Novák Katalin köztársasági elnök Facebook-bejegyzése szerint aláírta a kata adórend szigorításáról szóló törvényt.

A köztársasági elnök Facebook-bejegyzése szerint nem talált olyan okot, ami miatt az Alkotmánybírósághoz kellene fordulnia.

Politikai vétót pedig nem emelt.

Mindemellett, mint írja,

„Helyesebb lett volna, ha a módosításokról érdemi egyeztetés után születik döntés. Gyors változtatás esetén is elvárható, hogy a Kormány megfelelően segítse az érintetteket.”

Ennek ellenére aláírta.

Többek között egyébként a Magyar Szakmai Kamarák Szövetsége, a Momentum ifjúsági tagozata, a TizenX, valamint az elmúlt napok tüntetései során számos, „Ne írd alá, Kata!” jelszavat skandáló tiltakozó is kérte a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a katatörvényt.

A köztársasági elnök további aggályokat fogalmaz meg a katatörvénnyel kapcsolatban, nem is rejti véka alá, hogy elégedetlen a törvény kidolgozottságával kapcsolatban. Mint írja,

„Megbeszélést folytattam a kormányfővel és a Kormány tagjaival, és ígéretet kaptam arra, hogy a részletszabályok kialakítása során megnyugtató válaszok születnek a jogosan felmerülő kérdésekre.”

Ez alapján derűlátóbb katások fellélegezhetnek, mindazonáltal fölöttébb szokatlan, hogy a köztársasági elnök a végrehajtó hatalommal folytatott egyeztetésekben fejti ki aggályait egy törvénnyel kapcsolatban,

mégis aláírja, mint jelen esetben is.

Az elnök kitér a háborúra, a válságra és egyéb nehézségekre is, külön kiemelve, hogy „Válsághelyzetben biztos kézre, hideg fejre és együttérző szívre van szükség.

Helyes, ha ebben a helyzetben az államfő nem gördít akadályt az Országgyűlés döntésének érvényesülése elé.”

Azt nem részletezi, hogy pontosan kivel kell együttérezni. Ellenben recepttel szolgál a nehézségek átvészeléséhez, miszerint

„Összefogás, kölcsönös felelősségvállalás és belátás – ez segít minket túl a nehezén. Csak így maradhatunk talpon.”

A kölcsönös felelősségvállalással kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a kormány múlthéten bejelentett reformjai – a katatörvény módosítása, valamint a rezsicsökkentés csökkentése – alapvetően az alacsony keresetűeket, kényszervállalkozókat, rossz energiahatékonyságú lakásban élőket, szegényeket sújtja, és leginkább klasszikus megszorításként értelmezhető. A kormány korábban különadókkal sújtott több iparágat, például a bankszektort vagy a légitársaságokat.

A jellemzően NER-es érdekcsoportokhoz köthető iparágakat – építőipar, kaszinók, szállodák, stb. – nem kaptak különadót a nyakukba, valamint a legtöbb Magyarországon termelő multinacionális nagyvállalat is tovább élvezheti az elvileg 9, effektíve ennél jóval alacsonyabb társasági adókulcsot, ahogy az kiugró kereseteket és a vagyonokat sem adóztatták.

A reformok ellen egy hete zajlanak tüntetések, tiltakozások Budapesten és országszerte, a témában született cikkeink itt érhetők el.