A címben szereplő kérdés a zanzásítása annak a hivatásos médiában és az online térben elindult szarzuhatagnak, ami a taxisok tüntetését kíséri. Aki csak ezt látja, annak úgy tűnhet, a gonosz, tolvaj, focihuligán, rasszista taxisok, akik előjogaikat védik, állnak szemben a jólelkű, kedves Uberrel. Pedig ennél kicsit bonyolultabb a dolog.
(Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt)
Nyilván például kevés embert érdekel az országban, de a taxisok tényleg emberek, akik családdal, gyerekkel rendelkeznek, és bár tudjuk, ez demagóg szempont, de azért az nem túl jó állapot, ha egyik pillanatról a másikra valaki elveszíti a befektetését, veszélyben látja a munkáját, a megélhetését. Márpedig taxizni befektetés. Tavaly írtuk meg, mennyibe kerül taxizni:
Egy taxisvizsga 110 ezer, a taxaméter 100-200 ezer forintba kerül. A sárgítás 150-180 ezer forint, ennyiért vasalják fel a fóliát a kocsira. A kártyalehúzó 150 rugó plusz az éves kártyadíj 8-9000 forint. De erre rájön még a kártyás fizetés jutaléka. A drosztengedély évi 50 800 forint, amit most fognak emelni, cserébe, amikor civil autók állják el a droszotkat, a BKK – a taxisok állítása szerint – nem intézkedik. Az éves utasbiztosítás kb. 10 000 forint, a taxis műszaki, ami egy évig él, 30 000 forint, a sárga rendszám 13 500.
Azt pedig nehezen nevezhetjük szabad piacnak, amikor ugyanazért a szolgáltatásért az egyik félnek a fentieket kell kifizetni, a másiknak pedig semmit. Erre persze két érv jön. Az egyik, hogy a taxis is uberezehet, csak hát aki beletolt ennyi pénzt abba, hogy a munkáját végezze, attól elég kemény elvárás az, hogy adja fel ezt a befektetését, mert belépett egy másik szereplő a piacra, akire ezek a szabályok nem vonatkoznak. A taxisok, akik ezt a pénzt nagyrészt az államnak fizetik, joggal várják el, hogy ne kelljen hagyniuk elveszni a befektetésüket, hanem az állam védje meg őket egy olyan helyzetben, amikor új szereplő lép be a piacra a fenti kötelezettségek nélkül.
A másik érv szerint maguk a taxisok akarták ezt a törvényt. Ez viszont csak félig igaz. Nem véletlen, hogy a nagy taxistársaságok, ahogy háromnegyed éve, most is tiltják a tiltakozáson való részvételt. Ugyanis a törvényt a nagy taxistársaságok lobbija hozta, és nem a taxisok. Az árszabályozás és egyéb terhek meghozásának célja a kisebb társaságok kinyírása, az egyéni taxisok kicsinálása volt, és ezek a nagy társaságok a törvényben előírt költségeket nagyrészt áthárítják magukra a taxisofőrökre. Ebből a szempontból akár jogos is lehetne a tiltakozás, csak hát saját taxistársaságuk ellen is tüntetni kéne akkor, és saját érdekvédelmi szervezeteik ellen, de ugye ennek nagyobb a rizikója, kirúgás lenne a vége.
A taxisokat ért mai kritikából pont ezért hiányzik a taxiscégek és a taxisok megkülönböztetése, illetve még valami: a politikusok felelősségének felemlegetése, akik ezeket a törvényeket megszavazták.
Taxisok, uberesek és a globális hajsza lefelé
Ha mélyebben belegondolunk, igen célt tévesztett reakció a taxisok részéről, amikor az Uber-sofőröket anyázzák és köcsögözik, hiszen mindkét dolgozói kategória problémái ugyanannak a strukturális trendnek a következményei. Globálisan minden egyes vállalat, cég és munkáltató részt vesz egy lefelé tartó globális hajszában, melynek célja, hogy minél kisebb egységnyi ráfordítással lehessen minél több profitot termelni. A cégek megpróbálják minél alacsonyabb szintre tolni azt az összeget, amelyet nekik a termelési / szolgáltatási folyamatba kell fektetniük ahhoz, hogy az jövedelmet termeljen. Ennek a hajszának a keretén belül megpróbálnak minél több terhet a munkavállalóra vagy a fogyasztóra áthárítani, és ezt az államok egyre gyengébb szabályozási kerete lehetővé is teszi. A hajszának része lehet a termékek árának esetleges csökkentése is (hiszen, ha olcsóbb, jobban veszik), ám ennek az első látásra örömteli dolognak a kárát általában a munkavállaló és nem a munkáltató fizeti meg.
A nagy budapesti taxistársaságok épp erre az árversenyre válaszul lobbizták ki maguknak a speciális elbánást, a speciális elbánással járó költségeket pedig a taxisokra hárították. Kiiktatták az árakat lefelé toló konkurenciát, a kiiktatás árát pedig a taxisok nyakába varrták, így gyakorlatilag ingyen növelték saját profitjukat. A keletkezett résbe betolakodó Uber ugyenezt csinálja: a telefonos alkalmazáson túl semmit nem nyújt munkavállalóinak (még azt is tagadja, hogy az autósok munkavállalók lennének), a konkurenciához képest alacsonyabb árakból befolyó nagy jövedelemből pedig sem munkáltatói költségeket (biztosítás, tb, stb.) nem fizet, de még adókat sem, mint más vállalat.
Így mind az ubereseknek, mind a taxisoknak valódi megosztáson alapuló, maguk az autósok által tulajdonolt vállalatok létrehozása lenne az érdeke. Amit nyilván nem fognak elérni azzal, hogy egymás ellen marakodnak. Ám a vállalatoknak ez mindenesetre jól jön. (Pap Szilárd István)
Persze a taxisok elleni elementáris szarhullám alapja a tüntetők azon követelése, hogy tiltsák be az Ubert. És ez baromság is, tényleg. Ellenben az nem lenne baromság, ha maguk a taxisok is azt követelnék, amit mi már háromnegyed éve is ajánlottunk, hogy az Uberre is vonatkozzanak ugyanazok a törvények, mint a taxisokra, például legyen kötelező utasbiztosítás az Ubernél is, biztosítsák a munkavállalói jogokat, és fizessenek például adót, mint minden rendes cég.
A másik oka a szarzuhatagnak szimpla előítéletekből táplálkozik. Nyilván számomra is hányingerkeltő annak a taxis csajnak a nevét olvasni a tüntetés Facebook-eventjének szervezőjeként, aki nemcsak „megvédte kollégáit”, mikor azok egy lányt fojtogattak és zaklattak, mert nem volt hajlandó kifizetni a kárpit árát, amit összehányt, hanem még le is kurvázta magát az áldozatot, és a neten fenyegette. És nyilván mindenki számos sztorit tud mesélni a szemét taxisokról, de azért az elemi hazugság, hogy minden taxis ilyen lenne, és oltári hipszterkedés azt kijelenteni, hogy az Uber-sofőrök mind jobb fejek, mint a taxisok.
Az, amit ma a magyar sajtó egy része és a kifinomult kútfők nagy része csinál, valójában semmivel sem különbözik egy tahó taxis geciskedésétől. Érdemes lenne a szarhullám helyett inkább végiggondolni a lehetőségeket, és egy olyan szabályozást hozni a végén, ami nem úgy válogatja majd ennek a történetnek a nyerteseit, hogy ki a menő a hipszterek szerint, és ki a tré arc, hanem rendbe rakja a szabályozásokat, egyenlő feltételeket biztosít a piacon mindenkinek, és lehetőleg kiszűri az ügyfeleket becsapó, vagy egyszerűen csak elfogadhatatlanul viselkedő sofőröket is.
Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!
A Kettős Mérce csak akkor tud működni, ha te is támogatod!
A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét akkor tudjuk hosszú távon fenntartani, ha legalább 600-an támogattok minket. Jelenleg 109 állandó támogatónk van. Ha szerinted is szükség van egy olyan baloldali és független lapra, mint a Mérce, támogass minket!
