyanaz kell hogy legyen, mint amit a Fidesz lát. A 2018-as választás.
A célunk pedig az kell hogy legyen, amitől Orbánék rettegnek, és ami a mostani közvélemény-kutatások mellett reális:
50 százalék alatt tartani a Fidesz mandátumainak számát, megakadályozni a totális állam kiépülésének a lehetőségét, megbillenteni a rendszert, és intézményes kontrollt rakni le vele szemben, még ha ezt a kontrollt gyenge pártok is képviselik.
Ugyanis egy 50 százalék alatti mandátum-arány azt is jelenti, hogy 2010-hez képest borzasztóan meggyengült a Fidesz. Ha ez történik, az lesz a párt első, meg nem magyarázható, intézményes veresége 2010 óta.
De ehhez szembe kell nézni a realitásokkal. Ma hiába vágyunk egy jó kormányzásra, azt 2018 után nem fogjuk megkapni. Viszont ahhoz, hogy ez valaha eljöjjön, ki kell billenteni a kormánypártot a mindent vivő hatalmából. Erre pedig vagy a forradalom, vagy a választás a legjobb esély.
Ez történt 1998-ban Meciarral Szlovákiában, aki azóta el is tűnt a süllyesztőben, de az intézményes pártokra támaszkodva váltották le, gyengítették meg a térségünkben az összes autokrácia felé hajló vezetőt Ukrajnától Jugoszlávián át Grúziáig.
A probléma ezzel az, hogy nem bízunk a jelenlegi pártokban, és erre a bizalmatlanságra meg is van az okunk. Bénázás, gyanús üzletek, stb. Pontosan ezért nem az életünket kell rájuk bíznunk, hanem tudatosan, eszközként kell őket használnunk a rendszer megbillentésére.
18 hónap múlva jönnek a következő választások, 2018-ban. Addig még sok dolog történik, de azt az új egységet, amelyet a demokrácia, a szólásszabadság és saját jövőbeli sorsunk miatti aggodalom hozott létre, és persze a Népszabadság brutális kivégzése, használnunk és gondoznunk kell. Az az aggodalom, hogy szabad média hiányában nem tudjuk megvédeni magunkat a hatalmasokkal, fideszesekkel, multikkal, a gazdasági-, politikai- és igen, a médiaélet szereplőivel szemben, nem maradhat puszta kétség, mert védtelenek maradunk.
Ezzel az új egységgel kell élni, és visszaszerezni tudatosan a szabad életünk feletti irányítást. Leverni a félelmünk láncait.
De ez csupán akkor sikerülhet, ha most adunk még egy esélyt Magyarországnak, visszaszerezzük a hitünket, és olyanoknak is adunk a bizalmunkból, akik már visszaéltek vele, méghozzá úgy, hogy tudjuk, vissza is fognak élni vele. De amikor újra visszaélnek, akkor újra leszámolunk velük.
Ha 2018-ban ugyanis a Fidesz abszolút többséget, ne adj’ isten kétharmadot szerez, tényleg egy szavunk se lehet arra, mit akar a magyarok többsége, és nehéz lesz ezután a 4 év után bármit is mondani arról, mi miért ne történjen.
Tehát élni kell ezzel a most létrejött új egységgel. De hogyan?
A Fidesz politikájának egyik legerősebb fenntartó eleme a félelem, és az ellenzéki oldalon található hitnélküliség. Hiába vannak kisebbségben a kormánypárt támogatói a teljesn lakossághoz képest, és hiába vannak még ennél is nagyobb kisebbségben azok, akik feltétel nélkül hisznek Orbán Viktornak, ők mégis bátran ki merik mondani, amit akarnak. Az interneten, a boltban, az utcán. Míg mi lehorgasztott fejjel kushadunk. Persze nincs mindenkinek lehetősége fellépni ez ellen, van, ahol a félelem egzisztenciális okok miatt jogos.
De vagyunk sokan, akik megtehetjük, hogy nem hagyjuk szó nélkül a hazaárulózást, a kirekesztést, a libsizést, a bolsizást, a más vélemények elfojtását, a propaganda hazugságait.
Ahhoz, hogy változás legyen Magyarországon, nekünk kell felemelnünk a fejünket, kinyitnunk a szájunkat, és a következő másfél évben nem szabad szó nélkül hagynunk a hazugságokat. Ha ez megtörténne, biztosan máshogy nézne ki Magyarország két év múlva.
Persze ezen kívül vannak konkrét dolgok is, amiket megtehetünk.
Össze kell állnunk a barátainkkal, akár 4-5 fős kis beszélgető csoportokban. Megosztanunk egymással a híreket, és tovább terjesztenünk őket, meggyőznünk az ismerőseinket, és aktivizálnunk.
Ki kell járni a tüntetésekre. Mert bár nem fognak eredményt, forradalmat, azonnali változást hozni, de az utcán lévő tömeg mindig jelzés a többi polgártársunknak, hogy valami baj van. A következő 18 hónapban, ha egy lehetőség van rá, ott kell lenni a tüntetéseken.
Támogatni kell azok munkáját, akik ezen dolgoznak. Előfizetni, pénzt adni az olyan lapoknak, akik ezt kérik (akkor is, ha nem értünk velük egyet mindenben, csak azért, hogy a plurális média működjön), legyünk azok mi, az Átlátszó, a Direkt36, vagy a jövendő Új Népszabadság szerkesztősége. De támogatni kell pénzzel, lábbal, felajánlással, vagy csak egy jó szóval az ország kulcsfontosságú kérdéseiért küzdő mozgalmakat is, mint például Sándor Máriáékat, vagy a Tanítanékot.
Ha pedig van lehetőségünk rá, nekünk is szervezkednünk kell. Tüntetést csinálni, akár vidéki városokban helyi csoportokat összehozni, beszélgetéseket szervezni, vagy A/4-es lapra plakátokat nyomtatni, és azt celluxal kihelyezni, cikleket kinyomtatni és a szomszéd postaládájába bedobni.
Ha pedig valakinek belefér, akkor csatlakozni új (MKKP, Balpárt) vagy régi pártokhoz.
18 hónap van a választásokig, és ebben a 18 hónapban mi döntjük el, hogy aktívak leszünk és teszünk azért, hogy az autokratikus jobboldali kormányzat erős jelzést kapjon 2018-ban, és legalább egy gyenge kontrollt magával szemben. Persze, ha valakinek van jobb ötlete, célja arra nézve, mit tudunk most tenni, álljon elő vele, és én írok róla!
De ez most egy lehetséges cél, és ha ezzel se élünk, akkor 2018 után tényleg nem marad más, mint befogni a pofánkat. Vagy emigrálni egy jobban működő országba.
Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!
Ez a cikk a ti támogatásaitokból készült el, a Kettős Mércét a ti adományaitokból tartjuk fenn!A Kettős Mércét nem támogatják oligarchák. Mi úgy őrizzük meg függetlenségünket, hogy a csak az olvasók támogatásából írjuk cikkeinket.Célunk, hogy a társadalom számára fontos kérdésekről beszéljünk: az egyenlőtlenségekről, a szegénységről, az egészségügyről, az oktatásról, a nők jogairól, és hogy támogassuk azokat az alulról jövő kezdeményezéseket, amelyek egy igazságosabb Magyarországért küzdenek!A Kettős Mérce fennmaradásához 600 állandó támogatóra van szükségünk. Jelenleg 297 állandó támogatónk van.Legyél te az egyik a hiányzó támogatók közül, támogass minket havi 1000, 2000, 5000 vagy 10000 forinttal, vagy egyszeri átutalással, és járulj hozzá ezzel a független sajtó fennmaradásához Magyarországon!
