Kormányra kerülhet-e újra Ausztriában a szélsőjobb? Percről percre az osztrák választásról!

A választás legnagyobb kérdése, hogy mennyire tud megerősödni a szélsőjobboldali FPÖ, amely a ’99-es választás után most ismét 20% fölé tornászta magát. A párt ma újra megszerezheti a második helyet is, és ezzel esély van arra, hogy vége szakadjon a 8 éve kormányzó néppárti-szocdem nagykoalíciónak. Kövesd a Mérce egész este tartó közvetítését!

umfrage-prophezeit-kurz-erdrutschsieg-35-prozent-fuer-oevp-chef-story-579214_1164x658px_fcae4a7e7a64021a288cbdd0e0b3437a_kurzkernstrache_parlament_jpg_1557274_1164.jpg

21. 15 – Itt az összes urna-szavazat, mi pedig búcsúzunk

Búcsúzunk ma estére. Ahogy az osztrák közszolgálati tévé listavezetői beszélgetésben a vezető politikusok, mi is csak annyit tudunk mondani, hogy aludni kell még egyet legalább, hiszen végleges eredmények csak a 980 ezer levélszavazat összeszámolása után lesznek. A ma este végleges, a szavazókörökben leadott szavazatok 100%-án alapuló végeredmény-becslése a következő:

22551598_10212489951616587_195339828_n_2.png

Annyi biztos, hogy a Néppárt győzelme miatt Alexander van der Bellen államfő Sebastian Kurzot fogja felkérni kormányalakításra, de az eredmény és a politikai nyilatkozatok alapján sem a néppárti-szélsőjobboldali, sem a szociáldemokrata-néppárti, sem a szociáldemokrata-szélsőjobboldali koalíció nem zárható ki. Ez a következő napok kérdése. Ahogyan az is, hogy a Zöldek valóban kiestek-e, vagy benn tudnak-e maradni egy mázlis 4,01-gyel. Ehhez az kell, hogy a levélszavazatok kedvezőbbek legyenek számukra a vártnál.

Itt pedig egy kép arról, hogy 2013 óta honnan hova vándoroltak a szavazók:

2017-10-15_6.png

Az látható, hogy míg az SPÖ-től kb. annyi szavazó ment az FPÖ-höz, mint amennyi érkezett a Zöldektől és a 2013-ban távol maradóktól, a Grüne szavazói szerteszét szaladtak. Az FPÖ pedig a szocdemeken túl a Néppárttól, a távol maradóktól és a korábban belőle kivált, idén már nem induló, BZÖ-től hozott szavazókat.

21. 05 – Heinz – Christian Strache és az FPÖ

Még semmi sem biztos, a becslés az összes urnába dobott szavazat megszámlálása után már nagyon pontatlan nem lehet, de azért hátra van még 14%-nyi levélszavazat, a koalíciókról pedig a végeredmény ismeretében lehet érdemben spekulálni.

Érdemes azért felidézni, amit két évvel ezelőtt Anton Pelinka osztrák politológus, a Magyar Narancsnak mesélt arról, mi is az az FPÖ, és ki lehetne a párt megfelelő koalíciós partnere. Felmerült például, hogy miben más a pártot most vezető Heinz-Christian Strache és a pártot korábban a politikai mainstreambe juttató, 2008-ban autóbalesetben meghalt Jörg Haider:Bár Strache átvette Haider helyét a pártban, és számos dologban szembement elődjével, azért hasonló a múltja, mindketten a nagynémet nacionalista körökből érkeztek. Alapítása idején ez a nemzetiszocializmushoz is igen közel álló ideológia volt az uralkodó a pártban, csak ma már nem működik, senki nem fogékony már az Anschluss-nosztalgiára, ezért lőtte be magának Strache az osztrák patriotizmust.”

De vajon Haider karizmatikusabb volt, mint Strache?

Más volt. Haider egy kaméleon volt. Vagy ha picit pozitívabb jelzőt akarok használni: egy komikus. Aki szeretett és tudott is beszélni. Strachéról ezt nem lehet elmondani, mégis akkora sikert ért el Bécsben, amekkoráról Haider legfeljebb csak álmodott. Strache a kevésbé képzetteket szólítja meg, a modernizáció veszteseit. Ezért olyan jók az eredményei a munkásnegyedekben. Haider ezzel szemben inkább a középosztályhoz beszélt. Strache se jön rossz házból, csak épp nála ez nem jön át, így lett ő a proletariátus Robin Hoodja, aki megmenti a munkásokat az ­állásukra pályázó menekültektől.

A képzett középosztállyal viszont nem bír szót érteni, hiszen nem annyira szofisztikált és szórakoztató, mint Haider volt. Egyszerűbb, egyértelműbb szavakat használ, amelyek a munkáskörökben jobban rezonálnak. Strache alatt a Szabadságpárt lett Ausztria első számú munkáspártja, ugyanúgy, ahogy Marine Le Pen alatt a Nemzeti Front Franciaországé. (…)”

Na és hogy ki lenne nekik a tökéletes koalíciós partner?

A történelmi tapasztalat miatt adja magát, hogy a Néppártot mondjam, hiszen 1999-ben Wolfgang Schüssel kancellár koalícióra lépett az akkor Jörg Haider vezette Szabadságpárttal. Viszont azt is látni lehet, hogy Strache szívesebben állna össze a szocdemekkel, hiszen a szlovák példa (amikor Robert Fico miniszterelnök két szélsőjobboldali pártot is bevett a koalíciójába) azt mutatja, hogy egy baloldali párt könnyebben legitimálja a szélsőjobbot, mint egy konzervatív. (…)”

20. 52 – Az ÖVP és FPÖ választók között messze az ÖVP-FPÖ koalíció a legnépszerűbb

Az ORF választási szakértője érdekes adatokat ismertetett. A Néppárt választóinak 40 százaléka szeretné az széljobbot koalíciós partnernek, ezzel az FPÖ messze a legnépszerűbb lehetséges koalíciós partner az ÖVP választók között. Visszafelé még nagyobb a szerelem: az FPÖ választóinak 60 százaléka szeretné az ÖVP-t koalíciós partnernek.

merce.hu

20. 36 – A Zöldek nagyon szerencsétlenül járhatnak ma este

A majdnem teljes feldolgozottság (99.6%) alapján készített becslés így néz ki.

22553429_10212489711810592_1649437317_o.png

Ez azt jelenti, hogy a szociáldemokraták végül bejönnek a Néppárt mögé a második helyre, mögöttük közvetlenül ott az FPÖ.

A Zöldek pedig 31 év után búcsút inthetnek a Parlamentnek, a szakadár populista-zöld Peter Pilz listája viszont a jelenlegi becslések alapján bent van, ahogy a liberális NEOS is.

Fontos megjegyezni, hogy ezek még mindig csupán becslések, és ma már nem fogjuk tudni a végleges eredményt, csak hétfőn fogják megszámolni a kb. 980 ezer levélben szavazó szavazatát, ami még módosíthat a ma esti becsléseken.

A részvétel amúgy jóval magasabb a 4 évvel ezelőttinél: 74,9%-ról körülbelül 79,5-re nőtt!

20. 29 – Mit adott Ausztriának a szélsőjobb?

Jó esély van 22 év után egy újabb Néppárt – Szabadságpárt kormányra, de a szocdemek sem zárták ki a szélsőjobbal való közös kormányzást sem. Persze még az is lehet, hogy marad a nagykoalíció. Mai cikkünkben arról írtunk, hogy milyen várakozásokkal lépett kormányra 1999-ben a Néppárttal a szélsőjobboldali FPÖ, és miért zuhant nagyot néhány évvel később a 2005-ben ketté is szakadó párt.

Az FPÖ már 1999-ben is a legerősebb párt volt a kékgalléros munkások között. A pártot  a kormányzás után elsősorban azért büntették meg ezek a választók, mert nem tudott megfelelni annak az ígéretének, hogy a kisemberek érdekeit fogja képviselni. A gyakran nyilvánvalóan inkompetens kormánypolitikát végig heves belső viták, megosztottság, botrányok kísérték.

Az ÖVP-FPÖ koalíció vezényelte le Ausztria történetének legkomolyabb liberalizációs reformprogramját. Ezek közül különösen a nyugdíjreform és a privatizáció emelkedik ki, de komoly megszorítások érték a munkanélküli biztosítási rendszert és a felsőoktatást is.

20. 03 – A Parlament épülete előtt megjelentek az első tüntetők a jobboldali “Fekete-Kék” koalíció ellen

19. 56 – Koalíciós lehetőségek Alsó-Szászországban: bonyolult a helyzet

Alább írtuk, hogy a németországi Alsó-Szászországban tartományi választásokat tartanak, az elsőt a szeptemberi szövetségi választások óta. A szocdemek meglepően jól szerepeltek, és majdnem 5%-ot erősödve megverték a CDU-t. Kormánytöbbséget azonban nem lesz könnyű alkotni.

A liberális FDP kizárt egy „közlekedési lámpa” koalíciót az SPD-vel és a Zöldekkel. A ZDF adatai szerint a választók többsége egy SPD-Zöld koalíciónak örülne. Ez az egyetlen lehetőség, amit többen tartanak jónak, mint rossznak. Az a baj, hogy a jelenlegi adatok és a prognózis alapján a szociáldemokratáknak és a zöldeknek egy mandátum hiányozna a többséghez. Az FDP elzárkózása miatt többségi kormányt így csak egy kereszténydemokrata-szociáldemokrata nagykoalíció, vagy egy CDU-FDP-Zöldek „Jamaika” koalíció tud alakítani. Ezek azonban mind népszerűtlen lehetőségek.

19. 38 – A szélsőjobbos humorkampány

Az FPÖ idén arra jutott, hogy a vicceskedéssel lehet a legjobban megfogni a választókat (az azonnali.hu hosszasan elemezgette is ezt). Ennek egyik legszebb példája az a kampányvideó, amelyben egy nemzeti érzelmű motoros bemegy a tetoválószalonba, és azt kéri, varrják a hátára Kurzot, aki gyönyörűen tud manapság nacionalista hangokat pengetni. Az elkészült tetoválás viszont az ÖVP vezetőségét mutatja, mire nemzeti motoros barátunk eszméletét veszti. Az üzenet: ha Kurzra szavazol, megkapod vele az egész néppárti pereputtyot.

Amúgy az FPÖ plakátok is rendre erről győzködik a választókat: lehet, hogy Kurz most úgy tesz, mintha radikális, nemzeti érzelmű, idegengyűlölő lenne, de valójában ő is a politikai elit része és az FPÖ témáit lopja. Azaz: szavazzatok inkább az igazira – mondja Strachéék pártja.

19. 10 – A szocdemek úgy tűnik, másodikak lesznek, a Zöldek a parlamenti küszöbön egyensúlyoznak

A SORA intézet legújabb becslése szerint, amit pár perce ismertettek az ORF-en, és a szavazókörökben leadott szavazatok 86,2%-a alapján készült, továbbra is az ÖVP a legerősebb párt 31,6%-kal. Ezzel nagyot, 7,6%-ot erősődik a 2013-as eredményükhöz képest.

A szociáldemokrata SPÖ úgy tűnik, meg tudja tartani a második helyét 26,9%-kal. A szélsőjobboldali FPÖ ugyan 5,5%-kal jobban szerepel, mint 2013-ban, de még így is újra csak a harmadik helyet tudja megszerezni, 26,0%-kal. A kis pártok közül legjobban a liberális NEOS szerepel, jelenleg 5,1%-ra teszik őket, eközben pedig úgy néz ki, hogy a Zöldek továbbra is a Parlamenten kívül találhatják magukat: 8,5%-ot vesztve csupán 3,9%-ot érhetnek el. A Zöldektől kivált Peter Pilz listája még mindig esélyes a bejutásra, 4,3%-os eredményt becsülnek nekik.

22556161_10212489223598387_86490052_o.png

A választási részvétel a becslések szerint 79,3% volt.

18. 55 – Az FPÖ vezetője az ORF-nek: “Az emberek 60 százaléka a mi programunkra szavazott”

Heinz-Christian Strache szerint még nem dőlt el, hogy ki lesz a második. De szerinte a választási eredmény egyértelműen azt mutatja, hogy az emberek változást akarnak. Megjegyezte, hogy a választók majd’ 60 százaléka az FPÖ programjára szavazott, ezzel ironikusan arra utalt, hogy Kurz vezetésével az ÖVP átvette az FPÖ programját.

18. 45 – Michael Häupl, Bécs szociáldemokrata polgármestere szerint nem állnak össze a széljobbal

Michael Häupl, Bécs polgármestere, a kancellár-pártelnök Christian Kern után (vagy talán előtt?) legfontosabb és legbefolyásosabb SPÖ politikus az elmúlt percekben azt nyilatkozta az ORF-nek, hogy szerinte ÖVP-FPÖ kormány jöhet majd, bár ő szívesen tárgyalna az ÖVP-vel a nagykoalíció folytatásáról. Egy sokat spekulált (és Burgenlandban tartományi szinten már működő) SPÖ-FPÖ (piros-kék) kormányt viszont a maga részéről kizártnak tart.haupt20090911202916.jpg

 

18. 38 – Közben egy nyugat-német tartományban, Alsó-Szászországban is választások voltak

A niedersachseni tagállami választások fontosak. Egyrészt az észak-nyugati Niedersachsen területére nézve Németország második, míg népességét tekintve negyedik állama. Másrészt ez a választás Martin Schulz szociáldemokrata pártelnök ellenzéki stratégiájának első nagy próbája. A CDU-nak is fontos volt a választás: egy jó eredmény megerősítette volna Angela Merkelt a koalíciós tárgyalásokon. Ezért nekik nem is jó hír, hogy a ZDF-en ismertetett kutatási adatok alapján Stephan Weilt, az SPD listavezetőjét az emberek 50, míg Bernd Althusmannt a választók 32 százaléka látta volna szívesen miniszterelnöknek.

22496961_10212489118755766_1178167796_o.pngHatkor bezárták az urnákat és a ZDF, német közszolgálati televízió prognózisa alapján az SPD a választás nagy nyertese. Ezek szerint az SPD 37 százalékot szerez, ami közel 5 százalékponttal jobb eredmény a 2013-asnál.  A prognózis szerint a CDU gyengült, 35 százalékra van kilátása, míg 2013-ban még 36 százalékos eredménnyel egyértelműen a legnagyobb erő volt az államban.

A Zöldek a választás nagy vesztesei, 2013-as 13,7 százalékos eredményük helyett 8 százalékot ad nekik az ARD és a ZDF prognózisa. Az AfD- 5,5 százalékkal valószínűleg éppen bejut az állami törvényhozásba. Az FDP az előrejelzés szerint valamennyit veszített szavazati arányából és negyedik lett (2013-as 9,9 százalék helyett csak körülbelül 8-at fognak szerezni). A baloldali Linke az előrejelzés szerint bár valamennyit tudott javítani 2013-as eredményén, 4,5 százalékkal ismét az 5 százalékos küszöb alatt maradnak, és nem sikerül visszajutniuk az állam törvényhozásába, ahonnan 2013-ban estek ki.

Az SPD istavezetője, Stephan Weil szemmel láthatóan jó kedvűen és bizakodva tartotta meg első nyilvános beszédét az urnák lezárása után. Óvatosságra intett, hogy ez még csak prognózis, de mindenképpen erősödni tudtak, jelentette ki. Emlékeztetett, hogy nagyon fontos eredmény lenne, ha a szociáldemokraták történetének legrosszabb szövetségi eredménye után ilyen mértékben meg tudnának erősödni Niedersachsenben, mint azt az előrejelzés mutatja. A CDU listavezetője már gratulált az SPD jó eredményéhez.

18. 18 – Az osztrák Zöldpárt is szakadt, de ott “az osztrák Schiffer András” lépett le

A Zöldek 4 éve még 13%-ot kaptak, idén ennek biztosan a töredékére számíthatnak. Sőt, a legújabb, 6 órai becslések szerint a Zöldek éppenhogy, de kiesnek a parlamentből

Ennek elsődleges oka az, hogy a párt egyik nagy öregje, a Techet Péter által “az osztrák Schiffer Andrásként” emlegetett Peter Pilz tavasszal kilépett a pártból és újat alapított. Pilz a Zöld Párténál populistább hangot próbál megütni, és volt Zöld párti társaitól eltérően gyakran hivatkozik az Iszlámra mint veszélyforrásra. Pilzék, úgy tűnik, egy lehelettel jobban szerepelnek a Zöldeknél, és valószínűleg bent lesznek a parlamentben.

940x528.jpg

Érdemes elolvasni az Azonnali riportját Peter Pilz bizarr kampányeseményéről: a pártelnököt egy nagytőkés látta vendégül a saját plázájában.

18. 09 – Most a szocdemeket mondják a második helyre, a Zöldek kieshetnek

A SORA intézet legújabb becslése szerint, amit az elmúlt percekben ismertettek az osztrák közszolgálati ORF-en, az ÖVP áll egyértelműen az első helyen 31,5%-kal, az SPÖ feljött a második helyre 27,1%-kal, az FPÖ pedig lecsúszott a harmadik helyre 25,9%-kal. A Zöld Párt viszont 30 éve először úgy tűnik, mégsem jut be a Parlamentbe, négy évvel ezelőtti rekorderedményükhöz képest (12,4%) csupán 3,9%-on állnak. A liberális NEOS 5,1%-kal biztosan bekerül, a Zöld Pártból kivált Peter Pilz listája pedig jelenleg 4,4%-on áll, így ők is bejuthatnak a Parlamentbe.

hochrechnung_4782316.png

Fontos viszont hogy még semmi sem dőlt el, csupán fél óra alatt óriásit változott az eredmény, várjuk még a további részadatokat, a Zöldek még visszakerülhetnek és Peter Pilz listája is akár kieshet még.

Sokan azzal számolnak, hogy csak hétfőn, legrosszabb esetben csütörtökön (ekkor összesítik az utolsó levélszavazatokat) fog kiderülni véglegesen, hogy 5 vagy 6 párti lesz-e az új osztrák parlament.

17. 42 – Visegrád, Ungarn

Még nem látni, második, vagy harmadik helyre ér be ez FPÖ, de az már világos, hogy nagyon sikeres kampányt folytattak, az első becslések szerint 6-7%-kal erősödtek ’13-hoz képest. De ha nem kerülnek kormányra, akkor is rányomták a bélyegüket a választásra.

A szélsőjobb sikerrel befolyásolta a többi párt agendáját – bevándorlóellenességük a többieket is érzékelhetően jobbra lökte –, ezzel is arra játszva, hogy a párt kormányzó erővé váljon. Tavaly már az elnökválasztáson megmutatta az FPÖ, mire képes, amikor majdnem elnököt állított. Sebastian Kurz ebben a konstellációban a „jobboldal Macronja”  – fogalmaznak egyes nemzetközi lapok, arra utalva, hogy egy reakciós politikához sikerült egy szimpatikus arcot illesztenie. Ráadásul az ifjú reménységnek úgy sikerült a kormány gazdaság- és bevándorláspolitikáját szidalmaznia, és egyben valami „újat” ígérnie, hogy pártja valójában már három évtizede kormányon van (még ha nem is mindig legnagyobb kormánypártként). A Frankfurter Allgemeine Zeitung úgy fogalmaz, hogy az osztrákok a politikájuk jobbra tolásával felsorakoztak az idegenellenes visegrádi négyekhez.

A Visegrád-kapcsolatot persze nem csak az elemzők hozzák fel, de maguk a politikusok is. A szélsőjobbos FPÖ vezetője H-C Strache például az osztrák közszolgálati tévében beszélt arról, hogy országa akár be is léphetne a visegrádi négyek közé. Vagy legalábbis többet kellene velük kooperálnia. Osztrák elemzők viszont azt gondolják, ilyesmibe a választások legesélyesebb nyertese, a Néppárt nem menne bele, hiszen hosszabb távon az rontaná az osztrákok renoméját és érdekérvényesítő képességét Európában.

Tulajdonképpen ilyesminek értelme csak akkor lenne, ha az FPÖ kormányozna, hiszen populizmusában Strache pártja eléggé egy húron pendül a jelenlegi lengyel és magyar kormánnyal – sőt Marine Le Pen brüsszeli alapítványa ki is adott egy dokumentumot, amelyben az áll, hogy Norbert Hofer, az FPÖ tavalyelőtti elnökjelöltje tavaly találkozott is Miloš Zeman cseh elnökkel, hogy a visegrádi együttműködés kibővítéséről beszéljenek – állítólag akkor Magyarország ennek ellene volt. Másrészt viszont azt is látni, hogy a V4-ek alapvetően nem sok kérdésben működnek együtt, a közös menekültellenességüket leszámítva semmiben nem tudtak egységesen fellépni, még ha lenne is potenciál például egy közös energiapolitikában. Egy ilyen kaotikus csoportnak pedig nem nagyon van értelme tagjává válni.

A jobb kapcsolatok viszont nem kizártak, és Orbánnak is nagy valószínűséggel barátibb lesz az osztrák fogadtatása a jövőben. Bár Alexander Van der Bellen személyében továbbra is zöld, progresszív elnöke lesz az országnak, aki szót emel majd mindenféle jogsértések miatt, azokat tettek nem fogják követni. Valószínűbb a pragmatizmus, a szemet hunyás vagy az egyetértés a V4-ekkel. Végülis Van der Bellen is azt ígérte a kampányában, hogy jobban fogja hazája gazdasági érdekeit képviselni, mint elődje, ahhoz meg nem árt, ha smúzol egyet Orbánnal és Áderrel, ahogy tette azt most nyáron is, amikor találkoztak.

merce.hu

17. 34 – Hogy nézzük a becsléseket?

A végeredményre való becsléseket amúgy 3 intézet is publikálja, ezeket a Belügyminisztérium által közölt részeredmények alapján és az exit polljaik alapján állítják össze. A legmegbízhatóbb a SORA intézet becslése, amit a közszolgálati ORF-nek készítenek, ezen kívül az AGRE Wahlen és a Servus TV is ad ki számításokat, ám azt fontos tudni, hogy ez utóbbi csak az urnákba leadott szavazatokat fogja becsülni, a levélszavazatokat nem – így elég nagy eltérések lehetnek az eredmények között.

17. 13 – Az első becslések szerint néppárti győzelem mellett a szélsőjobb és a szocdemek küzdenek a második helyért

22556275_10212488462739366_508463925_o.png

Bár a szocdemek és az FPÖ között kevés a különbség, a bécsi szavazatok megszámlálása előtt biztosan nem lehet megmondani, hogy ki a második. (A becslés +/-2,4%-os hibahatárral működik.)

A liberális NEOS valószínűleg bent van a parlamentben, a Zöldek és a belőlük kivált Liste Peter Pilz izgulhat a számláláson. A küszöb 4%-os.

16. 58 – 2013-ban így szavaztak az osztrákok

Perceken belül jönnek az első becslések, addig is nézzük meg, hogy szavaztak 4 éve az osztrákok.

22523697_10212488277574737_1707985241_n.png

Az FPÖ-ből 2005-ben kivált BZÖ és a Liste Frank Stronach idén nem indult, a Zöldek viszint kettészakadtak. Idén mind a Grüne, mind a korábbi pártelnök által alapított Liste Peter Pilz számára a 4%-os küszöb megugrása a kérdés.

16. 52 – Többen szavaznak, de a részvételi arány nem feltétlen lesz magasabb

Noha 5-ig semmilyen adat nem szivároghat ki, arról szólnak a hírek, hogy a szavazókörökben nagyobb aktivitást tapasztalnak, mint a korábbi választásokon. A részvételi arány valószínűleg mégsem lesz magasabb, a megnövekedett aktivitás valószínűleg annak köszönhető, hogy idén a legmagasabb a szavazásra jogosultak száma: 6,4 millió ember szavazhat. Levélszavazást is idén igényeltek a legtöbben, 890 ezren. És idén van a legtöbb jelölt is. 16 párt indul, ebből 10 országos listával is rendelkezik.

16. 40 – Schwarzenegger Kurz mellett

A stájerországi születésű Arnold Schwarzenegger épp most jelentette be, hogy Sebastian Kurzot, a Néppárt 31 éves kancellárjelöltjét támogatja.

16. 25 – De hogy is néz ki a választási rendszer Ausztriában?

Az osztrák választási rendszer egy tisztán listás és teljesen arányos rendszer, Közép-Európában szokatlanul alacsony, 4%-os parlamenti küszöbbel. A Nationalrat (Nemzeti Tanács = Osztrák Parlament) fixen 183 képviselői helyét 39 regionális lista, majd 9 tartományi lista és végül egy szövetségi/országos lista alapján osztják ki. Minden 16. életévét betöltött osztrák állampolgárnak 1 szavazata és legfeljebb három Vorzugsstimme-je (preferencia szavazata) van. A szavazó választ egy pártot, majd ezen párt regionális, tartományi és országos listájáról kiválaszthat egy-egy jelöltet, aki számára kifejezetten szimpatikus, ezért jobb listás helyen szeretné látni, mint ahová a jelölő pártja tette. Így néz ki a szavazólap:

nrw2017_stimmzettel_muster_gross2.jpg

A képviselői helyeket előbb a 39 regionális listán osztják ki, a mandátumot nem eredményező szavazatok felkerülnek a tartományi listákra, ott újra kiosztanak mandátumokat, majd végül a fel nem használt szavazatok felkerülnek az országos listára és ott kiosztják a fennmaradó képviselői helyeket. A végeredmény egy a szavazatok arányát majdnem tökéletesen leképző parlamenti eloszlás, ami a nagyobb pártok esetében figyelembe veszi a regionális és tartományi preferenciákat. A preferencia szavazatok viszont nem igazán játszanak, nagyon ritka, hogy ezek ténylegesen befolyásolják a jelöltek helyét az egyes listákon.

16. 15 – Korán zárnak az urnák, 5-től jönnek az eredmények!

Először is nézzük meg, hogy hol mikor zárják az urnákat, hogy lássuk, nagyjából mikor érkezhetnek majd az első eredmények.

Ausztriában a szavazóköröknek nincs egységes nyitva tartása, minden település maga dönti el, mikor nyitnak ki és meddig tartanak nyitva a szavazókörei. Csupán annyi van meghatározva, hogy legkésőbb 17 órakor kell bezárniuk, a nyitás viszont elméletileg akár éjfél is lehet. A levélszavazás bevezetése óta viszont nincs olyan szavazókör, ahol már éjféltől lehetne szavazni, a legkorábbi nyitás reggel 6 óra. Csupán 5 kisebb településen lehet már reggel 6-tól szavazni, további 20 kisebb településen 6:30-kor és 6:45-kor nyitottak a szavazóhelyek, a települések túlnyomó többségében viszont csak 7-kor vagy 8-kor kezdték meg a szavazást. Csupán Bécsben és Innsbruckban, valamint 5 kisebb településen lehet a legkésőbbi időpontig, tehát délután 5-ig szavazni, a többi tartományi fővárosban és nagyobb településen délután 4-kor zárják az urnákat. Vorarlberg tartományban nagyon igyekezniük kell a szavazóknak, ott mindenhol, még a tartományi fővárosban is, legkésőbb már 13 órakor (!!!) bezártak a szavazókörök.

Viszont! A korai zárás meglepő módon nem megy a részvétel rovására, még úgy sem, hogy a 16 évesek is szavazhatnak (a 2013-as választás óta). 2013-ban 74,91% volt a részvétel, 2008-ban 78,81%, 2006-ban 78,48%, 2002-ben 84,27%, 1999-ben pedig 80,42%. Megfigyelhető ugyan egy visszaesés, de ez inkább az általános európai trendbe illeszkedik, és nem a szavazókörök korai zárásával van összefüggésben, ugyanis az mindig is így volt.

Olvass tovább!