Szerda reggel tette közzé a Magyar Orvosi Kamara (MOK) friss felmérését arról, mit gondolnak az orvosok az Országgyűlés által megszavazott bérfejlesztéséről és az olyan egyéb változásokról, mint például a másodállás vállalásának korlátozása vagy az a dolgozók másik kórházba való 1 évre szóló átvezénylése.
A kérdőívet közel 8000 magyar orvos töltötte ki, a válaszadók pedig egyértelműen kifejezték, hogy többségében elhagynák a rendszert, ha a kormány nem változtat a jelenlegi megállapodáson.
A kitöltők 77 százaléka, azaz 5970 orvos nyilatkozott úgy, hogy ebben a formában nem írja alá az új jogviszonyt.
Az orvosok 37,4 százaléka emiatt a magánegészségügybe tart, miközben 35,3 százalék azt nyilatkozta, a szerződés aláírása helyett inkább elhagyja az országot vagy az ágazatot. Külföldre inkább a fiatalabb, a magánegészségügybe a középkorú orvosok terveznek távozni a felmérés szerint. Nem kevesebb, mint 5110 közellátásban dolgozó orvos névvel is vállalta, hogy ez év végével az új jogviszonyt nem fogja felvállalni.
Az ATV a felmérés publikálása után megkérdezte az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy mi a véleményük a MOK által közzétett eredményekről.
Az Emmi erre azt válaszolta: szerintük az orvosok egy részének bizonytalansága abból fakad, hogy az ellenzék és egyes médiumok tudatosan félremagyarázták a törvényt.
„A Magyar Orvosi Kamara javaslatát fogadta el a Kormány, és ezután a parlament megszavazta minden idők legnagyobb orvosi béremelését, ami kedvező feltételeket nyújt az orvosok számára. Az orvostársadalom egy részének bizonytalansága abból fakad, hogy az ellenzék és egyes médiumok tudatosan félremagyarázták a törvényt. A Kormány, ahogy a törvény előkészítése során egyeztetett a MOK-kal, úgy a végrehajtási rendeletek kidolgozása során is egyeztetni fog. Nem tartunk attól, hogy orvosok tömegesen hagynák el a pályát” – írta az Emmi az ATV Híradónak.
Az elmúlt hetekben az orvosok mellett számos szervezet is felhívta rá a figyelmet, hogy az új törvénynek több árnyoldala is van, többek között az, hogy a másodállások korlátozása jogsértő, az 1 éves átvezénylés családokat szakíthat szét, a bértábla pedig tovább növeli az egyenlőtlenségből fakadó feszültségeket.
A Független Egészségügyi Szakszervezet akciószövetséget is szervezett az új törvény ellen, amiben az alábbi szervezetek vesznek részt:
- Egészségügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége,
- Független Egészségügyi Szakszervezet,
- Magyar Orvosok Szakszervezete,
- Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége,
- Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége.
Az Orvosi Kamara rákérdezett a törvény általa legaggasztóbbnak tartott elemeire is, amelyek alapján a szervezet konszenzusos törvénymódosítást (nem pedig rendeleti szabályozást) vár a következő pontokban:
- A vezényelhetőség (kirendelés, áthelyezhetőség) egészségügyi dolgozók számára elfogadható szabályozása: a munka törvénykönyvét meghaladóan csak egészségügyi válsághelyzetben, maximum 100 munkanapra történő kirendelés, világosan meghatározott mentesítő körülményekkel.
- A másodállások gyakorlásának lehetőségét biztosítani kell: a rossz, kerülendő példákat szükséges tiltani, nem pedig a becsületes, szakmai fejlődést segítő munkát engedélyhez kötni
- Az eredeti, szakmai előmenetelt tükröző és későbbiekben értéktartást garantáló bértábla bevezetését kérjük
- A szabadságok és végkielégítések mértéke ne legyen kedvezőtlenebb, mint a közalkalmazotti viszonyban
- A hálapénznek újra kiskaput nyitó szabályozásokat ki kell venni a törvényből (ilyen pl. a nőgyógyászat kivételezése és az önkéntes segítő megjelenése)
- Az érdekképviseleti lehetőségek – nemzetközi jogba is ütköző – korlátozását vegyék ki a törvényből.
