A minimum az lenne, hogy mire ez a cikk megjelenik, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere lemond a posztjáról és kivonult a magyar közéletből, örökre. De ez csak a minimum. Ennél sokkal többre van szükség, méghozzá azonnal.

(Fotó: MTI)

Hány embernek kell még meghalnia, mire a magyar kormány felfogja, hogy egyedül az ő felelőssége az, ami történik? Most éppen egy 9 éves kislány halt meg, miután 16 napig küzdöttek az életéért. Egy 9 éves kislány.

És persze, ezen most fel kell háborodnunk, hiszen egy gyerekről van szó, aki azért halt meg, mert a magyar egészségügyben semmi sem olyan, amilyennek lennie kéne. De ne felejtsük el azt sem, hogy nem ez a kislány az egyetlen, akit nyitott mellkassal visznek át egyik kórházból a másikba, mert csak ott van olyan felszerelés, amire szükségük van.

Hetente 8-10 ilyen eset van, csak abban a kórházban, ahonnan el kellett szállítani, az életét kockáztatva, ezt a kislányt. De hetente ki tudja, hányan halnak meg hasonló okok miatt? Hiszen nincs olyan statisztika, amiben a KSH megméri, hányan vesztik életüket azért, mert a magyar egészségügy szar…

Elképzeléseink persze vannak. Például arról a 32 ezer emberről, aki tovább élhetett volna, ha nem szar a magyar egészségügy. Vagy emlékezzünk vissza arra, amikor egy csecsemő halt meg kórházi fertőzésben – három nappal(!) ezelőtt. És ehhez képest ugyebár Balog Zoltán szerint az egészségügyben továbbra sincs semmilyen probléma, és csak a sajtó kelt rémhíreket.

Ennek véget kell vetni. Elég volt az álszent hazugságokból.

Mert a magyar egészségügy nem attól javul, hogy szuperkórházakat terveznek megközelíthetetlen telkekre.

A magyar egészségügyben jelenleg nincs orvos, és nincs ápoló, olyannyira, hogy könnyebb őket megtalálni a szomszédos Ikeában, mint a műtő környékén. De ti ezt letagadjátok.

A magyar egészségügyben nincs felszerelés, amivel meg lehetne menteni az emberek életét. De ti ezt elhazudjátok, a felelősséget másokra hárítjátok.

A magyar egészségügyben ha valaki sztrájkolni akar, akkor megfélemlítitek, ha szót emel magáért, akkor retorziókkal fenyegetitek.

A valóság az, hogy a kórházak nincsenek felszerelve, de adósságokban úsznak, miközben leszakad a plafon, fogynak az egészségügyi dolgozók, nem ér ki időben a mentő, prevenció, megelőzés értelmezhető módon nincs, nincs egyenlő hozzáférés az egészségügyi szolgáltatásokhoz, nincs fogorvos a végeken, de háziorvos se, és még sorolhatnánk. Nincs, nincs, nincs.

Az tényleg csak a minimum lenne, ha ma délelőtt Balog Zoltán lemondana posztjáról. Az emberség utolsó megmaradt csírája, de közel se lenne elég. Azonnali, átfogó reformokra van szükség.

Azok a felszerelések, amiket életek mentésére használnának a kórházak, töredékébe kerülnek annak, amennyiért a stadionok épülnek ebben az országban. Az orvosok, ápolók béremelése eltörpül amellett a felháborító költekezés mellett, amit egy kéthetes, botrányokkal és korrupcióval átitatott vizes vébére kidobnak. Egy átfogó egészségügyi reform hosszú távon bőven jobban térülne meg, mint a közmunkaprogram, és garantáltan jobb helyre kerülnek az uniós pénzek, ha erre fordítjuk őket, mintha a közvilágítást reformáljuk meg, használhatatlan LED-égőkkel. És igen, ez egy hosszú és fájdalmas folyamat, de nem lehet tovább halogatni, hiszen az emberi élet nem lehet játék, még a magyar kormánynak sem.

Könnyű álhírek terjesztésével megvádolni a sajtót, és azt mondani, hogy a magyar egészségügy fejlődik. Csakhogy bárki, akinek van szeme, bárki, aki volt mostanában egészségügyi intézményben, bárki, aki próbált bejutni a háziorvosához, vagy megpróbált oltást beadatni a gyerekének, tudja, hogy ez hazugság.

És ennyi ember ugyebár nem tévedhet, ellentétben a minisztériumát birkapörkölthöz hasonlító Balog Zoltánnal.

Meghalt egy 9 éves kislány, nyilván nem az első, és ha így megyünk tovább, bőven nem az utolsó. És minden egyes ilyen, elvesztett élet sürgetően hívja fel a figyelmet arra, hogy bizony a magyar kormány felelőssége a közegészségügy rendbetétele, nekik kell tenniük, hogy a tarthatatlan helyzet megváltozzon végre. Átgondoltan, nem másokra mutogatva, de a lehető legsürgősebben.

Szóval mit léptek?