Adott egy újság: az egykoron szebb napokat látott Figyelő, amely mára a Fidesz martalékává vált. Adott egy kiállítás, amiről leszedették egy alkotópáros képét, mert a magyar zászlót és ezzel a nemzet fogalmát használta saját véleménye elmondására. Keverjük ezt össze, és megkapjuk a mai magyar valóságot!

A Real Hungary nevű kiállítás nyitónapján, a bécsi Magyar Kulturális Intézetben az igazgató, Molnár Mária levetette a Borsos Lőrinc néven alkotó művészpáros munkáját a falról. A See No Evil, Hear No Evil, Speak no Evil című, a három (a vak, a süket és a néma) bölcs majom motívumára utaló alkotás lényege az volt, hogy a művészek hozzácsapták a magyar trikolórhoz a fekete színt, megkeverték a zászló színeit, így pedig megkapták a libanoni és szír zászlót.

Fotó: Király András / Index

Nyilván az üzenet sokrétű, főleg a címmel is kiegészülve, de az alap üzenetet mindenki megértheti: nem vagyunk ezektől a nemzetektől olyan távol. A levetetésből, érthető módon, egész nagy botrány kerekedett, és a Figyelő egy újságírója is szentelt neki egy publicisztikát. Amit a kutya sem olvasna egyébként, de olyan csodálatos esszenciáját adja annak, hogyan lopja el a kormánypárt a nemzet fogalmát, hogy nekem mégis foglalkoznom kell vele.

Lengyel Gabriella cikkében először beidézi a bécsi magyar intézet igazgatónőjének állítását:

a magyar zászló Magyarország nemzeti jelképe. Nem kifejezetten ízléses a Magyar Kulturális Intézetben politikai célra felhasználni.

Majd ezután erre rádupláz:

A nem kifejezetten ízléses mégcsak alulról sem súrolja, amit erre mondani lehet. Arcpirítóan kínos az a fajta erkölcstelenség, amikor a művészetbe akarják csomagolni a szimpla gyalázkodást.

Ez persze nem lenne annyira érdekes, ha a cikk végén nem virítana egy kép. Vagyis egy hirdetés, ami a magyar nemzeti trikolórt használja. Egy kormányzati hirdetés arról, hogy Magyarország erős és büszke.

Igen, az olvasó jól érti. Miközben a cikkben műfelháborodik a szerző, hogy politikai célokra használja fel egy művész a nemzeti zászlót, addig a cikk végén a trikolórt pártpolitikai célokra felhasználó állami hirdetés fut.

Lengyel Gabriella az elrabolt magyar állam pénzéből, a nemzetet, a trikolórt kisajátító hirdetésen keresztül finanszírozott újságban ír arról, hogy egy alig látogatott művészeti kiállításon politikai üzenetre merték használni a nemzetet és a trikolórt. És még az sem elég neki, hogy ezt a képet leszedették.

Kell-e ennél gyönyörűbb művészeti perfomansz arról, hogyan rabol el, sajátít ki mindent a Fidesz, aminek nem fideszesnek, hanem közösnek kéne lennie? A trikolórt, a nemzetet, a közpénzt és magát a Figyelőt, a sajtót is. És pontosan azért teszi ezt, hogy aztán azokra támadhasson, akik megkérdőjelezik ezt a rablást és egy másfajta értelmezést próbálnak adni a nemzet fogalmának, amelyet a Fidesz saját rablássorozatának igazolására használ.

Ez kérem már maga a modern művészet része!

Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!