Megakadályozta Lánczi András, a Corvinus Egyetem rektora, hogy rendhagyó ülésen szavazzon a Szenátus egy, a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatóival és hallgatóival szolidaritást vállaló nyilatkozat kiadásáról. A szolidaritási nyilatkozat-javaslat a 24.hu információi szerint elfogadása esetén kimondta volna, hogy:
„A Budapesti Corvinus Egyetem Szenátusa kinyilvánítja szolidaritását a Színház és Filmművészeti Egyetem Szenátusával, munkavállalóival és hallgatóival, akik az Alaptörvényben foglalt joguknál fogva védelmezik egyetemük autonómiáját.”
A javaslat napirendre tűzését, amelyet Toronyai Gábor oktató, a Szenátus tagja október 6-án indítványozott, az egyetemet vezető testület egyharmada támogatta volna, Lánczi András, a kormánybarátságáról is ismert rektor azonban így sem járult hozzá a nyilatkozatot tárgyaló, rendkívüli ülés megtartásához. Egy, a Szenátusnak elküldött, ugyancsak október 6-i levélben ugyanis a rektor úgy fogalmazott:
„a javasolt napirendi téma nem tartozik Egyetemünk Szenátusának hatáskörébe, így a kérést nem áll módomban teljesíteni.”
Lánczira válaszul egy héttel később Toronyai Gábor arra hívta fel a rektor figyelmét, hogy a Corvinus Egyetem hatályos ügyrendje szerint mindenképpen meg kell tárgyalni a szolidaritási nyilatkozat tervezetét a Szenátusnak, amennyiben azt a tagok egyharmada írásban kérvényezi.
Ettől az ügyrendtől pedig a rektor saját hatáskörben nem térhet el, ellenben a rendkívüli ülést köteles a kérést követő 15 napon belül összehívni. Rosta Miklós tanár, a Szenátus egy másik tagja Lánczi viselkedésével kapcsolatban ezért a belső levelezésben megjegyezte a rektornak:
„Döntésed súlyosan sérti az egyetemi normákat és alapértékeket, azt antidemokratikusnak és bizalomrombolónak tartom.”
Lánczi azonban úgy érvelt, az egyetemi autonómiával kapcsolatos szolidaritási nyilatkozat „politikai, ideológiai kérdés”, ilyesmivel pedig szerinte a Corvinus nem foglalkozhat szenátusi üléseken. Válaszára több oktató is jelezte, a szabályzat nem tiltja az ilyen kérdések napirendre vételét, és az ilyen nyilatkozatokat sem, mire a rektor már élesebb hangon úgy kezdett érvelni, hogy az SZFE ügye egyáltalán nem fontos egyetemének, vannak jóval fontosabb ügyek is, ilyen például szerinte, hogy az egyetem berkein belül működő, sztálinisták által kivégzett Rajk László belügyminiszterről elnevezett szakkollégium nevét megváltoztassák:
„soroljak a Corvinust az SZFE-nél sokkal közelebbről érintő erkölcsi kérdést, ami miatt valamiért senki nem igényelte úgy kb. 30 éve a szenátusi megbeszélését? Pl. a Rajk szakkollégium elnevezése.
Szerencsére négy évnyi rektorságom a bizonyíték, hogy az Egyetemet igyekeztem távol tartani a politikai csatározásoktól. Miért? Mert az egyetemek – különösen a Corvinus – ki van téve a politikai behatolási szándékoknak. Pl. Gyurcsány miniszterelnök rendszeresen tartott előadást a média bevonásával. A jelenlegi miniszterelnök hányszor is tette ezt?! Sok egyéb példám volna még…”
írta, majd – miután előző válaszában Lánczi elutasította „ideológiai kérdések tárgyalását”, a kormány retorikáját feltűnően magáévá téve hozzátette, az SZFE ügye valóban jelentős, de szerinte annak fontosságát jelzi, hogy
„mert a magyar egyetemeknek valóban végre kell hajtania a maguk rendszerváltását, különben előbb vagy utóbb nem lesz rájuk szükség.”
Ezekre a rektori érvekre reagálva Rosta Miklós még megjegyezte, ha fontos a Rajk Szakkollégium kérdése Lánczinak, akkor vigye be azt a Szenátus elé, pont úgy, ahogyan a többi szenátor az SZFE-s nyilatkozat ügyét is bevitte, ebben semmi nem akadályozná meg. Hozzátette még a rektornak címzett e-mailjében:
„az elmúlt húsz évben – mióta az egyetemen vagyok – mindig meg tudtuk beszélni közös ügyeinket. Nekem az fáj, hogy most nem akarod megbeszélni, és nem javasolsz kompromisszumos megoldást.”
Lánczi András azonban a hosszú, viselkedését kifogásoló levélváltás végére sem változtatta meg álláspontját, így október folyamán egyszerűen nem hívta össze a Szenátus rendkívüli ülését.
Az SZFE diákjai szeptember 1-én azért foglalták el egyetemüket, mert még korábban – az ún. Corvinus-modellt követve – intézményük is kikerült az addig megszokott közvetlen, állami befolyás alól, irányítását egy közalapítvány kapta meg, amit Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója kapott meg, aki már számos alkalommal kifejezte politikai alapú ellenérzéseit az SZFE oktatóival és volt vezetésével kapcsolatban.
Az eddigi közel két hónap alatt a diákok, és a hozzájuk csatlakozó tanárok fenntartották autonóm intézményükben az oktatást, ugyanakkor az új kuratórium embereit nem engedték be az egyetem területére.
Lánczi, aki az első olyan magyar egyetemi rektor, politikatudós és politikai elemző aki közalapítványi fenntartású intézmény élén áll, 2016-es megválasztása előtt a Századvég Alapítvány elnökeként számos, az Orbán-rendszert támogató kijelentést engedett meg magának. Ezek közül az egyik leginkább emlékezetes az volt, amikor egy interjúban kifejtette,
„amit (a sajtóban) korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája”.
Frissítés, 16.50: A Corvinus Egyetem sajtóosztálya közleményben reagált a 24.hu általunk is közölt, belső információira, de reakciójukban nem tagadják, hogy Lánczi András rektor továbbra sem hívta össze a Szenátus rendkívüli ülését:
„A Budapesti Corvinus Egyetemen sikeresen zajlik az új modell alapján a megújulási folyamat, ahogy az elmúlt év a bizonyíték erre. Fontos, hogy folyamatos párbeszéd legyen az átalakulásban részt vevő érintettek között, és közösen építsék az egyetem sikeres működését megalapozó kultúrát. Éppen ezért a Corvinus Egyetem átalakításához kapcsolódó összes fontos lépést a Szenátus előtt is megtárgyaltuk, megtárgyaljuk.
Sokszínű és érdeklődő közösségünkben számos fórumon folyamatos beszélgetés zajlik közéleti kérdésekről, így a felsőoktatási változásokról és a Színház- és Filmművészeti Egyetemen zajló eseményekről is. Ezen fórumok működését az Egyetem vezetése aktívan támogatja, hiszen egy egészségesen működő egyetemi közösségnek és a hallgatók nevelésének lényeges eleme a nyílt vita a világ fontos és érdekes, akár megosztó kérdéseiről. Ezzel párhuzamosan azonban fontosnak tartjuk, hogy a hivatalos egyetemi döntéshozatali fórumok (pl. Szenátus) a hatáskörükbe tartozó ügyekkel foglalkozzanak, így más intézmények működésének konkrét ügyeit ne tárgyalják.
A Budapesti Corvinus Egyetem mindemellett támogatja a Magyar Rektori Konferencia azon törekvését, hogy segítse a Színház- és Filmművészeti Egyetemen kialakult helyzet minden érintett számára elfogadható rendezését.”
