Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az orvosok többsége vagy az országot vagy a közegészségügyet hagyná ott az új jogállás miatt

Főként az új vezényelhetőségi szabályok és a másodállás kvázi tiltása miatt az orvosok túlnyomó többsége nem írná alá az új jogviszonyt, ami tömeges külföldre vagy a magánegészségügybe vándorlást eredményezhet az orvostársadalmon belül – ez derül ki a Magyar Orvosi Kamara(MOK) szerdán közzétett friss felméréséből.

A MOK kérdőívét három  nap alatt közel 8000 magyar orvos töltötte ki. A felmérés apropója természtesen az orvosok új – közalkalmazotti státuszból kizárólagos „egészségügyi szolgáltató jogviszonnyá” – alakuló jogállásáról szóló, október elején rendkívüli eljárásban megszavazott törvény volt, amely bár jelentős bérfejlesztést is jelent az orvosok számára, emellett azonban például drákói szigorral szabályozza a másodállás vállalását, valamint azt is lehetővé teszi, hogy a dolgozókat 1 plusz 1 évre másik kórházba vezényeljék át.

Az új jogviszonnyal kapcsolatban egyértelmű többségi álláspont rajzolódott ki a felmérésből: a törvény elutasítottsága eszerint számottevő, bár „jelentős módosítások” mellett az orvostársadalom diszkrét többsége (57%) el tudná fogadni az új státuszt.

Az egyik sarkalatos pont a kérdőív tanúsága szerint a másodállások korlátozása, ahol az orvosok enyhe többsége (54%)  látja indokoltnak az álláshalmozások jelenleginél határozottabb szabályzását, ugyanakkor szinte a teljes orvostársadalom (98,9%) a szabad munkavállalásnak törvényben garantált teret kíván hagyni (pl. az eddig szabályozás megtartása vagy a főálláson túl plusz egy jogviszony esetén csupán bejelentési kötelezettség, esetleg automatikus engedélyezés bizonyos kritériumok mentén).

Az Orvosi Kamara rákérdezett a törvény általa legaggasztóbbnak tartott elemeire, amelyek alapján a szervezet konszenzusos törvénymódosítást (nem pedig rendeleti szabályozást) vár a következő pontokban:

  • A vezényelhetőség (kirendelés, áthelyezhetőség) egészségügyi dolgozók számára elfogadható szabályozása: a munka törvénykönyvét meghaladóan csak egészségügyi válsághelyzetben, maximum 100 munkanapra történő kirendelés, világosan meghatározott mentesítő körülményekkel.
  • A másodállások gyakorlásának lehetőségét biztosítani kell: a rossz, kerülendő példákat szükséges tiltani, nem pedig a becsületes, szakmai fejlődést segítő munkát engedélyhez kötni
  • Az eredeti, szakmai előmenetelt tükröző és későbbiekben értéktartást garantáló bértábla bevezetését kérjük
  • A szabadságok és végkielégítések mértéke ne legyen kedvezőtlenebb, mint a közalkalmazotti viszonyban
  • A hálapénznek újra kiskaput nyitó szabályozásokat ki kell venni a törvényből (ilyen pl. a nőgyógyászat kivételezése és az önkéntes segítő megjelenése)
  • Az érdekképviseleti lehetőségek – nemzetközi jogba is ütköző – korlátozását vegyék ki a törvényből

A válaszadók nagyon egyértelműen kifejezték azt is, hogy többségükben elhagynák a rendszert, ha nem történik meg a fenti pontok módosítása:

a minta 77 százaléka, 5970 orvos nyilatkozott úgy, hogy nem írja alá az új jogviszonyt. Legnagyobb részük, az orvosok 37,4%-a a magánegészségügybe tart, de 35,3% nyilatkozott úgy, hogy a szerződés aláírása helyett elhagyja az országot vagy az ágazatot.

Külföldre a fiatalabb, a magánegészségügybe a középkorú orvosok terveznek távozni. Az Orvosi Kamara elektronikus felületet biztosított arra is, hogy tagjai magukat azonosítva nyilatkozzanak arról, hogy a Kamarát törekvéseit támogatva a szerződést nem írják alá. 5110 (!) közellátásban dolgozó orvos névvel is nyilatkozott, hogy ez év végével az új jogviszonyt nem fogja felvállalni.

A kérdőív kitért az orvosbérek helyzetére is, amelyet elvileg a leginkább javítani hivatott az új szabályozás. A megkérdezett orvosok átlagos bevétele eddig havonta minden túlmunkával nettó  581 327 forint, ezen belül a vállalkozásból származó bevétel átlagosan 270 000 forint volt.

A kamara bértábláját az orvosok 80%-a megfelelőnek találta, a bértáblával a hálapénzt elfogadó orvosok kevésbé elégedettek. A kérdőív alapján az orvosok 64,2%-a nem fogad el hálapénzt. A hálapénzt elfogadók 10 százaléka havonta 200e forint felett jutott ilyen jövedelem kiegészítéshez, de 63,3 százalékának ez a bevételi forma havi 50 000 forintnál alacsonyabb bevételt jelent.

A másodállás kérdésére is külön kitért a MOK felmérése. A magyar szakorvosok 52%-a eszerint kettő vagy több állásban dolgozik. Az orvosok több mint fele, 57 százaléka, vállalkozóként is dolgozva teszi lehetővé a magyar betegek ellátását. A válaszadók hetede, 1143 orvos csak vállalkozóként dolgozik a magyar közegészségügyben, ezt a munkavégzést a törvény január 1-től nem teszi lehetővé.

A magyar orvosok 58 százaléka az Európai Uniós direktíva feletti 48 óra felett dolgozik, sőt,  20 százalékuk a törvény által engedett maximális 60 óra felett lát el betegeket.

„A kérdőív eredménye leplezetlenül mutatja be, hogy a magyar egészségügy eddig kizárólag az orvosok hivatásuk iránti elkötelezettsége és önkizsákmányolása miatt maradt működőképes”

– írja a felmérés publikált eredményeihez írt kommentárjában a MOK.

A kamara azt is megjegyzi, hogy bár üdvözli, hogy a kormány belekezdett a bérfejlesztés és a hálapénz kivezetésének folyamatába, de ahogy a felmérés eredményei is jelzik, az egyeztetések nélküli átalakítás kudarcba fulladhat és egyértelműen veszélyezteti a betegek biztonságát.

Mint arról a Mércén is írtunk, a szakmai szervezetek összesen 4 órányi egyeztettési időt kaptak, mielőtt a honatyák szavaztak volna a törvényről a parlamentben.

A kérdőív eredményei arra is rámutatnak, mennyire az érintettek feje felett zajlott az új szabályok kidolgozása: miközben a felmérés kitöltőinek 99%-a ragaszkodik ahhoz, hogy a Kormány az Orvosi Kamarát a törvény végrehajtási rendeleteinek megalkotásába érdemben vonja be,

a kamara a mai napig egyetlen rendeletalkotással kapcsolatos egyeztetésre nem kapott meghívást.

A MOk szerint a törvény beterjesztése, az azóta eltelt időszakban az egyeztetések hiánya ahhoz vezetett, hogy a járványhelyzet közepén az orvostársadalom jelentős része nem bízik a kormányban és elhagyni készül a közegészségügyet.

„A Kamara bevonásával, az orvosok felé transzparensen kivitelezett megegyezéssel lehet megnyugtatóan rendezni a helyzetet, ahogy a szakdolgozókat képviselő Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara szempontjainak figyelembevétele is szükséges”

– írja a szakmai szervezet.

Mint arról korábban írtunk, a  Független Egészségügyi Szakszervezet több más ágazati érdekképviseleti szervezettel együttműködve akciószövetséget szervez az új egészségügyi törvény ellen, ami véleményük szerint nemcsak az egészségügyi dolgozók, de a teljes társadalom érdekeit csorbítja.

Címlapkép: MTI/Czeglédi Zsolt