Németországban tegnap nemcsak szövetségi választást, de két tartományban – Berlinben és Mecklenburg-Előpomerániában – tartományi gyűlést is választottak, a fővárosban pedig úgy döntöttek, megtörik az ingatlankonszernek erejét, vagyis közösségi kézbe veszik a magántulajdonú lakásállomány jelentős részét.
A szövetségi választást Olaf Scholz szociáldemokrata pártja nyerte, kb. másfél százalékkal a kereszténydemokrata pártszövetség előtt. Az eredményekről, és arról, hogy hogyan alakulhat majd kormány, itt írtunk.
Közösségi kézbe veszik
A berlini társadalmi mozgalmak tegnap egy rendkívül sikeres kampányt zártak: a berlini lakosok egyértelmű többsége úgy döntött, arra kötelezi a Szenátust, hogy vegye közösségi kézbe a nagy ingatlankonszernek által birtokolt lakásállomány jelentős részét. Az összes választókörzetben leadott szavazatok megszámolása után az igen szavazatok aránya 56.4%, a nem szavazatoké 39%. (A maradék szavazat érvénytelen volt.)
A német fővárosban a lakhatás megfizethetősége és hozzáférhetősége évek óta az egyik nagy érdeklődést övező politikai ügy. A fővárosban a lakosság kb. 4/5-e él bérleményben, bő többségük pedig valamely nagy ingatlankonszern tulajdonában álló lakásban.
A lakbérek a világ összes nagyvárosában érzékelhető őrült növekedése pedig a német fővárosba is elért: a lakhatás ára tíz év alatt megkétszereződött, a városlakók ma átlagosan jövedelmük 46%-át költik lakhatásra.
Az elmúlt években több kezdeményezés is született a lakbérek megfékezésére, és a kisajátítási kampány csak a legradikálisabb közülük. Az SPD, a Zöldek és a Balpárt alkotta városvezetés – a növekvő utcai nyomás hatására – 2019 júniusában döntött úgy, hogy befagyasztja a lakbéreket. A mintegy 1,5 millió lakó bérleti díját befagyasztó törvényjavaslat 2020. február 23-án lépett életbe, a szabályozás törvényben rögzítette a bérleti díjak maximumát, ez alól csak a 2014 után épült lakások képeztek kivételt.
A szabályozást azonban – mely 10-ből 9 bérlőt érintett – a Szövetségi Alkotmánybíróság áprilisban alkotmányellenesnek ítélte, aminek következtében a nem sokkal korábban megkönnyebbülő bérlőknek 14 hónapnyi különbözetet kell kifizetniük a tulajdonosoknak, nagyrészt a mai népszavazással veszélyeztetett gigakonszerneknek.
A tegnapi népszavazás kezdeményezői, ahogy korábban írtuk, abból indultak ki, hogy a lakáspiac legfőbb strukturális problémája, hogy a lakások nagy része néhány nagy befektető kezében van: ezek erős külső korlátokat nélkülöző lakbérszabási politikája önmagában meghatározza a piacot. Ráadásul a Berlinben kb. 116 ezer ingatlannal rendelkező Deutsche Wohnen és társai nagyon nagy lobbierővel rendelkeznek, hatalmas jogi és adminisztrációs apparátusukkal szemben a bérlők gyakran nem tudják érvényesíteni jogaikat.
A berlini lakosoknak tegnap arról kellett dönteniük, hogy a Szenátus „ragadjon-e meg minden eszközt annak érdekében, hogy az ingatlanok köztulajdonba kerüljenek”. A – nem állami, de közösségi tulajdonban lévő – szövetkezeti lakásokat a népszavazás nem érintette.
Az igenek többsége azt jelenti, hogy körülbelül 243 ezer, eddig gigatulajdonosok kezében lévő lakás kerülhet köztulajdonba.
A kezdeményezés szerint a 3000-nél nagyobb lakásállományok kerülnek az államhoz, a lakásokat egy köztulajdonban lévő intézmény adminisztrálná, a bérlők és a város felügyelete mellett.
A Deutsche Wohnen & Co. Enteignen mozgalom aktivistái az utolsó pillanatig keresték fel otthonaikban a berlini lakosokat, hogy meggyőzzék őket: szavazzanak igennel a magánkézben álló lakásállományok közösségi kézbe vételét indítványozó népszavazási kérdésre. A kampány aktivistái nem csak otthonokban kopogtattak, de a népszerű berlini futballklubok meccseire is kilátogattak, és az elmúlt hónapokat végigstandolták, Berlinszerte.
A kezdeményezést több nagy magán- és közszférában működő szakszervezet – mások mellett az IG Metall és a Verdi, valamint a baloldali pártok egy része, a Balpárt, és a Zöldek helyi szervezete is támogatta. Michael Müller SPD-s polgármester azonban nem.
A népszavazás érvényességéhez a a berliniek 25%-nak részvétele is szükséges volt, ami össze is jött. A népszavazási eredmény hatalmas siker a társadalmi mozgalmaknak, de egészen biztos, hogy a nagy befolyással bíró tőkések minden eszközt be fognak vetni, hogy szabotálják a döntést, és az is kérdéses lesz, hogy az alkotmánybíróságok mit szólnak majd a döntéshez.
Két baloldali tartományi siker
A berlini tartományi választáson a kormányzó hárompárti baloldali koalíció pártjai növelni tudták erejüket, nagyrészt a DWE kampányát is támogató Zöldek eredményének köszönhetően, akik az optimista várakozásokat is felülmúlták.
A szociáldemokraták (SPD) a becslések szerint megismételték 2016-os, 22% körüli eredményüket, a radikális szociáldemokrata Linkének 14,5%-ával valamelyest Berlinben is csökkent a támogatottsága (2106: 15,6%), a Zöldek viszont 8,.5%-ot javítottak korábbi eredményükhoz képest, és 22 és 23 % között eredményükkel akár az SPD elé kerülhetnek. (2016: 15,2%)
A hárompárti koalíció, mely a lakhatás, a klíma, a tömegközlekedés és a szociális kérdések terén alkalmazna progresszív megoldásokat, biztosan folytathatja a kormányzást.
A jobboldali pártok (CDU, FDP, AfD) 30% -ra sem számíthatnak, a szélsőjobboldali AfD kb. feleannyi szavazatot kapott, mint 2016-ban.
Az elmúlt öt évben az eddigi legerősebb párt, az SPD adta a polgármestert Michael Müller személyében, ő azonban biztosan leköszön posztjáról. A választást követő fő kérdés, hogy a szociáldemokraták jobbszárnyához tartozó, a szövetségi kormányból plágiumbotránya miatt kitessékelt Franciska Giffey, avagy a Zöldek balra húzó jelöltje, Bettina Jarasch lesz a főpolgármester. A főpolgármestert a képviselőház választja.
Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartomány az SPD egyik utolsó erős vára, ahol szintén tartományi választásokat tartottak. Az SPD és a CDU 2006 óta kormányoznak közösen az észak-keleti tartományban, Erwin Sellering (SPD, 2008-2017) visszavonulását követően Manuela Schwesig szociáldemokrata miniszterelnök vezetésével.
Az SPD a vasárnapi választáson jelentősen, 30,6%-ról 39%-ra tudta növelni támogatottságát, és megnyílt az elvi lehetősége annak, hogy a CDU helyett a Balpárttal kormányozzanak, annak ellenére, hogy a Linke története leggyengébb eredményét könyvelheti el a tartományban: 10% körüli eredményre számíthat (2016: 15,6%). A Zöldeknek is nagy napja volt: 6.3%-ot kaptak, és először vehetnek részt a tartományi törvényhozás munkájában.
Itt korábban tévesen az szerepelt, hogy a Zöldek rontottak 2016-os eredményükön, a hibáért elnézést kérünk!
Az AfD és a CDU megcserélték eredményeiket, utóbbi 17 %-ról 14%-ra gyengült, míg a szélsőjobboldali párt a mostani választáson ért el 17%-os eredményt. Az FDP a korábbiakhoz hasonlóan 6% körüli eredményre számíthat.
Mecklenburg-Vorpommern hat einen neuen Landtag gewählt. Das ist die Prognose um 18 Uhr:
SPD 39 Prozent
AfD 17 Prozent
CDU 14 Prozent
Linke 10 Prozent
Grüne 6,5 Prozent
FDP 6 Prozent
Andere 7,5 Prozent#ltwmv21 pic.twitter.com/k7kivlBMOS— ZDFheute (@ZDFheute) September 26, 2021
