Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Kritikai hét: Klímaváltozás, kapitalizmus, rendszerváltás, populizmus

Ez a cikk több mint 4 éves.

A Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhelyének (PTI TEM) kezdeményezésére további hét szervezet (Fordulat folyóirat, Helyzet Műhely, Kellék folyóirat, Mérce, Polányi Center, Progress Alapítvány, Új Egyenlőség) vágott bele abba, hogy a 2019. szeptember 21. és október 2. között vidéken és Budapesten szervezett magyar és angol nyelvű rendezvényeiket összehangolják egy – reményeink szerint hagyományteremtő – Kritikai hét elnevezésű rendezvénysorozattá.

A Kritikai hét című rendezvénysorozat célja a hazai és Magyarországgal foglalkozó, társadalomelméleti és társadalomkritikai témákat, kérdéseket kutatók, aktivisták, közéleti szereplők közös gondolkodásra késztetése egy olyan helyzetben, ahol számos veszély fenyegeti a kritikai gondolkodást.

Úgy vélem, hogy az ilyen típusú kezdeményezésekre igencsak nagy szükségünk van manapság, amikor a hazai politikai és tudományos közeg komoly válságát éli. A társadalomelméleti és társadalomkritikai szempontok, témák és kutatók sohasem tartoztak a hazai társadalomtudományi élet főáramába, sok bírálat érte ezeket az irányokat a főáramú tudományosság felől és az akadémiai, felsőoktatási szféra igen gyakran be- és elzárkózott. Mégis, napjainkra a társadalomelmélet és társadalmkritika megkapaszkodott, megkérdőjelezhetetlen legitimációt vívott ki magának, intézményesedett a hivatalos tudományosságon belül és azon kívül, az ilyen témákkal és megközelítésben oktatók-kutatók pedig részben integrálódtak a tudományba, és jó személyes kapcsolatokkal is rendelkeznek a hivatalos közegekkel.

Az akadémiai kutatóintézetek válsága és a tudományos életnek a kormányzat általi bedarálása természetesen minden egyes tudományterületet fájdalmasan érint, de a kritikai szempontokon nyugvó társadalomtudományok és tudósok kitüntetett célpontjai az Orbán-rendszer kultúrharcának.

A Kritikai hét a személyes és tudományos összetartozás és összetartás kifejezése mellett alkalmas lehet arra is, hogy arról gondolkdjunk, hogyan biztosítható a társadalomelméleti- és társadalomkritikai műhelyek fennmaradása az ellenük is viselt politikai háború közepette.

A Kritikai hét arra is alkalmas, hogy a különféle műhelyek tevékenységét, szemléletmódját és a köztük természetesen meglévő vitákat bemutassa a széles nagyközönség és a közéleti szereplők számára. Természetesen a társadalomelmélet és -kritika nem ideológia vagy politikai tanácsadás, de kétségtelen, hogy olyan kulcskérdésekkel foglalkozik, amelyeknek közvetlen politikai jelentősége van. A rendszerváltás utáni hazai pártpolitikai baloldalt, amely természetes közege kellene, hogy legyen a kritikai szférából érkező gondolatoknak, fájó módon sokkal jobban érdekelte az, hogy a sajtó és a különféle véleményvezérek mit írnak róla és elhanyagolták a kritikai műhelyekkel való kapcsolattartást, vitát. Pedig mára készen áll egy olyan baloldali kritikai értelmiség, amely joggal várhatja el azt, hogy tevékenysége hatással legyen a közéletre.

Van tehát megvitatnivalónk mind a tudományos, mind pedig a baloldali politikai közeggel, ugyanakkor van dolgunk egymással is. Gagyi Ágnes a következőt írta a kritikai szerveződésekről 2018-ban:

„Bár a 2010-2017 közti időszakban a teljes baloldali mező állapotára nézve a szövetségkeresés… szimbolikus fázisából fakadó vonásokat láttam dominánsnak, emellett a különböző projektek mentén elindult az új társadalmi kapcsolatoknak és egyfajta új szakértőiségnek a kialakulása is. A különböző gyakorlati projektek során létrejött társadalmi kapcsolatok által formált új politikai gondolkodásnak és új szakértőiségnek a különböző formái ma egyelőre nem kapcsolódnak össze a mezőt egységesen formáló szimbolikus diskurzussá… Egy átfogóbb mozgalmi szerveződés, és a tudástermelésnek ezen belül létrejövő tágabb formái hiányában egy-egy kutatás szempontrendszere és tanulsága ma nem válik egy közös vitatér szerves részévé.”[1]

A helyzet azóta nem sokat változott és az előbb jelzett okok miatt éppen itt lenne az ideje megszervezni azt a közös vitateret és mozgalmi szerveződést, amely tudományos és közéleti szempontból a kritikai gondolkodás biztosítására hivatott. Reményeim szerint ehhez tesz hozzá a Kritikai hét.

A Kritikai hét eseményei

 

2019. 09. 21. (szombat) 17.30–19.00
Fordulat folyóirat
(7621 Pécs, Király utca 23-25.)

KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS KAPITALIZMUS – A FORDULAT 25 PÉCSI BEMUTATÓJA

Résztvevők: Sidó Zoltán és Domschitz Mátyás, a Fordulat folyóirat szerkesztői

 

2019. 09. 23. (hétfő) 19.00–21.00
Karl Polanyi Research Center of Global Social Studies
(1093 Budapest, Közraktár utca 4-6. )

POLÁNYI CENTER KÖNYVBEMUTATÓJA:
Chris Hann: Repatriating Polanyi. Market Society in the Visegrád States 

Résztvevők: Joanna Mroczkowska, Pulay Gergő, Sárkány Mihály, Szelényi Iván

 

2019. 09. 24. (kedd) 17:00–19:00
Politikatörténeti Intézet
(1054 Budapest, Alkotmány u. 2.)

KELLÉK FOLYÓIRAT LAPSZÁM-BEMUTATÓJA: 
„Populizmus(ok)” – Elméletek, viták (61. szám)

Résztvevők: a jelen lévő szerzőkkel Bakcsi Botond beszélget

 

2019. 09. 25. (szerda) 17:00–19:00
Örkény István Könyvesbolt
(1137 Budapest, Szent István krt. 26.)

PROGRESS ALAPÍTVÁNY KÖNYVBEMUTATÓJA: 
Antal Attila, Ágh Attila, Éber Márk Áron, Kapelner Zsolt, Pásztóy András, Pogátsa Zoltán: Neoliberális hegemónia Magyarországon. Elemzés és kritika

 

2019. 09. 30. (hétfő) 17.00–19.00
Politikatörténeti Intézet
(1054 Budapest, Alkotmány u. 2.)

PTI TEM ÉS A FEPS KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉSE: Two Elecions in Southern Europe

Résztvevők: Vassilis Ntousas (Senior International Relations Policy Advisor, FEPS), Maria Freitas (Senior Policy Advisor, FEPS), Pogátsa Zoltán (Új Egyenlőség), Bíró-Nagy András (Strategy, Policy Solutions)

 

2019. 10. 1. (kedd) 14.00–20.00
Politikatörténeti Intézet
(1054 Budapest, Alkotmány u. 2.)

PTI TEM KONFERENCIÁJA: A baloldal rendszerváltása

Tervezett előadók: Artner Annamária, Ágh Attila, Éber Márk Áron, Farkas Péter, Feró Dalma, Földes György, Hubai László, Kiss Viktor, Merényi Miklós, Pásztóy András, Tamás Gáspár Miklós, Vajnai Attila

 

2019. 10. 2. (szerda) 14.00–16.00
Politikatörténeti Intézet
(1054 Budapest, Alkotmány u. 2.)

CHINA VERSUS ITALY: SUCCESS VERSUS FAILURE

Beszélgetés Grillo, Francesco; Nanetti, Raffaella: Democracy and Growth in the Twenty-first Century The Diverging Cases of China and Italy (Palgrave Macmillan, 2018) című könyve alapján.

Résztvevők: Francesco Grillo és Pogátsa Zoltán

[1] – Gagyi Ágnes (2018): A válság politikái. Új kelet-közép-európai mozgalmak globális perspektívában. Napvilág Kiadó 249-250. pp]