Vasárnap tartják a lengyel parlamenti választásokat. A győzelem már hetek óta borítékolható: a Jaroslaw Kaczinsky által vezetett szélsőjobboldali Jog és Igazságosság (PiS) fogja feltehetően megnyerni a választásokat, a lejtmenetben lévő jobbközép Polgári Platformmal (PO) szemben. Csupán a két számjegyű különbség mértéke a kérdéses, és az, hogy Kaczinskyéknak kivel kell koalíciót kötniük a kormányalakításhoz. Tehát unalmasnak ígérkezett a választás, egészen a keddi TV-vitáig. Ott ugyanis valami egészen elképesztő történt.

(Fotó: Facebook/Razem)

Az újbaloldali Razem párt – mely bár minden körzetben jelöltet tudott állítani, de a média hallgatása miatt csak egy százalék körül állt – listavezetője minden elemző szerint megnyerte a vitát. Sőt a listavezető Adrian Zandberg a nézői felmérést is toronymagasan nyerte meg. Innentől kezdve pedig beindult a lavina. Azóta minden nagy lap és tévécsatorna velük foglalkozik, két nap alatt az addig 30 ezres Facebook-oldaluk tízezer új lájkólóval bővült, leállt a honlapjuk a túlterheltségtől, és a közösségi oldalak politikával foglakozó fórumai is mind velük foglalkoznak. Az első ma délután megjelent már a TV vita után készült közvélemény-kutatás pedig 3,9%-ra mérte már őket.

Pedig egyszerűen csak annyi történt, hogy az egyébként kilenc tagú kollektív elnökséggel rendelkező párt listavezetője bement a tévébe, nem manírozott, nem kamuzott, adatokat és tényeket mondott, és hitelesen elmondta a párt programját. Nem csak a régi baloldalt támadta, nem a kormánypártot vagy a szélsőjobboldalt, hanem arra koncentrált, amiről a pártja szól. A legtöbb elemző pont ezt emelte ki: Zandberg egyszerűen, érthetően és hitelesen beszélt azokról a problémákról, amik az embereket érdeklik, óriási volt a kontraszt közte és a többi politikus között.

De mit akar a Razem?

Az elmúlt hetekben Lengyelországot is a menekülttéma uralta, és a Razemnek ebben is a többi párttól eltérő álláspontja van. Zandberg arról beszélt a vitában, hogy a politikusok nem embereknek, hanem politikai eszköznek tekintik a menekülteket, hazugságokat állítanak róluk, és rémhíreket terjesztenek, hogy ezzel szerezzenek szavazatokat a kampányban. Pedig Lengyelországnak képesnek kell lennie befogadnia a menekülteket. A Razem szerint, aki kihasználja a menekültek tragédiáját, maga is bűnös ezeknek az embereknek a nyomorúságában és tragédiájában.

De természetesen a Razem fő témája nem ez volt. A párt béremeléseket, jobb szociális ellátást akar, fellépne az adóelkerülés ellen, de nem titkolják, az általuk elképzelt lengyel jóléti állam megvalósításához adóemelésre lenne szükség, amelynek fő elemeként a leggazdagabb egy százalékra kivetett 75 százalékos adókulcsot képzelik el. A Razem megszüntetné az offshore adóelkerülést, emelné a minimálbéreket, és megadóztatná a multikat.

Mi lesz most?

Mivel Lengyelországban közvélemény-kutatási tilalom van a voksolást megelőző utolsó héten, és kampánycsend lép életbe péntek éjszakától, nem tudjuk, mire lesz elég a párt látványos felfutása: átugorják-e az öt százalékos parlamenti vagy a három százalékos költségvetési támogatásra feljogosító küszöböt. Az biztos, hogy az eddig lényegében ismeretlen párt óriási ismertségre tett szert, a kérdés az, át tudják-e ezt váltani szavazatokra, és a megfásult lengyel politikában képesek-e saját izgalmasságukat politikai lendületbe csatornázni. Vasárnap kiderül, és mi beszámolunk erről a Mércén.

Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!

A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét nektek írjuk, és fenntartásához a ti támogatásotokra számítunk! Ha szeretnél még több cikket olvasni az újbaloldal felemelkedéséről, támogass minket!