Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A házi naperőművek támogatásából a társadalom jelentős része kimaradhat

A kormány legújabb, uniós finanszírozású háztartási naperőmű-programjával kapcsolatban sok még a bizonytalanság, többek között az átvételért fizetett összegek változása, valamint egyfajta hálózathasználati díj bevezetése, pontosabban eddigi nullás összegének emelése miatt – írja a Portfolio.

A kormányzat – és az EU – napelemtámogatási programjának azonban szintén szembetűnő jellegzetessége, hogy a lakosság életszínvonalát javító programok jelentős részéhez hasonlóan egy eleve stabilabb anyagi körülmények között élő csoportnak nyújt támogatásokat.

A kormányzati program szerint a fejletlenebb térségek nagycsaládosai igényelhetnek majd a telepített napelemek után 30-40 százalék vissza nem térítendő állami támogatást, ami 4 kilowatt körüli teljesítményű rendszereknél nagyjából 0,75-1,2 millió forintos támogatást jelent, vagyis a kedvezményezettnek 1,7-1,8 millió forintos befektetést jelentenek.

A beruházás nagyjából tíz év alatt térülhet meg, bár ennek részletei még nem világosak, ugyanis attól is függ majd, mekkora lesz majd az elosztói teljesítménydíj, amit a hálózat üzemeltetőjének kell majd fizetni, ahogy az sem világos, mekkora lesz az új átvételi ár. A jövőre beinduló támogatási rendszerben telepített háztartási erőművekre már olyan bruttó elszámolási rendszer lesz érvényes, melyben külön számítják a hálózatról vételezett, valamint a betáplált áram árát, ezek különbözetétől függ majd, milyen összeg kerül a villanyszámlára.

Ez persze csak azokat fogja érinteni, akiknek megvannak a forrásaik, hogy pályázzanak a programra, azonban sok, kevésbé fejlett régióban a háztartások jelentős részének csak álom lehet, hogy kormányzati segítséggel végrehajtott egyszeri beruházással tartósan csökkentsék rezsijüket.

A szükséges beruházáshoz ugyanis a háztartások jelentős része nem rendelkezik megfelelő tőkével – sőt, felüknek legfeljebb két hónapra van elegendő tartaléka – amit saját források hiányában akár hitelből is fedezhetnének. Jelenleg azonban nincs olyan hitelkonstrukció, aminek felvételével szegényebb háztartások igénybe tudnák venni az állami támogatást úgy, hogy a beruházás rentábilis legyen – persze ne legyünk igazságtalanok, lehet hogy később még lesz ilyen, és amennyiben kormányzati program részeként vezetik be, még arra is ügyelhetnek, hogy ne menjen úgy félre, mint például a babaváró hitel, ami leginkább a tehetősebbeket támogatja.

Azt is érdemes megjegyezni, hogy energiahatékonyság növelésére továbbra is rendelkezésre áll – Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból finanszírozott – viszonylag kedvező hitelkonstrukció, ami kamatmentes, tíz százalékos önrésszel lehet igényelni, és terhére szigetelést, nyílászárócserét valamint napelemes rendszer kiépítését is lehet finanszírozni. Viszont ehhez nem jár vissza nem térítendő támogatás, és sokaknak megterhelő egy ilyen rendszer kiépítésének finanszírozása, még ha nagyon kedvezményes hitellel ösztönzik is erre.

Végső soron tehát úgy néz ki, hogy a kormányzati – adott esetben uniós finanszírozású – energiahatékonysági és házi erőművek létesítését ösztönző támogatások elsősorban egy olyan, tehetősebb társadalmi réteg igényeit tudják kiszolgálni, melyek képesek önerővel beszállni a befektetésbe.

Az ő költségeiket ugyanakkor hatékonyan tudja csökkenteni a beruházás terén, ezzel pedig hosszabb távon, miközben a rosszabb helyzetben lévő csoportok kimaradnak a kedvezményezettek közül – hasonlóképp a CSOK-hoz, vagy akár a nagycsaládosok autóvásárlását segítő programhoz, melyek szintén olyan önerőt igényelnek, ami mellett sokan nem tudják őket igénybe venni, ugyanakkor olyanokat is támogathat, akik nem szorulnak rá.

A program egyébként illeszkedik a kormány energiastratégiájába, aminek keretében Magyarország energiatermelését fokozatosan atom- és napenergia-dominánssá alakítanák át, ennek keretében 2030-ig a 4 kilowatt körüli házi naperőművek számát a mostani 31 ezerről 200 ezerre növelnék.

Ezek eloszlása ugyanakkor úgy néz ki, továbbra is egyenlőtlen marad a társadalomban, így miközben a gazdagabbak megengedhetik, hogy megújuló energiával nyomják le költségeiket, a szegényeknek továbbra is marad a rezsicsökkentett hálózati áram (miközben maga a rezsicsökkentés is azokat támogatja komolyabb mértékben, akik többet fogyasztanak). A problémák kezelésére megoldást nyújthatnak a Szolidaritási Akciócsoport tanulmányában is említett energiaközösségek – melyek egyébként a kormány középtávú stratégiájában is szerepelnek.

Energiaközösségek

Itthon egyelőre kísérleti projektek léteznek csupán, mivel a magyar állam még nem véglegesítette az EU-s irányelvekhez illeszkedő jogszabályokat, bár a januárban közzétett Nemzeti Energiastratégiában (a dokumentumok itt érhetőek el) 2030-ra már minden járásban legalább egy megújulóenergia-közösséget vizionálnak.

Márciusban jelent meg a Innovációs és Technológiai Minisztérium pályázata Energiaközösségek kialakítását és működését támogató mintaprojekt megvalósítása címmel, a kiírás technokrata szemléletű, a közösségre mint az egyéneknél kiszámíthatóbb, prognosztizálható fogyasztóra tekint, ami jobban illeszthető az időjárásfüggő megújulókra érzékeny, meglévő energiarendszerbe. Bár a kiírási feltételek miatt feltételezhető, hogy csak nagyobb energetikai cégekkel konzorciumban pályázhatnak sikeresen alulról szerveződő közösségek, de bíztató, hogy az EU-s irányelvekkel összhangban a létrejövő kísérleti energiaközösségeknek a nyereségüket környezetileg, társadalmilag és/vagy gazdaságilag hasznos fejlesztésbe kell visszaforgatniuk.

A legbehatóbban a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) foglalkozik a témával, nevéhez kötődik az erről szóló legátfogóbb magyar nyelvű tájékoztató anyag is. A hazánkban zajló kísérleti törekvések fő célja, hogy széles körben implementálható modellt dolgozzanak ki – így a közösségi energiatermelés egy leendő szövetkezeti elvek szerint működő szolidáris gazdasági ökoszisztéma egyik pillérévé válhat. Ezen a Magyar Természetvédők Szövetségének klíma és energia munkacsoportja a Szolidáris Gazdaság Központtal dolgozik együtt. További információkhoz a következő e-mail címeken lehet hozzájutni: kozossegienergia@mtvsz.hu és szolidarisgazdasagkozpont@gmail.com

A SZACS tanulmányából

A házi kiserőművek mellett hangsúlyosak a nagy naperőművek is: elég ha a Mátrai erőmű mellett felépített napelemes kapacitásokra gondolunk, de ebben az üzletben is feltűntek már a kormányközeli vállalkozók, akiknek az érdekeit a hivatalok igyekeznek hatékonyan képviselni akár helyi gazdálkodókkal szemben. Ahogy egyelőre arra sem fordít sok figyelmet a kormány, hogy milyen területeken építenek fel energiatermelő kapacitásokat – így akár mezőgazdasági területek is áldozatul esnek áldozatul az energiaipari átállásnak.