Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A magyar lakosság elenyésző részét érdekli csak a romák sorsa

Ez a cikk több mint 4 éves.

A magyaroknak csupán a 20 százaléka érez valamilyen mértékű együttérzést a romákkal, derült ki egy friss felmérésből, melyet a Medián Közvéleménykutató Intézet közreműködésével készített el az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának Szociálpszichológia Tanszéke.

A Népszava összefoglalója szerint az online kérdőíves vizsgálatot egy 1039 fős mintán végezték, amely nem, életkor és lakóhely szerint reprezentatív a magyar lakosságra. A felmérés szerint a válaszadók többsége, 50-60 százaléka teljesen közömbös a romákkal szemben, 35 százaléka nyíltan vállalja, hogy előítéleteket táplál velük szemben és 20 százaléka még azt is elfogadhatónak tartja, ha politikusok romaellenes kijelentéseket  tesznek. 13 százalék akár romaellenes mozgalomhoz is csatlakozna.

A válaszadóknak mindössze 6 százaléka válaszolta, hogy nincsenek előítéletei roma származású honfitársaival szemben. Emellett csupán 18 százalék utasítja el a politikai cigányüldözést.

Szemben a 13 százalékkal, aki romaellenes mozgalomhoz szeretne csatlakozni, 14 százalék mondta, hogy „akár kis mértékben”, de hajlandó lenne valamit tenni a magyarországi cigányság helyzetének javulása érdekében (adományozással, önkéntes munkával, társadalmi mozgalomban való részvétellel).

A felmérés megállapítása szerint a magyar társadalom romákhoz való viszonyulását két érzelem, az együttérzés és a fenyegetettség érzése határozza meg leginkább. A válaszadók 40 százaléka érezte magát fenyegetve a romák által, ezzel párhuzamosan viszont 80 százaléka nem érzett semmiféle együttérzést velük. Tehát ahogy a Népszava cikke is megállapítja, jóval többen egyszerűen közömbösek a romákkal szemben, mint ahányan kifejezetten negatív érzéseket táplálnának velük szemben.

Kende Anna, az ELTE Szociálpszichológia Tanszékének vezetője szerint azokkal a csoportokkal szemben vagyunk a leginkább előítéletesek, amelyeket fenyegetőnek észlelünk. Azt, hogy kiket látunk fenyegetőnek, a  közbeszéd erőteljesen befolyásolni tudja. Ennek megfelelően Kende szerint 2016 körül azt lehetett megfigyelni, hogy míg addig a romák voltak a legelutasítottabb csoport Magyarországon, onnantól kezdve a muszlim bevándorlókkal szemben vált előítéletesebbé a magyar lakosság.

Ezt támasztja alá a Pew Research Center 2016-os felmérése is, mely szerint a muszlimokkal szemben a magyarok 72 százaléka elutasító, a romákkal szemben 64 százaléka, a zsidókkal szemben pedig 32 százaléka. A felmérés azt is megállapította, hogy az európai átlaghoz képest a magyarok jóval negatívabban állnak hozzá a kisebbségekhez: a romákkal szembeni elutasítás mediánértéke az EU-n belül 48 százalék.

A Pew Research Center 2016-os és az ELTE mostani felmérése is azonban világosan megmutatja, hogy

attól még, hogy a magyarok jobban utálják a bevándorlókat, mint a cigányokat, az utóbbiakkal szemben érzett elutasítás mértéke még mindig elképesztő.

Szintén mai hír, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság félmillió forintra büntette a Gozsdu udvarban biztonsági szolgálatot teljesítő céget, amiért tavaly nem engedtek be a szórakozóhely területére egy roma társaságot. A büntetés üdvözlendő – bár a mértéke minden bizonnyal elenyésző a hely bevételeihez képest -, de az, hogy ilyen esetek rendszeresen előfordulnak Magyarországon, az kifejezetten lesújtó képet fest az országról.