Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Adósrabszolgaság: a kormány csinálja azt, amivel Sorost vádolja

Ez a cikk több mint 3 éves.

A Fidesz kommunikációjának Soros Györgyre vonatkozó részében mindig volt valami kitapinthatatlan érzelmi töltet, amely nem magyarázható pusztán a hideg politikai cinizmussal, de Orbán Viktor péntek reggeli rádióbejelentésében sokkal egyértelműbben kirajzolódott, miről is van szó: projekció, kivetítés.

Ez az a folyamat, amikor saját el vagy fel nem ismert érzéseinket, tulajdonságainkat másokban látjuk meg, és általa önmagunkban elrejtjük, de mégis kifejezésre juttatjuk.

Na, valami ehhez hasonló zajlott le péntek reggel a Kossuth Rádióban, csak nem egyéni, lelki projekció, hanem a NER kollektív politikai kivetítése.

Bejelentette ugyanis Orbán Viktor, hogy újfent nemzeti konzultációt indít (miért is ne, hisz’ folyik ki a pénz az ágy alól!), amiben az egyik kérdés az „új Soros-tervet” érintené, amely – és itt most az MTI összefoglalóját idézzük – „adósrabszolgaságot eredményező”, lejárat nélküli „örökkötvények” kibocsátásáról szól. Ehelyütt most nem mennénk bele, hogy ez az uniós szintű válságkezelési – kvázi pénzteremtési – javaslat miben áll, a miniszterelnök fejében a lényeg úgy áll össze, hogy a migránsok betelepítése után Soros most generációkra adósságba verné többek között a magyar népet.

Hogy jó lenne-e, ha az EU, pontosabban az eurozóna közös kötvényeket bocsátana ki, nem itt kell eldöntenünk, a kérdés a koronaválság, illetve egy friss német alkotmánybírósági döntés nyomán is új lendületet kapott, szóval fogunk erről még itt a Mércén is beszélgetni.

De függetlenül attól, hogy mit is gondolunk erről a javaslatról, amellett nem mehetünk el szó nélkül, hogy valójában az Orbán Viktor vezette kormány teszi azt, amivel Sorost vádolja, vagyis tereli „adósrabszolgaság” felé a magyar állampolgárokat és önkormányzatokat.

A koronavírus-járvány magyarországi begyűrűzése óta a kormány szinte naponta elmondja, hogy nem fogja segélyezni az anyagi nehézségbe jutott polgártársainkat. A „segély helyett munka” szlogenje persze hangzatos, de elfedi azt a tényt, hogy átmenetileg igenis jelentősen megnőtt az igény arra, hogy az állam kivegye a részét az emberek megélhetésének fenntartásából, hiszen munkahelyek szűnnek meg, vállalkozások csődölnek be, és a jövőbeli új munkahelyek ígéretével nem lehet hosszú hónapokon keresztül kenyeret rakni az asztalra, pénz is kell hozzá.

Szóval pénzbeli támogatásra nem számíthatunk a kormánytól, viszont a „gazdaságvédelmi akcióterv” részeként a kormány elkezdte durván ösztönözni a lakossági hitelezést. Az egyik legfontosabb ösztönzőt még márciusban jelentették be: a kormány 5,9 százalékban maximalizálta a zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek THM-jét.

Ez jelentős csökkentés, hiszen tavaly egy átlagos személyi hitel THM-je valahol 13 százalék között mozgott.

A probléma egyrészt azt, hogy ez a szint csupán év végéig érvényes, 2021 első napjától azonban újra meg fognak ugorni a törlesztőrészletek, a hitel felvevő pedig komoly összegeket veszíthetnek – figyelmeztettek a pénzügyekben jártas szakértők.

Ami akár azt is jelenteni, hogy a most felvett hitelek törlesztésére újabb hiteleket kell majd embereknek felvenniük, vagy más módon, de mindenképp ráfizetve törleszteniük a válság idején felvett hiteleiket.

Ha ez nem adósságcsapda, akkor mi az?

A másik probléma, hogy miközben jól láthatóan nem akarja a bajba jutott háztartások megélhetését támogatni a kormány, azzal semmi gondja nincs, hogy hitelfelvételre buzdítsa őket.

A magyar kormány tehát azt mondja az önhibájukon kívül, a válság miatt nehézségekkel küzdőknek: inkább adósodjatok el, de tőlünk támogatásra ne számítsatok.

Ugyanebben az irányba mutat a szintén nemrégiben bejelentett új kedvezményes diákhitel is, amivel eddig már több ezren éltek, és amelyről a Hallgatói Szakszervezet nemrégiben így nyilatkozott:

„Ez nem más, mint a valódi segítségnyújtás helyett a probléma szőnyeg alá söprése, a gazdasági nehézségeket ugyanis nem emeli le a hallgatók válláról. Senki nem akarja az életét adóssággal elkezdeni és ez a lehetőség, sajnos a legkiszolgáltatottabbaknak nem kínál valódi alternatívát. Annyit mond mindössze, a nehéz helyzetért, amibe önhibádon kívül kerültél, bűnhődhetsz később is.”

Ha bővebben érdekel ez a téma, nagyon tudjuk ajánlani a Partizán videóműsorát erről:

A dolog hasonlóan áll a települési önkormányzatokkal is. Nem elég, hogy a gazdasági leállás alapból bevételkiesést okoz neki, sőt a járvány miatt plusz terheket is magukra kellett vállalniuk (idősgondozástól a munka nélkül maradtak megsegítésén), de még a kormány is jelentős összegeket von el a gépjárműadó elvételével, vagy épp az ingyenes parkolás elrendelésével.

Már látszik, hogy ez a tendencia a jövő évi költségvetésben is folytatódni fog.

Mivel az önkormányzatok mozgástere amúgy sem túl nagy, több helyről is hallani, hogy bármilyen érdemi munka folytatásához több hitelhez kell folyamodniuk, ami újfent olyan helyzetet eredményezhet, amilyent már a devizahitelek bedőlése idején rengeteg települési önkormányzat megtapasztalt.

Orbán pénteki bejelentése tehát nem csupán a „más szemében a szálkát” minősített esete, de ráadásul egy kimondottan cinikus és társadalmi szempontból igen veszélyes kormányzati irányvonalat leplez.

A nemzeti konzultációban talán az „Orbán-tervről” is megkérdezhetnék az állampolgárokat…