Szijjártó Péter szerint a magyar romák munkanélkülisége miatt nem fogadhatjuk be a menekülteket

Szijjártó Péter elvitte egy körre a propagandavonatot. „Véleményünk szerint a bevándorlásnak nincsen jó hatása, legalábbis a mi társadalmunkra, amelyet így is próbára tesz a roma közösség munkanélkülisége” – közölte a külgazdasági és külügyminiszter egy olasz lapnak adott interjúban. De mire gondolhatott a szerző (azon belül, hogy nyilván kellett valami keményet üzenni Brüsszelnek kvótaügyben)?
22522256_1676771432374001_203851635_o.jpg

Talán mondanunk sem kell, mennyire álságos dolog a menekültügyet összemosni a hazai munkanélküliséggel, azon belül is a romák munkanélküliségével. Már akkor tudtuk, hogy mennyire hamis ez az összevetés, amikor az első kék óriásplakátok megjelentek, és minden másfeledik sarkon azt lehetett olvasni (szigorúan magyarul!), hogy „Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját!” De hát ugye az nyilvánvaló, hogy nem a nekünk kikalkulált 1294 menekült fogja romba dönteni a magyar munkaerő-piacot? Az pedig elég embertelen érvelés egy minisztertől, hogy azért nem engedünk be menekülteket, mert: A. nincs munkahely idehaza, még a saját romáinknak se jut, nehogy már tovább növeljék a munkanélküliséget. B. ha meg idejönnek, és mégiscsak el tudnak helyezkedni valahogy, akkor azzal a magyarok elől foglalják a helyet.

Az egy más kérdés, hogy valóban óriási terhet ró a magyar társadalomra, hogy a munkaerő-piac jelenleg is döglődik. Egyes szakmákban óriási a munkaerő-hiány, míg a munkanélküliség tekintetében sem állunk túl jól. Paradox helyzet, ugye? Csak két példát hoznék a döglődésre, amelyek például árnyalják egy kicsit a Szijjártó által behozott retorikát: többek közt az elvándorlásnak köszönhetően nő egyre a munkaerő-hiány, ám az érintett szakmákat (és itt a villanyszerelőtől az informatikuson át a fogorvosig sok mindenkire kell ám gondolni) nem lehet sem a jelenleg munkanélküli, de megfelelő végzettséggel nem rendelkező magyarokkal, sem (egy esetleges betelepítés után) az ehhez szükséges nyelvtudással és végzettséggel nem rendelkező menekültekkel feltölteni – vagyis ebben az esetben a két csoport nem konkurenciája egymásnak.

merce.hu

Eközben pedig a kormány csodafegyvere, a közmunka-program is kifulladni látszik – ami viszont valóban a hazai romákat érinti súlyosan, illetve mindazokat, akik a mélyszegénység peremén, szaktudás nélkül kényszerülnek bele a kitörési lehetőséget alig biztosító közfoglalkoztatásba. A probléma persze itt sem egyszerű: ma ott tartunk, hogy a szakképzés szétverésével Magyarország kormánya tulajdonképpen bebetonozta az olcsó, de rosszul képzett munkaerőként az életbe kilépő fiatalokat egy kizsákmányolásra épülő rendszerbe (alacsony bérekkel és erős túlterheléssel), tovább növelve az amúgy versenyképes tudással nem nagyon rendelkezők egyre szélesedő tömegét – és akkor innen már nem nehéz elképzelni, hogy néhány év múlva a munkanélküliség mekkora terhet ró majd a magyar társadalomra. A közmunka-program befuccsolt – akkor itt kiknek a munkahelyét veszélyeztetnék a menekültek?

De ami igazán álságos Szijjártó szavaiban, az az, hogy egy mondaton belül két réteget is üt, a menekültekre és a romákra hárítva a munkaerő-piac szerkezeti problémáit.

Csakhogy ez nem egy verseny, ahol két nehéz helyzetben lévő, kiszolgáltatott és az állam által magára hagyott csoport (cigányok és menekültek) vetélkednek egymással, hogy aztán Brüsszel egy váratlan technikai KO-val beüsse a menekülteket a romák helyére. A kulcs épp maga a kormány, amelynek nincs se akarata, se elképzelése arra, hogy mit lehetne kezdeni az olyan, össztársadalmi problémákkal, mint például a munkanélküliség és a munkaerő-hiány, illetve az ezek közt feszülő ellentétekkel. Itt a nagy barbatrükk az, hogy a kormány szeret úgy tenni, mintha a betelepíteni tervezett menekültek mind, kivétel nélkül olyan emberek lennének, akik életképtelenek lennének az állami segítség nélkül. Csakhogy ezt nem tudhatjuk. Nyilván óriási hátránnyal érkeznének be a magyar munkaerő-piacra (például nyelvtudás nélkül), ám fogalmunk sincs róla, hogy ez az 1294 arctalanná degradált ember valójában milyen végzettséggel rendelkezik, így különösen álságos dolog azt állítani, hogy csak növelnék a társadalom problémáit. Természetesen az egy nagy kérdés, hogy a magyar állam sem a magyar cigányság, sem az egyébként hazánkban törvényesen tartózkodó menekültek számára nem kínál élhető alternatívákat – így a versenyhelyzet annyiban adott, hogy két, épp az állam által súlyosan hátrányos helyzetbe hozott csoportról van szó, akik a megélhetésükért küzdenek.

Azt már látjuk, hogy az évekig egekbe magasztalt közmunka-program se kitörési lehetőséget nem adott azoknak, akiket belekényszerítettek, se anyagi biztonságot nem garantál a lecsúszóknak és a lecsúszottaknak. Az elvándorlás megállítására pedig értelmezhető gondolata sem volt még a magyar kormánynak (a Gyere haza, fiatal! programot legalábbis biztosan nem sorolnánk ide). Ez a hajó elment, másik pedig nincs a láthatáron.

Így pedig az, hogy Szijjártó Péter a magyar társadalom problémájaként egyrészt a munkanélküli cigányságot állítja példaként (mint örök bűnbakokat), másrészt tovább riogat egy nem létező problémával (a menekültek is idejönnek, és tovább súlyosbítják a munkanélküliséget vagy elveszik a munkát a magyarok elől), újfent csupán hazug szólam, ami nem jó másra, mint arra, hogy feleslegesen szítsa a hangulatot, és sulykolja a keménykedő kormányzati retorikát, ami mögött nincs valós tartalom.

Soha még ennyit nem beszélt a magyar kormány a cigányságról, mint az utóbbi években, amikor mintegy mentségként húzzák elő őket a kalapból, ha arról van szó, miért nem akarunk segíteni másokon – miközben látjuk, hogy valójában az állam rajtuk sem igyekszik túl nagy buzgalommal segíteni. De milyen jól is jön ez akkor, amikor például nemet akarnak mondani Brüsszelnek, és egész kampányt építenek a menekültektől való rettegésre!

Csakhogy az igazság az: nem a menekültek, és még csak nem is a magyar romák okolhatóak ezekért a problémákért. Hanem az őket éppúgy semmibevevő, mint a munkaerő-piac jelenkori kihívásaira ésszerű megoldást nem mutató magyar állam.

Ez a cikk a ti támogatásotokból készült el.

A Mérce cikkeit ingyen olvashatjátok, de nem ingyen készülnek, hanem a ti támogatásotokból és a mi munkánkból! A Mércét nem támogatják pártok, oligarchák, hanem 100%-ban az olvasók hozzájárulásából működik, ez biztosítja a függetlenségünket, és pont ezért csak akkor maradhatunk fenn, ha te is beszállsz!

Kattints és támogasd a Mércét rendszeres havi 2000, 5000 vagy 10 000 forinttal, hogy tovább működhessen és még jobb lehessen!

Támogass minket egyszerűen bankkártyával:

Támogatom!

Más támogatási lehetőségekért és több infóért kattints ide.

 

Kapcsolódó cikkek