A hozzá hű földtulajdonosi réteget Orbán az állami földekből hizlalja fel. Tízmillió ember érdeke áll szemben pár tőkeerős földesúr érdekével. A frissen végzett nyakkendős földművesek hálózatai vihetik el az állami földek legjavát. A nagyhalak játszmájában Mészáros Lőrinc vihet sokat, a legnagyobb cápa viszont nem kaphat az állami vagyonból. Az állami földvagyonnak az oligarchákhoz játszásával bebetonozza a döbrögik uralmát és az elszegényedést vidéken a kormány. A gazdákat pajzsként használják a kormányzati kommunikációban, miközben csúnyán átverik őket.
A közel négyszázezer hektár árverésre kerülő állami föld összességében akkora, mint Zala megye. Ezt a vagyont veri most dobra a kormány. Az árverések még idén lezajlanak. A kormány a kommunikációjában százezer gazdára hivatkozik, de a legzsírosabb állami földek megvásárlásához csak a legerősebbeknek lesz elég mozgósítható pénze. A hírhedten botrányos földbérleti pályázatokon láthattuk, hogy kerülnek fideszesek kezébe a földek Felcsút környékén, Kishantoson, a Hortobágyon. Az akkori nyertes bérlők most élhetnek az elővásárlási jogukkal a licitek lezárulta után is. A kedvezményes hitel is őket segíti.
Az egy főre eső háromszáz hektáros földtulajdonlási limit miatt a nagygazdaságok működéséhez sok olyan megbízható emberre van szükség, akiknek a hálózatával a megfelelő méretű nagybirtok létre jön. Ahogyan Mészáros Lőrinc Felcsút környékén, úgy a Mezőfalvi Zrt. Kishantos környékén építhet ki egy ilyen uradalmat, ha a dolgozók beállnak a hűbéri láncba hűbérbirtokért cserébe. Az állami földek elárverezése során strómanokkal épül az új feudalizmus vidéken.
Az elmúlt évben feltűnően megszaporodtak a földművesség iránt érdeklődők. Ellenzéki agrárpolitikusok szerint 36 000-ről 106 000-re nőtt tavaly nyár óta a földvásárlásra jogosultak száma. Bitay államtitkár szerint a szám pontos, de korántsem volt ilyen gyors a növekedés. Az agrárberkeken belül közbeszéd tárgya, hogy sok ügyvéd, üzletember és politikus végezte el a törvényileg előírt aranykalászos gazda tanfolyamot. A gyorstalpalók véghajrájában a gyakorlati részt sem kell megcsinálniuk az nyakkendős gazdáknak. Az újdonsült földművesek már részt vehetnek az állami földek árverésein. A hozzá hű földtulajdonosi réteget a rendszer az állami földekből hizlalja fel.
A régi és az új oligarchák játszmájában is fordulatos küzdelem zajlik termőföldfronton. Orbán jó barátjának, a felcsúti polgármesternek a bérelt földjei kalapács alá kerülnek minimum 1,6 milliárd forintért. Akárcsak a Simicska-Nyerges csoport dunántúli földjei, amelyeket elsőként hirdettek meg. A NER-rel szembe fordult oligarchának milliárdokat kell virítania, ha meg akarja tartani a pozícióit az agrárpiacon, az egyre terebélyesebb média portfólió mellett. A magyar agrárium legerősebb cápája, Csányi Sándor által bérelt állami földeket viszont nem viszi árverésre az NFA. A világ elitjébe tartozó bankár a KITE idei megvásárlásával megkerülhetetlen tényező lett az agrárpiacon is a Bonafarm csoporttal. Bérelt földjei állami kézben tartásával nem akarja tovább növelni az OTP vezér erejét Orbán.
Hiába bújik a kormányzati kommunikáció a gazdák mögé, egy vidéki kisebb gazdának esélye sincs a liciteken a tőkeerővel szemben úgy, hogy egy hónapja tudta meg, hogy lehet tízmilliókért licitálni. A földvagyon koncentrációjának a felgyorsulásával a vidék lecsúszása is egyre nagyobb mértékben valósul meg. Az állami földvagyon nélkül egyre távolabb kerül az élelmiszer-önrendelkezés célja. Az állami föld lehetne az alapja annak, hogy értelmesebb közmunka program alakul ki vidéken, és nem kell nyomorogni. A fiatal gazdálkodni vágyók állami földbérlet nélkül nehezen tudnánk belépni akár a helyi piacra is. Ha a helyi narancsos döbrögikkel jó kapcsolatot ápoló nagygazdáké lesz a földek túlnyomó része, akkor állandósul az egzisztenciális függés a falvakban. A politikai befolyás megtartásához elég, ha a módosabb hangadók nem elégedetlenkednek, mert részesültek az állami földekből. A többiek meg vidéken majd mehetnek dolgozni zsellérként napszámba az újdonsült földesúrhoz, vagy marad a közmunka kilátástalansága. Így kerül szembe pár ezer tőkeerős ember érdeke, az ország érdekével.
Vágó Gábor
A témában Ángyán József, volt vidékfejlesztési államtitkár, és Rodics Katalin, a Greenpeace mezőgazdasági felelőse beszélget pénteken az Aurórában este 6 órától a Kettős Mérce társszervezésében. Facebook link: https://www.facebook.com/events/1629387070644275/