Ahogy arról korábban a Mérce beszámolt: a rendőrség az idei Budapest Pride-ot ismét kordonok közé szorította volna. Csakhogy a felvonulást szervező Szivárvány Misszió Alapítvány a TASZ segítségével bírósághoz fordult.

A Fővárosi Törvényszék pedig lényegében kimondta: idén bárhol lehet majd csatlakozni a Budapest Pride-hoz, ahol a rendezők beengedik a felvonulásra érkezőket.

Az idei felvonulást (ami július 6-án a Kossuth térről indul majd) a szervezők időben jelentették be, Budapest Rendőrfőkapitánya azonban az elmúlt évek egyre fejlődő gyakorlata ellenére is úgy döntött, hogy a menetet csak akkor lehet megtartani, ha azt a „négy fal között tartják” – vagyis a gyűlés helyszíneit és útvonalát a rendőrség kiüríti, kordonokkal lezárja, és a résztvevők mindössze három (3!) ponton csatlakozhatnának a felvonuláshoz.

Ez már csak azért is hatalmas visszalépés lenne, ugyanis a tavalyi évben már jóformán a teljes útvonalon kordonok nélkül, szabadon vonulhatott a menet, így a szervezők is értetlenül álltak a szigorú rendőrségi döntés előtt.

Azt fontos kiemelni, hogy az utóbbi években folyamatosan csökkent – az ellentüntetések dacára – annak kockázata is, hogy a tíz évvel korábban történtekhez hasonló erőszakkal zavarják meg a felvonulást. Mindezekhez képest idén a főkapitány mégis bekeményített: kihasználva az új gyülekezési törvény adta lehetőséget, korlátozó határozatban írta elő a szervező számára a menetbiztosítás módját.

A szervezők ezért fordultak a TASZ segítségével a Fővárosi Törvényszékhez, hogy megtámadják a határozatot.

Az ítélet pedig kötelezte a rendőrséget annak a biztosítási gyakorlatnak az elfogadására, amelyet a szervezők tavaly már sikerrel alkalmaztak, de amiről a rendőrség idén tárgyalni sem volt hajlandó.

Vagyis a menethez idén is bárki, bármikor csatlakozhat, ahol a rendezők beléptetik, éppúgy, ahogy tavaly is.

Azt azért érdemes megemlíteni, hogy a Fővárosi Törvényszék ítéletében egyetlen szó sem esik kordonokról: sem azok meglétéről, sem hiányukról. Vagyis a rendőrség még mindig dönthet majd úgy, hogy kordonokkal zárja le az útvonalat, vagyis az azon található útkereszteződéseket, ám az ítélet függvényében ennek nem sok értelme lenne, hiszen a szervezők viszont bármikor, bárkit beengedhetnek.

A TASZ álláspontja szerint a Pride nyitottsága szempontjából előnyös végkimenetel ellenére a bírósági ítélet indokolása nem a legszerencsésebb.

Mint közleményükben írják:

„A rendőrség a felvonulás résztvevőinek biztonságára hivatkozott, ehhez képest a bíróság mégis abból indult ki, hogy a területzárás és a kordonok felállítása mások, a menetben részt nem vevő személyek jogainak és szabadságának védelme miatt szükséges. Azonban sem ezt az eltérő kiindulópontot nem indokolta meg a bíróság, sem azt, hogy a menet teljes zárása hogyan védené meg az erőszakos ellentüntetőktől a kívülállók jogait.”

Hegyi Szabolcs, a TASZ Politikai Szabadságjogok Projektjének munkatársa kiemelte, hogy bár örülnek annak, hogy a bíróság a gyülekezési szabadság javára döntötte el ezt a konfliktust, de

„kár, hogy az ítéletből sem derül ki, milyen konkrét tényekre alapozta a rendőrség, hogy idén jelentős erőszakos ellentüntetések zavarhatják meg a felvonulást, és azt az álláspontját, hogy a menet megóvása csak a teljes terület és útvonal lezárásával lehetséges. Különösen annak fényében, hogy az elmúlt két évben részlegesen kordonok nélkül zajlott a felvonulás, és nem történt említésre méltó konfliktus.”

Filó Mariann, az idei Budapest Pride felvonulás bejelentője jelezte, hogy szerintük továbbra sincs szükség a menet totális lezárására. Mégis lényeges fejlődésnek látják a Fővárosi Törvényszék ítéletét a tekintetben, hogy a szabadság és a biztonság ne legyenek egymást kizáró tényezők a felvonulás lebonyolításában.