Függetlenül attól, mint gondolunk Botka Lászlóról és az MSZP-ről, ha valaki a kormányváltásban és a kétharmad megakadályozásában gondolkodik, akkor érdemes odafigyelni azokra a tervekre, amiket Botka elmondott szombati programadó beszédében.

Fotó: Bruzák Noémi / MTI

Botka beszédében alkalmas egyéni jelöltekről beszélt, és példát is hozott ezekre, a DK számára is vállalható megoldást adott a Gyurcsány problémára, és több engedményt is tett a többi pártnak. Ez az összefogás verzió több pontban is eltér a 2014-estől.

Egyéni jelöltek

A Botka-féle összefogás egyéni jelöltjei olyan személyek, akik tényleg alkalmasak lehetnek a győzelemre, és nem a pártok közti háttéralkuk eredményeként választott emberek. Ha a 2014-es eredményeket nézzük, a jelöltek hitelessége és alkalmassága alapján jól látható volt, hogy a friss politikusok arányaiban például jobban szerepeltek, mint a DK és az MSZP már kisebb hitelességgel szereplő politikusai. Egy jó jelölt akár 5-10 százalékot is hozhat a listás szavazatokhoz képest, ha erős és hiteles. Márpedig ha az LMP és a Momentum is külön indul, illetve ha valóban létezik a politológusok által jelezni szokott tömeg, ami a legerősebb ellenzéki jelöltre szavaz majd, az egyéni jelöltek nagyon sokat fognak számítani.

Botka ezért is mondta, hogy az alkalmasság döntsön az egyéni jelöltek kiválasztásánál, és azok a baloldali, liberális politikusok, akik 2014-ben vagy utána nyertek egyéniben (köztük a DK-s Oláh Lajos, a független Kész Zoltán, és az Együtt képviselője, Szabó Szabolcs), indulhassanak újra a körzetükben.

Ami pedig az alkalmasságot illeti: Botka már be is mutatott három jelöltet, és ezek közül csak egy MSZP-s van. A gyöngyösi polgármester, aki úgy nyert 2014 októberében az önkormányzati választáson a Fidesz és a Jobbik jelöltje előtt, hogy 2014-ben az országgyűlési választásokon az összefogás jelöltje itt még csak a harmadik helyen végzett. És ilyen jelölt a makói gimnáziumot 22 évig vezető igazgató is, aki generációkat nevelt fel a városban, és a szülők és a tantestület ellenében nem engedte újra pályázni őt a minisztérium az iskola vezetésére, illetve a most bemutatott kalocsai civil, aki tagja annak a helyi hálózatnak, amely 2014-ben Kalocsán rommá verte a Fideszt. Ők első ránézésre jó, és talán esélyes jelöltnek is tűnnek.

Márpedig az egyéni mandátumok száma fogja eldönteni azt, hogy a Fidesz szerez-e kétharmadot, lesz-e parlamenti többsége, lesz-e kormányváltás. Utóbbihoz 60 helyen kéne nyernie az ellenzéki jelölteknek a 106-ból, a Fidesz parlamenti többségének elvesztéséhez 40 ellenzéki jelölt, míg a kétharmad megakadályozása 12-13 ellenzéki jelölt győzelme esetén lenne biztos. Ehhez pedig 60 jó jelöltet minimum találni kéne. Amennyit  nem látunk jelenleg az ellenzéki pártoknál összesen sem.

Épp ezért jó ajánlatnak tűnnek Botka jelöltjei, kérdés, hogy hány ilyen jelölt van még a kalapjában?

A Gyurcsány-probléma

Bár a DK pártszavazáson úgy döntött, hogy Gyurcsány Ferencnek rajta kell lennie a listán, Botka ajánlata mégis jó megoldás lenne a Gyurcsány-féle gordiuszi csomó elvágására. Ugyanis bár Gyurcsány jelenléte a jelenlegi ellenzéki szavazók közül nem tántorít el sokat, a DK bázisát pedig garantáltan hozza, de egy esetleges növekedést már gátolna. Ugyanis a ma még nem ellenzéki szavazók elég nagy része utasítja el Gyurcsány személyét (tegyük hozzá, az MSZP elutasítottsága is nagy, de ezt nehezebb megoldani). Az viszont, ha a választóknak az van kommunikálva, hogy Gyurcsány Ferenc megméretteti magát, és nem a pártok, hanem a választók döntenek róla, hogy bekerül-e a parlamentbe, nem csupán a szavazók felé jó üzenet, hanem Gyurcsány számára is esély arra, hogy bebizonyítsa, a választók újra hajlandóak lennének rá voksolni. Márpedig a Botka által felajánlott XV. kerület erre elég jó terep. DK-s a polgármester, és esélyes az ellenzéki összefogás is a győzelemre. Ha a DK hajlandó minimális kompromisszumra, érdemes lenne elfogadnia ezt az ajánlatot.

Koordinált jelöltállítás vagy egy lista

Botka László a közös lista mellett kardoskodik, és van is az érveinek alapja, még ha egy koordinált indulás megoldható is lenne. Botka érvelésének a koordinált indulás ellen az a fő érve, hogy ha közös jelöltek vannak, akkor csak közös lista lehet. Ugyanis az országos listához 27 jelöltre van összesen szükség úgy, hogy ezeknek 9 megyéből és Budapestről kell jönniük. Viszont egy DK-MSZP-Együtt-P jelölt egyik párt listaállításához szükséges 27 jelöltjébe se számit bele. Az MSZP-listához 27 tisztán MSZP-s jelölt kell, a DK-listához 27 DK-s. Viszont egy közös DK-MSZP listánál már játszanak a közös jelöltek, akkor ott 27 MSZP-DK jelölt kell a listaálltáshoz. Sőt, ha a lista megnevezése nem egyezik az egyéni jelöltével, akkor a listás mandátumok számolásához hozzáadott töredékszavazatok is elvesznek abból a választókerületből.

Ezért két lehetőség van a koordinált indulásra. Vagy három párt leosztja a választókerületeket, hogy mindenkinek meglegyen a 27 jelöltje. Vagy pedig 27 körzetet előre felad az ellenzék (köztük egy budapestit), és itt minden párt elindul, hogy mindenkinek legyen listája. A többiben pedig egy-egy párt jelöltje indul az ellenzék színeiben.

Csakhogy ezeknél a verzióknál a pártok szavazói – mondja Botka -, csak egy párt logóját fogják látni, így a másik két párt szavazói közül sok elveszhet. Probléma még az is, ha valamelyik párt a három közül nem éri el az 5 százalékos küszöböt, mert akkor az ő töredékszavazatai elvesznek, és így is több mandátum juthat a Fidesznek.

Botka így az egyszerűség miatt javasolja a közös listát. Persze ezzel van probléma. Így 2014 után megint nem mérettetnek meg az ellenzéki pártok, nem derül ki, hogy egy választáson, éles helyzetben hány szavazatot hozna az MSZP, a DK vagy más pártok, akik közös listát állítanak. Illetve az se derülne ki, hogy a kisebb pártok önállóan tudnának-e mandátumot szerezni, megérdemlik-e a parlamenti bejutást. Márpedig a DK például arra játszik, hogy külön lista mellett megszorongassa az MSZP-t. Az MSZP pedig azért is erőlteti a közös listát, mert félnek attól, ha külön indulnak, megelőzi őket a Jobbik a választásokon.

A közös lista mellett egyébként érv még az is, hogy a választások előtti közvélemény-kutatásokban egy külön lista nem tud erőt mutatni. Sokkal nagyobbnak látszódna külön listák esetén a Fidesz és a baloldali-liberális ellenzéki pártok közti különbség, ami elbizonytalaníthatná a szavazókat, hogy érdemes-e egyáltalán elmenni szavazni, illetve egy második helyen álló Jobbik el is szívhatna szavazókat a baloldali-liberális ellenzéktől.

A programból is vita lesz

Ami biztos, hogy nehézséget okoz majd, az a programok közti eltérés. Botka programja egy karakán szociáldemokrata program. A DK körül összpontosuló, inkább liberális elitnek viszont ez a program kevésbé tetszik (nyilván nekik nem szimpatikus a ‘fizessenek a gazdagok’ programelem). Viszont Botka azt állítja, ez az a program, amivel a jelenleg még bizonytalan szavazókat be lehet hozni. És ez egyáltalán nem álkérdés. Bár az egyértelmű, hogy kevés választó olvassa el az egyes pártok választási programjait, de ezek alapján lehet az összes többi, felmerülő kérdésre is választ adni.

Márpedig egy markáns vagyonadóval megfejelt többkulcsos rendszer és egy inkább egykulcsos felé közelítő rendszerből kiinduló politika más és más választ ad a napi politika kérdéseire is. Így egy választási kampányban nem ad ki egységes képet ez a két politikai gondolkodás, mert mást mond a felmerülő kérdésekre, sőt sokszor vitába kell szállnia egymással.

És akkor az olyan ellentétekről, mint a fizetős és a nem fizetős oktatás- vagy egészségügy kérdése, már ne is beszéljünk. Ha Botka tartja magát ahhoz, márpedig miért ne tartaná magát hozzá, hogy szerinte ez a kormányváltás kulcsa, és hogy csak ezzel a programmal hajlandó nekifutni a 2018-as választásnak, az bizony egy újabb nehézség lesz az együttműködésben.

De mi lesz ebből?

A DK és az MSZP csatája nem holnap fog megoldódni. Az MSZP érdeke a közös lista, a DK-é pedig a külön lista. A DK nem akarja Gyurcsány listás helyét elengedni, az MSZP pedig nem akarja megengedni. A két párt pedig saját szempontjai alapján érthetően ragaszkodik ezekhez az álláspontokhoz. Viszont addig, ameddig ezek a kérdések nem rendeződnek, az egyéni jelöltekről se lehet tárgyalni.

Kérdés még a kisebb pártok viszonyulása az MSZP és Botka programjához. Az Együtt koordinált indulást akar, határozatuk is van arról, hogy másba nem mennek bele. Csakhogy az Együtt bejutása ma kérdéses, így lehet, hogy ők egy közös listával jobban járnának. A Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje, Karácsony Gergely már bejelentette, hogy kész támogatni Botkát, de információink szerint a párt eközben az LMP-vel is tárgyalásokat folytat. A Fodor Gábor-féle Magyar Liberális Párt pedig pénteken bejelentette, hogy támogatják Botka tervét.

Mindeközben a támogatottsággal nem rendelkező MOMA már megállapodott arról, hogy együtt készül a DK-val a választásokra, miközben Gémesi György és több vidéki polgármester pártja, az Új Kezdet az LMP és Szél Bernadett mögött sorakozott fel.

De kérdéses még az LMP és a Momentum helyzete is. Bár egyikőjük se akar ma összefogni, mindkét pártban vannak olyanok, akik készek lennének támogatni egy koordinált indulást, vagy akár egy ‘mi itt lépünk vissza, ti ott’ típusú megállapodást a nagyobb pártokkal.

Tehát bármi lehet, és az ellenkezője is, a kérdés, hogy ki rántja el először a kormányt, és a választók mikor kényszerítik rá a pártokat valamilyen együttműködésre.