Ha valakire hat a kormány elképesztő gyűlöletkampánya, az bizonyosan a KLIK. Félelmetes levelet küldtek az iskolaigazgatóknak, egyelőre nem tudni, milyen céllal.
Fotó: A KLIK levele.
A tankerület összes intézményvezetője megkapta azt a levelet, amit a helyi KLIK vezetője a héten postázott.
Tárgy: Adatszolgáltatás a migránsokról.
A tankerületi igazgató arra szólította fel az intézményvezetőket, hogy sürgősen (két nap alatt) küldjenek listát az iskolában tanuló „migránsokról”, illetve arról, hogy hányan távoztak a tanév közben, és hány diáknak maradt meg a tanulói jogviszonya a tanév lezárulta után is.
A levéllel több probléma is van.
Az első és legszembetűnőbb (bár a legmegfoghatatlanabb is) az, hogy a tankerületi igazgató következetesen „migránsokról” ír, ami a kormánypropaganda elterjedésére utal, és épp ezért (pláne most, amikor szinte percenként ömlenek a köztévéből a migránsok elleni uszítókampány üzenetei) meglehetősen félelemkeltő.
A KLIK ráadásul az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kérésére kérte be ezeket az adatokat – vagyis feltehetően valamilyen központosított okból állítják össze a listát. Ám arról semmilyen tájékoztatás nincs, hogy miért éppen most, a szünidő közepén kell az iskolaigazgatóknak haptákba vágniuk magukat, és névsort készíteniük.
A KLIK amúgy is szeret listákat bekérni az igazgatóitól. Először ilyet akkor hallottunk, amikor idén februárban a szülők a pedagógus-tiltakozások támogatására nem engedték iskolába a gyermekeiket (Nem leszek suliban, február 29.), a tankerületekben pedig bekérték azoknak a gyerekeknek a nevét, akik hiányoztak ezen a napon. Majd március 30-án, amikor a tanárok polgári engedetlenségi akcióban adtak hangot elégedetlenségüknek, újra névsort kértek a tankerületek. Aztán amikor később a tanárok sztrájkba kezdtek, nevük megint listára került – meg is lett az eredménye, sokan csak később vették észre, hogy TB-jüket a sztrájk idejére felfüggesztették, és így is maradt. Talán nem csoda, hogy az igazgatók ódzkodnak a listakészítéstől…
De miről is lehet szó, amikor egy hivatalos levélben migránst olvasunk? Egy tankerületi igazgató szervilisségéről, vagy inkább az orbáni újbeszél újabb megnyilvánulásáról? Ne felejtsük el, hogy az Emmi nagy szómágus: komplett listát írtak már össze, amelyben felsorolták, hogy mely szavakat tilos használni, és mi alkalmazandó helyettük. Így lett például a szegényből rászoruló, a nyugdíjemelésből nyugdíjak reálértékének megőrzése, a stadionból pedig sportkomplexum… És hát valóban: itt sincs pontosan kifejtve, hogy kit is kell migránsként kezelni, és ki az, aki már nem ebbe a kategóriába tartozik.
Nem lehet elégszer elmondani: a migráns és a menekült szó jelentése közt óriási különbség van. A menekültekre nemzetközi joszabályok érvényesek, az 1951-es Genfi Egyezmény értelmében. Azok sorolhatóak ebbe a kategóriába, akik valamilyen fegyveres konfliktus vagy üldöztetés elől menekülnek hazájukból. A migránsokról azonban minden ország hatályos törvényei döntenek, saját hatáskörben, ők azok, akik nem az életüket mentik, „csak” egy jobb élet reményében (munka, tanulási lehetőség, stb.) hagyják el otthonaikat. A kormány jelenleg minden, a határon valamilyen irányból átlépő, nemkívánatos személyre a migráns szót használja, nem tesz különbséget a két kategória között, amivel valóban azt a látszatot keltik, hogy kizárólag olyan emberekről van szó, válogatás nélkül, akikkel szemben fel kell lépni, ráadásul mindezt összemossák a terrorizmussal, a munkahelyek elvételével és egyéb, hangulatkeltő eszközökkel teszik még súlyosabbá a helyzetet. Valóban nehéz dolga van annak az igazgatónak, aki el akarja dönteni, hogy kit számol rá erre a listára, és kit nem.
Mert hogy azon kívül, hogy nagyjából (szintén a köztévéből, illetve egyéb, a kormány által mostanában szívesen használt közfelületről) tudjuk csak, hogy mit is érthetnének pontosan migránson, maga a fogalom sincs pontosan meghatározva. Ki tartozik akkor most a kormány, illetve az Emmi, vagy akár a KLIK szerint ebbe a kategóriába?
Minden olyan tanuló, aki a határon túlról érkezett? Vallási, nemzetiségi alapon kell ezt a kérdést eldönteni? Az ukrán háború elől Magyarországra menekülőket is kell jelenteni? Azokat is, akik mondjuk Törökországból jöttek, vagy inkább az Európán kívüliek tekintendők migránsnak? Azokra a gyerekekre kell érteni, akik az elmúlt hat évben jöttek, vagy azokra is, akik régebben? Megannyi kínzó kérdés, útmutatás nélkül… Ráadásul bár közoktatási intézményekről van szó, az sem világos, hogy akkor most ez csak a kiskorúakra vonatkozik, vagy azokra is, akik elmúltak 18 évesek, de ilyen intézményekben tanulnak, az integrációs program keretében?
Az iskolaigazgatóknak ráadásul akkor is vissza kell küldeniük a levelet, ha egy „migráns” diák sem tanul az iskoláikban, csak a rend kedvéért.
A statisztikák szerint egyébként ezer menekültstátuszért folyamodó gyerekből legfeljebb száz marad hazánkban, többnyire ők is vagy a családegyesítésre várnak, vagy arra, hogy rokonaik, akik már az EU-n belül valamilyen megállapodott helyen vannak, magukhoz vegyék őket.
Csak tavaly kísérő nélküli kiskorú közel 8500 érkezett hazánkba. Többségüket Fóton, a Károly István Gyermekközpontban szállásolják el, ám itt rendkívül kevés a férőhely, tavaly előfordult, hogy tízszeresen túl volt terhelve az intézmény. Így először Hódmezővásárhelyen, majd Budapesten is nyitottak gyermekotthonokban férőhelyeket nekik – méghozzá épp az Emmi irányításával, így a minisztériumnak nagyon is tisztában kéne lennie azzal, hogy hány ilyen gyerek van a rendszerben. Tény, hogy a gyermekotthonokban elhelyezett fiatalkorúak leginkább csak arra várnak, hogy menedékkérelmüket elbírálják vagy elutasítsák – papíron, többségük azonban már az eljárás ideje alatt eltűnik, valószínűleg megy tovább, kitűzött célja felé.
Az sem teljesen egyértelmű, hogy miért az iskoláktól kéri a KLIK ezt a listát. A bevándorlási hivatal az eljárások lefolytatása után ugyanis alapból tudja, hogy ki hol található meg – amennyiben menekült- vagy oltalmazott státuszt kapott, gondoskodnak az elhelyezéséről. Különösen igaz ez azokra a kísérő nélküli kiskorúakra, akik egymaguk, bármilyen támogatás nélkül érkeztek hazánkba. Ők a bevándorlási hivatal mellett magyar gyermekvédelem felügyelete alá is kerülnek. Azaz nagyon kevéssé valószínű, hogy bármilyen olyan gyermek, aki menekült vagy oltalmazott státuszt kap, ne lenne megtalálható a rendszerben. Miért van szükség akkor mégis arra, hogy külön listát kérjenek az iskoláktól?
Ráadásul úgy tűnhet, hogy ha már ilyen listát készít a KLIK, akkor tömegekről van szó. Ehhez képest tavaly szeptemberben 52 kísérő nélküli kiskorú tanult magyar oktatási intézményekben, ha pedig a családjukkal együtt érkező gyerekeket is idevesszük, akkor nagyjából száz tanulóról beszélünk. Őket lenne olyan nehéz az Emminek megtalálni?
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nemrég Németországban ettől egészen eltérő adatokat közölt. Szerinte jelenleg 3 ezer menekült (igen, Balog maga a menekült szót használta) fiatal tanulmányait fizeti a magyar állam, és ez a szám 20 ezerre nőne tíz éven belül a kormány tervei szerint. Ezek a számok több szempontból is érthetetlenek, mivel nem derül ki belőlük, hogy pontosan milyen tanulmányokat fizet jelenleg az állam, és az sem, hogy ki ez a 3 ezer menekült (de valószínűleg a miniszter ide sorolja az Ukrajnából érkezetteket is). Másrészt viszont az sem tiszta, hogy épp most, amikor mindenféle menekültek és/vagy migránsok elől kategorikusan elzárkózik a kormány, hogyan vizionálnak 10 év múlva 20 ezer, nálunk tanuló migránst? Ki fogja őket beengedni?
Ráadásul vannak olyan intézmények, amelyek speciálisan erre a feladatra vállalkoznak. Ilyen például a Than Károly Ökoiskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola, amely az ENSZ partnerintézményeként vesz részt a fiatalkorú menekültek és a felnőttek oktatásában.
Mindezek után talán nem csoda, hogy a levelet nekünk eljuttató igazgató döbbenettel fogadta a hírt, hogy be kell számolnia az iskolájába járó migránsokról. Első körben úgy véli, hogy nem jár hozzájuk ilyen gyerek. De mi van akkor, ha téved, ha nem jól ítéli meg, hogy ki tartozik ebbe a kategóriába? Megbüntetik?
És ami még ennél is rosszabb: miért van szükség egyáltalán erre a listára, iskolákra lebontva?
A Kettős Mérce csak akkor tud működni, ha te is támogatod!
A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét akkor tudjuk hosszú távon fenntartani, ha legalább 600-an támogattok minket. Jelenleg 264 állandó támogatónk van. Ha szerinted is szükség van egy olyan baloldali és független lapra, mint a Mérce, támogass minket!
