Több civil szervezet, köztük a TASZ, a Magyar Helsinki Bizottság és a Krétakör felhívására civilek tüntetnek a Kossuth téren. A tüntetők az emberi jogok és a menekültekkel való szolidaritás mellett állnak ki és nemet mondanak a kormány gyűlöletkeltő népszavazására. Cikkünk folyamatosan frissül, kövesd az eseményeket percről percre!

Támogasd a Kettős Mércét, hogy ne csak a kormányzati gyűlöletpropaganda jusson el az emberekhez, hogy a Mérce cikkei még több emberhez eljuthassanak a népszavazás kapcsán. Támogass minket 1000, 2000 vagy 5000 forinttal (ezekből az összegekből plusz 1000, 2500, vagy 7000 emberhez juthatunk el), és írd be a közlemény rovatba, hogy népszavazás; az így beérkező pénzeket a népszavazással kapcsolatos cikkeink, posztjaink Facebook-hirdetésére fogjuk fordítani.

támogatás bankkártyával

Ha Paypalen vagy banki utalással támogatnál minket, ide kattints.

20.08 A tüntetés kórussal búcsúzik.

20.04 A festmény több mint harminc alkotó munkája. Most leemelik a képet és egy hosszú útra indítják, első célja Szabadka. A festmény útja addig tart, amíg nem lesz béke Aleppóban. Ekkor majd végre elhelyezhetik azt a városban.

19.55 Horgas Péter díszlettervező, az Aleppo c. festmény elkészülésének koordinátora beszél: nem akarom a fiam szemében ugyanazt látni, mint az aleppói gyerekek szemében.

19.51 Bornai Tibor énekel.

19.45 A Blues Munkacsoport a falakról és kerítésekről énekel.

19.34 Yahya Abdullah, a MigSzol egy másik aktivistája beszél: amikor egy társadalmon belül a gyűlölet félelmet generál, akkor a társadalom nagyon rossz irányba indult el.

Az aktivista Mahmoud Darwish palesztin költő Útlevél című versét szavalja el. A verset eredeti arab nyelven szavalja el.

„Az összes ember szíve az én identitásom 
Vegyétek hát el az útlevelem!”

19.30 Basil a MigSzolon belül találta meg a reményt, a cselekvés lehetőségét. A szervezet négy éve segíti a menekülteket és migránsokat, a népszavazáson bojkottra hívnak fel. 

19.28 Hararah: sokan azt mondják, a muszlimok nem akarnak integrálódni. Érdekes, mert ezt mondják a romákra is. De az integráció egy kétoldalú dolog, mindkét oldal jóindulatára és akaratára szükség van. Amikor diszkriminációval szembesülünk, akkor az integráció még nehezebbé válik.

19.25 Basil Hararah, palesztin származású menekült és aktivista beszél: amikor először érkeztem ide, a barátaim azt mondták, ne akarjak itt maradni. Belgium felé vettem az irányt, azonban visszatoloncoltak Magyarországra. Kezdetektől kiderült, milyen nehéz itt a menekültsors, és milyen kevés segítséget kapunk. Még a nyelvtanulásra sem kaptam támogatást, pedig az lenne az integráció alapja. Pedig szeretnék itt maradni, a társadalom része lenni, dolgozni és adót fizetni. De ma nem látom, ezt hogyan tehetném meg. 

19.20 Schilling: nem gondoljuk, hogy minden muszlim veszélyt jelent ránk nézve. De támogatjuk, hogy kiszűrjük a terroristákat. A határnál most rendezetlenség és káosz van. Ez pedig csak a terroristáknak kedvez.

Az a gondolat kibírhatatlan számunkra, hogy Magyarország nemet mond a valódi segítségre. Mi sokkal inkább Ferenc pápával értünk egyet. Még akkor is, ha tisztában vagyunk a feladat nehézségével. Ne kockáztassunk, inkább kerüljük el a szégyent!

19.18 Schilling: számoljuk fel a szörnyű körülményeket, és kezdjük el tisztességes eljárásban megítélni a menedékjogi kérelmeket. És akinek a nemzetközi jog által biztosított, adjuk meg a menekültstátuszt.

19.15 Schilling Árpád: a kötelező kvóta egy, az államok közötti szolidaritásra tett kísérlet volt, amely megbukott. Nincs miért szavazni emberek! Akkor miről szól ez a népszavazás: arról, hogy az ország egyetlen elesettet sem akar befogadni? Vagy, hogy nem akarunk közös európai megoldáson gondolkodni?

Mi úgy gondoljuk, Magyarországnak önként kellene szolidaritást vállalnia az európai országokkal és a menekültekkel!

19.14

19.10 József Attila Levegőt! című versét Bálint András színész szavalja el. 

Óh, én nem igy képzeltem el a rendet.
Lelkem nem ily honos.
Nem hittem létet, hogy könnyebben tenghet,
aki alattomos.
Sem népet, amely retteg, hogyha választ,
szemét lesütve fontol sanda választ
és vidul, ha toroz.

19.04 Donáth László evangélikus lelkész: Magyarországon nem csak annak van tradíciója, hogy hogyan lehet embert ember ellen uszítani, hanem annak is, hogyan lehet nemzedékeken keresztül megőrizni emberségünket, ragaszkodni értékeinkhez, a nemzethez, az áldozatok árán is.

19.00 Lakatos Béla: ne használják a romákat mindig eszközként! Ne riogassák őket! Én nem félek a menekültektől, mert nekem is minden nap küzdenem kellett, hogy idáig eljussak, nem félek tőlük, mert engem is sokszor hátrányos megkülönböztetés ért.

18.57 Lakatos Béla, Ács polgármestere: a romáknak nap mint nap a diszkriminációval kell szembenézniük, és a kormány integrációra költött pénzeket hazudik. „Nem hiszem, hogy mi, romák, ne lennénk ugyanolyan magyarok, mint bárki, aki itt áll a téren.”

18.55 Az ápolónők a Tízparancsolatból idéznek, majd rámutatnak, a kormány politikája mennyire szembemegy ezzel. Apádat és anyádat tiszteld! – miközben a szülők tisztességgel átdolgozott évtizedek után küzdenek a megélhetéssel. Ne ölj! – miközben vadászkutyák és szögesdrótok országa lettünk. Ne lopj! – miközben Voldemortok országa lettünk. 

18.53 Sándor Mária: a magyar egészségügy kiáll az elesettek mellett. Ott leszek mindenhol, ahol az emberek védelmét kell ellátni, függetlenül, hogy szír vagy magyar.

18.50 Az ápolók képviseletében Sándor Mária és Varga Andrea lépnek fel, a tüntetők vastapssal fogadják őket.

Sándor Mária: csecsemő szakápoló vagyok, kötelességem, hogy meglássam az embert. Varga Andrea: védőnő vagyok, és mindegy, hogy mi van rajtam, fekete poló, köntös vagy hidzsáb, kötelességem, hogy védjem az embert.

18.48 Pilz: mind a pedagógiai, mind a morális problémáinkra az a megoldás, hogy megtanítjuk a gyerekeket gondolkodni, kételkedni. Sulyok: csak így segíthetnek majd magukon és elesett embertársaikon is.

18.46 Pilz Olivér: Tanárként felelősségünk a már itt lévő, vagy ide érkező menekült gyerekekkel szemben is. A kormány lemondott az integrációról, és a szegregációt választotta, ahogy azt a romák és fogyatékkal élő gyerekek esetében is látjuk.

18.43 Színpadon a különböző társadalmi mozgalmak képviselői. A Tanítanék mozgalmat Törley Katalin, Pilz Olivér és Sulyok Blanka: „Pedagógiai felelősségünk, hogy a gyerekeket megtanítsuk kérdezni.” A tanárok szerint a kormány gyűlöletkampánya épp azt lehetetleníti el, hogy feltegyük a fontos kérdéseket a menekültekkel kapcsolatban.

18.38 Bródy János az Én nem születtem varázslónak című dalt adja elő. 

18.36 Tarr Béla: „Ideje, hogy megmutassuk, mi mégsem vagyunk ennyire borzalmasak!” „Még akkor is felelősségünk van, ha nem vettünk részt semmiben, mert hagytuk, hogy ez legyen.” 

18.32 Tarr Béla levelét Schilling Árpád olvassa fel: a kereszténység nem azt tanítja, hogy bezárjuk szívünket és otthonunkat az elesettek előtt. Mikor kerítéseket építünk a menekültek előtt, rendőri erőszakot alkalmazunk ellenük, akkor nem a keresztény erkölcsöt képviseljük.

18.25 Bosnyák Viktória író és műfordító mesét mond. Helyszíni tudósítóink szerint nagyon sok kisgyerek van, akik szüleikkel jöttek a tüntetésre. „Jó tett helyébe jót várj!” – zúgta a közönség a mese csattanóját.

18.22 Várady Gyöngyi családanya elmeséli, hogy gyerekeinek az elfogadás értékeit akarja megtanítani. Szerinte a jövő generációinak ezt ugyanúgy meg kell tanítani, mint az informatikát. „Nem vagyok hajlandó rettegésben élni, és gyűlölni olyan embereket, akiket nem is ismerek. Nem vagyok hajlandó belemenni a mocskos politikai játszmába.”

18.17 Schilling Árpád, a tüntetés egyik kezdeményezője arról beszélt, hogy nem a kormánnyal jöttek foglalkozni. Hanem közösen gondolkodni, és kifejezni, hogy vannak emberek ebben az országban, akik a szeretet és a befogadás mellett állnak.

18.15 Itt is követhetitek élőben a tüntetést:

18.05 Több ezer ember gyűlt már össze a demonstráció kezdetére várva.

17.50 A demonstráció részét képezi egy képzőművészeti performansz is, az Aleppo című festmény kiállítása, amely a háborús áldozatoknak állít emléket. A festményt több darabból varrja össze több mint harminc képzőművész, a munkálatok már délben elkezdődtek.

17.45 Rengeteg művész is csatlakozott a civilek felhívásához, többen közülük, például Molnár Piroska színművésznő és Erdős Virág költő a színpadon is fellép. Tarr Béla filmrendező üzenete is elhangzik majd. Fullajtár Andrea saját megrendítő családtörténetével csatlakozott a kampányhoz:

17.40 Nagyon sok civil szervezet csatlakozott a demonstrációhoz, a kezdeményezők között szerepel a TASZ, a Magyar Helsinki Bizottság, az Artemisszó Alapítvány, a Migszol Csoport, az AVM, a Közélet Iskolája, az EKINT, a Krétakör Alapítvány, de csatlakozott a Tanítanék Mozgalom és a Magyar LMBT Szövetéség is.